Január 7.

„Ez a gyerek nem normális, csigákat hord a zsebében!”

(Lawrence Durrell)

1935-ben Korfura költözött a Durrell-család. Gerald Durrell az élményeit a Családom ​és egyéb állatfajták című művében meséli el. (Magyarra Sárközi Márta, Molnár Ferenc lánya fordította le). Expedíciókat, állatgyűjtő utakat szervezett. Csakis a legjobb minőségű ellátást volt hajlandó állatainak biztosítani, soha nem csak a ritka állatfajokat kereste, amelyekért sok pénzt fizettek a gyűjtők, hanem mindegyiket egyformán kívánta védelmezni és bemutatni. Nagy álma vált valóra a jersey-i állatkert létrehozásával (1959). 1963-ban alapítványt hozott létre a veszélyeztetett fajok megmentésére, valamint az állatkerti körülmények jobbá tételére. Humoros és életrajzi regényei egyszerre szólnak gyerekekhez és felnőttekhez is.

Gyerekekhez szóló művei:

Állatkert a kastély körül

Léghajóval a világ körül

Léghajóval a dinoszauruszok földjén

Rokonom, Rosy

Vadállatok bolondja

A magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtőjeként tartják számon.

A Mesekönyv az ifjúság számára 1873-ban jelent meg. Írt verses ABC-t, képeskönyvet a legkisebbeknek (Szép ​képekben kis világ, Bimbócskáknak rózsaszálak). Átdolgozta Defoe Robinson és Cervantes Don Quijote című regényét.

„A gyerekek mindent megértenek, ez közismert. Ha csak ők olvasnák ezt a könyvet, eszembe sem jutott volna, hogy előszót írjak hozzá. De gyanítom, sajnos, hogy a felnőttek is elolvassák ezeket a meséket. Következésképpen úgy vélem, kötelességem néhány magyarázattal szolgálni.”

(Pierre Gripari: Mesék ​a Broca utcából)

Főként gyermekkönyvek írójaként tartották számon. Magyarul játékos, groteszk történeteit olvashatjuk a Mesék a Broca utcából című könyvében, a művet Parancs János fordította.

„Jól emlékszem, gyerek voltam még, mikor a magyar küldöttség Ferenc császár uralkodásának 40. évfordulója alkalmából tisztelgő látogatást tett, s arra is, mikor a magyar nemesi testőrség és az udvarhölgyek teljes díszben jelentek meg V. Ferdinánd és Szardínia hercegnője esküvőjén. Később, az Ezeregyéjszaka meséit olvasva, a szemkápráztató fényűzésben előlépő magyarok bennem a vitéz arábiai bajnokot és a szépséges keleti hölgyek képét idézték föl.”

(Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai, 1850)

A bécsi bankár lánya Pulszky Ferenchez ment feleségül, akit az emigrációba is követett az 1849-es eseményeket követően. Pulszky politikus, régész, műgyűjtő volt, a magyar kulturális élet szervezője, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. A Pulszky Szalon estélyei eseményszámba mentek a pest-budai társas életben.

Gyerekek számára írt színműveit Londonban adták ki 1859-ben: Three christmas plays for children : The Sleeper Awakened; the Wonderful Bird; Crinolina, with music by Professor L. Jansa and illustrations by Charles Armytage

Az Észt Írószövetség egyik alapító tagja 1922-ben. Számos vígjátékot írt. Első regénye (Tavasz, 1912) Magyarországon Kentuki oroszlán címen jelent meg 1959-ben. A regény az észt iskolai életet mutatja be az író gyermekkori emlékei alapján. Legismertebb művévé vált, 16 nyelvre fordították le és 2018-ban az olvasók minden idők legjobb észt könyvének választották.

Másik népszerű műve a Nukitsamees (angolul Bumpy). A tündérmese egy testvérpárról szól, akik eltévednek az erdőben, és egy gonosz idős nő házába kerülnek. Megismerik Nukitsameest, a gyermeket, aki szarvacskákat visel. Amikor elszöknek, magukkal viszik a különös lényt, de rá kell jönniük, hogy egészen más, mint ők.

Mindkét műből sikeres film készült.

A bukaresti Albatros Kiadó (az Ifjúsági Könyvkiadó utódja), igazgatója volt, gondozta a romániai gyermekirodalmat, maga is írt gyerektörténeteket.

Magyarul is megjelent művei:

Diákabrak : elbeszélések

Írásbeli dolgozat (Hiszi ​a piszi című antológiában)

Ízes palacsinta : elbeszélések

Kicsi ​hiba – nagy galiba : ifjúsági regény

A ​nagyszünet : elbeszélések

Magyarul megjelent műve – A ​Medve-szurdok – Szibéria tájain játszódik, a Delfin könyvek-sorozatban jelent meg.

Harsányi Zsolt író testvére. Ne féltsük Évit és Évi mindig segít című regényei az 1930-as évek népszerű lányregényei.

„Órákig hasalt egy-egy kis forrás, meg patak mellett, vízipókok szaladgáltak rajta és a napsugár ahogy besütött a vízbe, lent olyan kis növények voltak olyan kis csipkék meg aprócska állatok, csíkbogarak és egyebek úszkáltak benne. Szeretett volna olyan kicsi lenni ő is és ott lakni abban a csudában, annyira gyönyörű volt.”

(Pálfalvi Nándor: Varázslatos Hargita : Szász Endre ifjúsága)

Sokoldalú művész, illusztrációi is közkedveltek. 1968-ban látványtervezője volt az Egri csillagok című nagyszabású magyar történelmi filmnek.

„Eszköze volt a gyermeki látásmód. Mesekönyveket illusztrált, rajzolt a Dörmögõ Dömötörbe. Általában azokat a legfontosabb tárgyakat, motívumokat rajzolta, festette, melyek minden gyermekrajzon megjelennek: házat, madarat, hegyet, mesebeli állatokat, kisgyereket, anyát, apát, virágokat. Amikor barátainak, vagy magának rajzolt, akkor is úgy úszott be a kép terébe a ház, a kerítés, a gyerek, a sárkány, a felhő vagy a templom, mint papírból kivágott, egymáshoz közelített, egymáshoz rendelt meseszereplő egy sokak által ismert történetbõl.”

(Mattyasovszky Péter: In memoriam Stuiber Zsuzsa)

Több nemzedék számára adta tovább a gyermekkorában megismert és az idősebbektől eltanult hagyományokat.  Sokoldalúságát bizonyítja, hogy írt, rajzolt, hímzett, szőtt, szőttes- és hímzésmintákat tervezett, valamint énekelt is. Festményeinek és rajzainak fő témáit szülőföldje népszokásai, valamint az ünnep- és hétköznapok adták. 1955-ben jelent meg mondókáskönyve Csicsija bubája címmel.