Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11-1967) író
Baráth Katalin (Magyarkanizsa, 1978. január 11) író, történész
Simon Katalin, M. (Sepsiszentgyörgy, 1943. január 11) erdélyi tanító, író, költő
Falke, Gustav (Lübeck, 1853. január 11-1916) német költő, műfordító
Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11-1967) író, hajós
„A tenger! Most is érzem, sok-sok évtized után, hogy akkor, azokban a másodpercekben erősebben vert a szív, és a lélegzet elállt.”
(Dékány András: Matrózok, hajók, kapitányok)
Jól ismerte a vizek világát, volt tengerész, vitorlásversenyző, oktató a Velencei-tónál. Népszerű lett tengerészregény sorozata, amelynek főhőse Turkovich Daniló kapitány, a tudós természetbúvár, a hajók, tengerek és szelek ismerője, valamint az S.O.S. Titanic. Több regényt írt Monostory Balázs haditengerész életéről, életrajzokat híres felfedezőkről. A Robinson utolsó kalandja Defoe regényének folytatása.
Állatregénye: Afrikából jöttek – a kanalasgémek utazásáról szól.
Dékány András: Matrózok, hajók, kapitányok : kalandok az Adrián. ill. Csergezán Pál (#hajó)
Dékány András: Matrózok, hajók, kapitányok : kalandok az Adrián. ill. Csergezán Pál (#hajó)
Dékány András: Kalózok, bálnák, tengerek : kalandok az északi tengereken. ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: Csempészek, hősök, kikötők : újabb kalandok Észak-Afrika partjainál. ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: Az Óceán Császára. ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: Az elveszett sziget : egy XVIII. századbeli fregatt mai kalandjai Dél-Amerika partjainál és a Csendes-óceánon. ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: Jokkó visszatér. ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (Monostory Balázs). ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: A fekete herceg (Monostory Balázs). ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: S.O.S. Titanic! ill. Szecskó Tamás (#hajó)
Dékány András: Afrikából jöttek. ill. Reich Károly (#madár, #kanalasgém)
Baráth Katalin (Magyarkanizsa, 1978. január 11) író, történész
„Igen, halott költőkről elnevezni sütiket, az figyelmeztetés…”
(Baráth Katalin: Gőzgépek és pomponlányok)
Időutazó regényei szólnak az ifjúsághoz: Az Ida és az aranygyapjú című mű a görög mitológia világába visz el, a Gőzgépek és pomponlányok 1895-be.
Baráth Katalin: Ida és az aranygyapjú : kalandozás a görög istenekkel : történelmi fantasy. ill. Erdősi Gábor, Salfay Tibor, Vida László (#ókor, #görög, #mitológia)
Baráth Katalin: Gőzgépek és pomponlányok.: történelmi fantasy. ill. Bernát Barbara (Abszolút töri ) (#19. század vége, #történelem)
Simon Katalin, M. (Sepsiszentgyörgy, 1943. január 11) erdélyi tanító, író, költő
„Mióta írok? Tanítói tevékenységem idején születtek első gyermekverseim. Ma is nagy szeretettel írok olyan verseket, meséket, amelyekben gyermek, szülő és pedagógus egyaránt örömét lelheti.”
(M. Simon Katalin)
Mesekönyvei:
A hiú hold és más mesék
Madarak és fák meséi
Szelíd mesék a vadonból
Simon Katalin, M.: A hiú hold és más mesék. ill. Réti Kincső-Zita (#hold)
Simon Katalin, M.: Madarak és fák meséi. ill. Réti Kincső-Zita (#madár, #fa)
Falke, Gustav (Lübeck, 1853. január 11-1916) német költő, műfordító
Mennék, ki a mezőkre készen,
a régi úton át
és zárt szemekkel is megérzem
a holdfény mosolyát.”
(Gustav Falke: Évek múltán)
A német gyermekirodalom klasszikusa. Az 1890-es években kezdte publikálni impresszionista verseit. Gyerekek számára írt színjátékot, betlehemes játékot, képeskönyvet, tündérmesét, verses mesét, elbeszélést, ifjúsági regényt. Az Olsen banda gyermekei című regénye 1908-ban jelent meg.
Magyarul az Ámuel-Bámuel Sámuel című antológiában jelent meg verse.
Falke, Gustav: Vom kranken Kätzchen. ill. Nora Ritsche (#macska)
Falke, Gustav: Hänschen der Held. ill. H. Mar
Falke, Gustav: Vogelhochzeit. Peters Reise : verses mesék. ill. Fritz Baumgarten (#madár)