Január 1.

„Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
Lovagolok fűzfasípot fújva,
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályuhoz mék, lovam inni kiván,
Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár…
Cserebogár, sárga cserebogár!”

(Petőfi Sándor: Szülőföldemen) 

A Petőfi felvett, költői név, az anyakönyvben Petrovics Sándorként szerepel. Iskolaéveinek leteltével vándorszínésznek állt, majd Pestre került, és Vahot Imre lapjának, a Pesti Divatlapnak dolgozott szerkesztőként. A János vitéz című elbeszélő költeményét 1844 november-decemberében írta, és 1845-ben már önálló kötetként is megjelent. 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával és egy év múlva összeházasodtak. 1847-ben, a Toldi megjelenése után barátságot kötött Arany Jánossal. 1847 júniusának elején kisfiának ajánlotta az Arany Lacinak című versét. A két költő levelezése, játékaik – írói életművük része.

Élete és költészete szorosan kapcsolódik az 1848–1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz, 1848. március 13-án írt Nemzeti dal című verse a forradalom egyik jelképévé vált. 1848 őszétől részt vett a szabadságharcban. Decemberben megszületett a kisfia, Petőfi Zoltán. 1849 elejétől Bem tábornok seregében szolgált, aki kedvelte őt, és óvta a csatáktól. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben tűnt el, Fehéregyháza határában.

Életrajzi kötetek, Petőfi történetek:

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője

Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár : rajongói kézikönyv. ill. Oravecz Gergely

Miklya Luzsányi Mónika: Szabadság, ​szerelem : képek Petőfi Sándor életéből

Nényei Pál: Petőfi : a néma gyerektől a szent világszabadságig. ill. Baranyai András (Az irodalom visszavág)

Petőfitől Petőfiről

Bánki Éva: Petőfi-vírus : történelmi fantasy

Berényi Anna: Petőfi Sándor regényes életrajza

Fodor Veronika: Talpra, magyar : forradalmi szabadulókönyv. ill. Lanczinger Mátyás

Kovács Attila: A csontváz óra: az ifjú Petrovics Sándor elfeledett kalandja. ill. Oravecz Gergely

Költővel ​nem járnék : tizenöt szerző tizenöt novellája. ill. Herbszt László

Petőfi ​Sándorka kalandjai : Erdőmentők. Petőfi ​Sándorka és a kutyakölyök / Petri Lukács Ádám

Veres István: Petőfi. ill. Parázs Bianka (Pozsonyi mesék)

Vivát Petőfi : élet-rajzok. ill. Sajdik Ferenc

Vörös István: Él-e ​még Petőfi? : kétszáz év története : Petőfi-átiratok

 Gyermekkönyvei:

Anyám tyúkja : lapozó

Anyám tyúkja : versek. ill. Kass János

Arany Lacinak : lapozó

Arany Lacinak : versek

A helység kalapácsa

János vitéz

Így él Petőfi : Petőfi Sándor válogatott versei Lackfi János kommentjeivel

A ​mi Petőfink : Petőfi-versek gyerekrajzokkal

Mosolygó Sándor és Somolygó János : Petőfi Sándor és Arany János tréfás versei

Petőfi ​Sándor versei Pion István válogatásában (RePoszt)

„Szívünkbe fészkelnek mindörökre azok a madarak, amelyeket segítettünk, amelyek valamilyen módon hozzánk tartoztak.”

(Kiss Dénes: Tatár ​a göncölszekéren)

Sokoldalú író, szinte minden műfajban alkotott. Gyerekek számára verseket, meséket, regényeket is írt. A csönd születése című regényében saját gyermekkorára emlékezik vissza a szerző. Főként finn költők verseit fordította le.

