Grimm, Jacob Ludwig Karl (Hanau, 1785. január 4-1863) író, filológus, jogász
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”
(Jacob Grimm)
Anyja 1808-ban bekövetkezett halála után Jacob Grimm gondoskodott családjukról. Élete és munkássága szorosan összekapcsolódik egy évvel fiatalabb öccséével. 1806-tól kezdték gyűjteni a meséket. 1815-ben visszavonult a diplomáciai szolgálatból, hogy idejét teljesen az irodalomtörténetnek és nyelvtudománynak szentelhesse. 1830-ban a göttingeni egyetem professzora lett. 1841-ben Berlinbe költözött, haláláig a berlini egyetemen tanított és Wilhelmmel együtt a német szótárukon dolgoztak. Legismertebb művük a kétkötetes mesegyűjtemény: Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, 1812–1815. 1854-től megjelentek az első magyar ponyvafordítások. Számos Grimm-mese népszerűségét mutatja az a folklorizációs folyamat, amelynek során a magyar népmesekincs részévé váltak.
Grimm testvérek művei
A farkas és a 7 kecskegida : papírszínház / Dávid Ádám. ill. Szimonidész Hajnalka (#farkas, #kecske)
Jancsi és Juliska / Vibók Ildi átdolgozása Engelbert Humperdinck meseoperája alapján. ill. Sipos Fanni
Grimm: Terülj, terülj, asztalkám, adj aranyat, csacsikám, ki a zsákból, botocskám! ford. Rónay György . ill. Gisela Nitzsche (#szamár)
Grimm mesedivat
Haute couture Grimm. Az arany szarvas, Grimm Bátyácska és húgocska c. meséjének román változatához. Alexander McQeen, 2006 (#divat)
Fleuron, Svend (Keldby Sogn, 1874. január 4-1966) dán író
„Fiatal rókának csak a barlangban és csak éjszaka szabad ugatni!”
(Fleuron: Egy rókacsalád története)
Elsősorban a természetről írt, modern állatregényei jelentek meg.
Művei magyarul:
Snipp, a nagy vadász : egy kutya regénye
Strix, az erdő réme : egy fülesbagoly története
Tigrisivadék : egy macskacsalád története
A vörös banda : egy rókacsalád története
Karafiát, Jan (Jimramov, 1846. január 4-1929) cseh író, teológus
A cseh Andersenként tisztelt meseíró, az első önálló cseh gyermekkönyv alkotója. Legismertebb műve, a Bogárkák, 1876-ban jelent meg először. A gyermeklélektant is figyelembe vevő újító megközelítéséért méltatják. Egy szentjánosbogár-család életéről szól, főhőse számtalan veszélyből menekül meg családja és a barátok segítségével, mert az erdőben lakó bogarak mind jó barátságban élnek, és számíthatnak egymásra a bajban.
Mlynowski, Sarah (Montreal, 1977. január 4) kanadai író
Kiadói tapasztalatait felhasználva írta első lány- és romantikus regényeit, melyeket több nyelvre lefordítottak.
Whatever After (Tükröm, tükröm…) című sorozatában a mágikus tükör átvezeti hőseit egy-egy jól ismert mese világába, ahol a gyerekek beleavatkoznak az eseményekbe. Ezek közül három jelent meg magyarul:
Tükröm, tükröm… – Grimm: Hófehérke történetébe visz,
Pipőke cipője – Grimm: Hamupipőkéjéhez,
Nem mind hal, ami úszik – Andersen: A kis hableány tengerébe.
Tükröm-tükröm : meseregény / Sarah Mlynowski – Grimm: Hófehérke és a hét törpe című meséje alapján (Pöttyös könyvek)
Pipőke cipője : meseregény / Sarah Mlynowski – Grimm: Hamupipőke című meséje alapján (Pöttyös könyvek)
Delessert, Étienne (Lausanne, 1941. január 4-2024) svájci grafikus, szerző
Többízben dolgozott együtt a híres svájci pszichológussal, Jean Piaget-vel. Elsősorban mesemondónak tartotta magát.
Rajzait számos jelentős napilap és magazin is közölte, többek között a Le Monde, The New Yorker. Rajzait és festményeit kiállították Európában és az Egyesült Államokban. Közel 80 könyv szerzője és illusztrátora. A magyarul is megjelent Ionesco meséit illusztrálta.
Braille, Louis (Coupvray, 1809. január 4-1852) francia pedagógus, a Braille-írás létrehozója
„Én azonban ujjaimmal gondolkodtam.”
(Jakob Streit: Louis Braille)
Találmánya révén a vak és gyengénlátó emberek is olvashatnak, írhatnak. Élettörténetét ismeretterjesztő gyermekkönyvek mesélik el.
Magyarul megjelent: Jakob Streit: Louis Braille : a vakírás feltalálójának élete.