Január 5.

„A könyvek nem azért vannak, hogy higgyünk nekik, hanem azért, hogy megvizsgáljuk őket.”

(Umberto Eco: A ​rózsa neve)

A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte, az irodalmi életben a történelmi kalandregényeivel. Az ifjúságnak szóló Meséld újra-sorozatban Alessandro Manzoni: A jegyesek című művét, az első olasz regényt írta újra, mely a 17. század első felében játszódik.

Gyerekeknek szánt művei:

A bomba és a tábornok

Gnú törpéi

A három űrhajós

Pécsett élt és tevékenykedett. Meséi – jóllehet kevéssé ismertek – fantáziadús, rendkívül különös történetek, átszőve meghökkentő és váratlan fordulatokkal, a magyar gyermek-szépirodalom legszebb hagyományait követik.

Első meséskötetének (Cikcakk) sikere újabb gyermekkönyvek írására sarkallta. A magyar népmesék világát tanulmányozva megteremtette Hisziapiszit, aki a világ egyetlen madárhang-kereskedésében él, s a tündérekkel és manókkal benépesített világában különleges kalandokat él át. Gyermekregénye: A vendégelefánt.

„Nem mindig a gyorsabb nyeri a versenyt, de a nyúlnak is eljön egyszer az ő napja.”

(Humbert Wolfe)

Az angol irodalom klasszikusa, az 1920-as évek egyik legnépszerűbb brit szerzője volt. Verseit többen megzenésítették. Gyerekeknek szóló versei magyarul antológiákban jelentek meg.

1952-től publikált, 1966–1968 között az Ifjúsági Magazin főszerkesztője volt.

Ifjúsági regényei:

 A Kék Sirályok

A Duna foglyai

Fecskefészek

„…Az emberi jóság és nemeslelkűség sohasem vész el teljesen ezen a nyomorúságos földrészen. Mindig akad nép vagy ember, aki megőrzi és átmenti a nobilitást és az igaz emberiességet. Annak a néhány kultúrembernek a békevágya, hite, akarata és szívós kitartása, akik egy őrjöngő tömeg sodrában is kitartanak a szellemi és erkölcsi értékek védelmében, idézi elő időről időre a csodákat, amelyeket együttvéve kultúrának szoktunk nevezni. Nem vagyunk sokan, és mirajtunk a felelősség, hogy ebből a szellemi és erkölcsi romhalmazból mennyi értékmorzsát mentünk át utódaink számára…”

(Jaschik Álmos)

Működését rendkívüli műfaji sokrétűség jellemzi. Könyvillusztrációval és könyvkötéssel is foglalkozott. Újító jellegű mesefilm-kísérleteibe tanítványait is bevonta. Díszlettervezői tevékenysége is jelentős, meghonosította a vetítettképes díszleteket és elsőként vezette be a színpadi makettépítés oktatását. Az Iparrajziskola tanára 1906-tól. 1920-ban magániskolát nyitott.

Dezső Andrea vizuális művész, a műfajok széles skáláján dolgozik, grafikus, festő, könyvművész, készít hímzést, papírkivágást, animációt, szobrokat, installációt és köztéri műveket. New Yorkban él, a világ több nagyvárosában is alkot.

Magyarul is megjelent Mamuska című könyve, melyben egy kislány végtelen fantáziájával idézi fel nagymamája fiatalkorát.

A második világháború után Macskássy Gyula stábjába került, ahol Kozelka Kálmánnal és Mocsáry Idával közösen megalapították a Trükkfilm Munkaközösséget. 1950-ben Párizsba, majd New Yorkba emigrált. Egy általa rajzolt kisanimáció, az 1974-ben készült Cockaboody, amely két kislányról szól, gyerekpszichológiai alapmű is lett. Utolsó munkája Edgar Allan Poe-ról, a világhírű amerikai íróról szóló rajzfilm.