Gyermekkönyvei:

Ancsa-Pancsa ​varázslatai : gyermekregény

Bábu bál : verses mese

A csönd születése : ifjúsági regény

Eb vagy kutya : gyermekregény

Héterősek : verses mese

Kányadombi indiánok : ifjúsági regény

Kó-fic-kó : versek

Lova csönd, lova köd : versek

Mesélnek a fák : ismeretterjesztő gyermekirodalom (Mit mesél a természet)

Sólyomidő : ifjúsági regény

Tatár ​a göncölszekéren : gyermekregény

Tatár kalandjai tíz országban : ifjúsági regény

Tiki-taki, fateke : versek

Az utolsó indián nyár : ifjúsági regény

„…egyedül a mese juthat el addig a fényes pontig, ahol egyesül végre a két örök párhuzamos: álom és valóság.”

(Eduard Bass: A cirkuszok világa)

Eredeti neve: Eduard Schmidt. Írói hírnevét szatíráival alapozta meg. Jól ismerte a prágai bohémvilágot, a kabarék, cirkuszok világát. Magyar nyelvű gyermekkönyve: A csodacsapat : Csupaláb Csaba csodatizenegye – 1957-ben jelent meg először az Ifjúsági kiskönyvtár sorozatban.

„Aki táltos, annak mindegy, hogy beszél, aki jó, megérti…”

(Csontos Gábor: A táltos csikó)

Tanárként dolgozott 1951-től. Ifjúsági regényei a tiszai fiúvilágot, vakációt, kalandokat elevenít meg az író saját gyermekkorából és a hetvenes évekből.

Gyermekkönyvei:

Galambsziget : egy táborozás története : ifjúsági regény

Suhogó völgy : ifjúsági regény

A táltos csikó : gyermekregény

„… számunkra, gyerekek számára tündéri világ volt a székely falu világa, még teljes egész, amelyben mindennek, mindenkinek megvolt a maga helye: a bolondnak, a zenésznek, az iparosoknak…”

(A légszomjból születő csodák költője. Beszélgetés Ferenczes Istvánnal, 2008)

Eredeti neve Ferencz Salamon István, A Ferenczes nevet Szilágyi Domokostól kapta. Gyermekverseiben hangsúlyos a humor, a nyelvi játékosság. Az évszakok, a természet, az erdélyi vidék jellegzetes figurái – bár ugyanazt a sorsélményt hordozzák, mint más műveiben – mégis áttetszőbb, könnyedebb versvilágot hoznak.

Gyermekkönyvei:

Ágota ​könyve : versek

Indián ​a Hargitán : versek gyermekeknek és szülőknek

Mikor ​Csikban járt a török : versek

Nevedet ​nevemmel : játék a nevekkel : versek

A ​pepita hangya : versek

„A hasunkat nem szabad kitenni a hidegnek. … Mert a hasunk a világegyetem közepe.”

(Kadono Eiko: Kiki, a boszorkányfutár)

A japán gyermekirodalom egyik kiemelkedő szerzője. Képeskönyveket és nagyobb gyerekeknek szóló prózai műveket is írt. Számos elismeréssel tüntették ki, köztük az Andersen-díjjal.

1981-ben jelent meg a Kiki, a boszorkányfutár, magyarra 2023-ben fordította le Mayer Ingrid. Hayao Miyazaki 1989-ben nagy sikerű anime filmet készített a meséből. 2014-ben mutatták be élőszereplős filmváltozatát Takashi Shimizu rendezésében. A történetben a fiatal boszorka futárszolgálatot szervez a tengerparti Koriko városában. Hűséges és pimasz macskájával, Dzsidzsivel az oldalán Kiki új barátokra lel, és megtanulja, hogy a varázslat a leghétköznapibb helyeken is képes virágozni.

„A huszonegyedik emeleten az ember távolabb kerül a földtől, közelebb az éghez.”

(Christa Kozik: A ​bicegő angyal)

Főként gyerekek számára ír. Történetei olyan problémákról szólnak, amelyekkel minden gyermek találkozhat a hétköznapi életben. Meseszerűen, humorral és költői perspektívával mutatja be szereplőit. Magyarul A ​bicegő angyal című regénye jelent meg.

„Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar.”

(J. D. Salinger: Zabhegyező)

.

Az 1951-ben megjelenő Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című mű egy csapásra világhírűvé tette íróját. Nem ifjúsági regény, de a serdülőkor regénye. Óriási sikert aratott, kultuszkönyvvé vált. Hőse, Holden Caulfield, érzékeny, de szókimondó kamasz, az amerikai serdülő mintaképe. A fiú hiteles nyelvezete nagy hatást gyakorolt a lázadó beatnemzedékre. Magyarországon 1964-ben jelent meg Gyepes Judit fordításában. A zabhegyezés, mint puszta idővesztegetés jelenik meg a magyar címben, azt sugallva még, hogy a léha kamasz is megéri a pénzét. 1994-ben Békés Pál a Habhegyező címet adta színházi adaptációjának és 2015-ben Barna Imre ezért fordította újra Rozsban a fogó címmel.

Írói és szerkesztői munkássága mellett volt nagykövet, dramaturg, televízió főszerkesztő.

Zsivány című ifjúsági regénye 1970-ben jelent meg.

Az állatok jogainak szószólója volt.

Több mint 40 regényt, novellát, gyermekkönyvet írt. A Flandriai kutya című regényét gyermekkönyv klasszikusnak tartják. Magyarul 1899-ben adták ki az Olcsó könyvtár sorozatban.  Antwerpenben – ahol a történet játszódik – szoborral tisztelegnek a történet hősei, Nello és kutyája előtt.

Jellegzetes humora és népi nyelve a jugoszláv gyermekirodalom egyik legnépszerűbb szerzőjévé tette. Állattörténetei mellett pionír-regényt és partizánmeséket is írt. A sasok korán felrepülnek kötelező irodalom volt Jugoszláviában a 6. osztály számára.

Magyar nyelvű gyermekkönyvei:

Állatország lakói : mesék

Nikola ​Bursać kalandjai

Partizánmesék

A ​sasok korán felrepülnek

Sok kis csillag : elbeszélések

Az ötödik század futárja. A kecskepásztor hídja

„Tilos a bemenet! Tilos a kimenet! Minden tilos! Rovaroknak csak külön engedéllyel! Vakondokoknak a túrás szigorúan tilos!”

(Jean Ure: A ​videosztár)

Első – táncos – könyvét már hatévesen megírta, 1960-ban jelentették meg. Azóta több mint 170 gyerekkönyvet publikált, az egyik legnépszerűbb lányregény író Nagy-Britanniában.

Magyarul megjelent könyvei:

Félénk ​Ibolya

Folyton ​csak a pasik!

A ​videosztár

Magyar nyelvű gyermekkönyve: Kislány ​a porondon című gyermekregény

Magyarul Az első karácsonyi ajándékok legendája című meséje jelent meg.

Mesterei Szőnyi István, Vaszary János voltak. Tahi-Tóth Nándor annak a festőgenerációnak volt a tagja, melynek karrierjét a második világháború történései jóformán teljesen ellehetetlenítették. Fiai, köztük Tahi-Tóth László, színészek lettek.

Rajzot tanított, képeskönyveket illusztrált. Gyerekeknek szóló, kreativitást fejlesztő kiadványai: A kis rajzoló, A kis festő című rajzfüzetek, valamint a Piri és Laci öltöztető képeskönyve.

1993 óta él Magyarországon. Illusztrációkat készít gyerekkönyvekbe és magazinokba, animációs- és reklámfilmeket rendez.

A kortárs német gyermekirodalom kedvelt illusztrátora. Kifejezetten gyermekkönyv-illusztrátorként végzett a hamburgi egyetemen. 2015-től bélyeget is tervez. Magyarországon Michael Ende és Joachim Friedrich művei jelentek meg a rajzaival.

1988-tól készít képeskönyveket, illusztrációkat. Több mint 20 nyelven jelentek meg művei. Nagy sikert arattak illusztrációi, melyeket nagy festők mesés életrajzához készített: Giottoról, Raffaelloról, Michelangeloról. Monet-ről, Chagallról. A Leonardoról szóló könyvet Lázár Zsófi fordította magyarra. Önálló képeskönyvei jelentek meg az érzelmekről, álmokról, képzeletről, félelemről.