Január 12.

„A kapuból még visszanézett egyszer. Mint aki a hazáját hagyja el örökre.”

(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

„1878. január 12-én születtem Budapesten. Ez után ötévi szünet következett, majd gyors egymásutánban tizenhat évig jártam különféle iskolákba.” … Ezt kicsit részletezve, egy Pál utcai fiú életrajza:

Eredeti neve: Neumann Ferenc. A Molnár felvett, ún. írói név. Állítólag egyik kedvenc nagybácsi foglalkozása volt a molnárság, ugyanakkor így hívták latintanárát és alsós osztályfőnökét, Molnár Sándort. (Némely levezetés szerint Molinári, Muli – szójáték Molinary tábornok nevéből).

Anyja: Wallfisch Jozefa (1860-1898). Apja: Neumann Mór (1848-1907) orvos. Húga: Molnár Erzsébet (1881-1972). „Szülőfaluja”: Pest. Elemi iskolába nem járt, a gimnáziumra magántanár készítette fel.

Neumann Feri 1887-1995 között a Lónyay utcai Református Főgymnasium diákja (apja egykori alma matere, a reformátusok nyitott szellemiségű tanintézete) – nem lévén még Pesten izraelita gimnázium – a pesti zsidó családok fiainak is otthont adott. Az első osztályos gimnazista családjával az Üllői út és Kinizsi utca sarkán álló házban lakott, amíg fel nem épült új otthonuk. Nyaranta a Margitszigeten, Rózsadombon vagy Budapest más részén béreltek villát, hogy a gyerekek jó levegőn legyenek.

A második osztályba járt, amikor 40 éves évfordulóját ünnepelték az 1848/49-es forradalom és szabadságharcnak. Neumann Feri szabadkézi rajzból dicséretet kapott tanárától, Biczó Gézától.

Már 3. osztályos, amikor beköltözhettek otthonukba, a József krt. 83. szám alatti házba. Megismerkedett Feiksz Jenő barátjával, akihez gyakran járt át a közeli József körút 68. szám alatti lakásukba. Együtt játszottak a Pál utcai grundon a szomszéd gyerekekkel. Barátságuk soha nem szakadt meg. Elindult a villamosközlekedés a Józsefvárosban; a gittegylet alapítási dátuma: 1889.

Az 5. osztályban magyartanára: Baráth Ferenc. Kézzel írott folyóiratokat szerkesztett (Haladás, Életképek, Plózaun). A Feiksznél előadták „első színdarabját”, A Kék barlangot.

Hatodik osztályosként kétszer is önképzőköri dicséretben részesült. Kötelezően részt vett az Arany János-ünnepélyen, a költő halálának 10. évfordulójára rendezett megemlékezésen és az Arany-szobor avatásán a Múzeumkertben. Kinyomtatta Olvasókönyv a poétikához című kézzel írott szemelvénygyűjteményét (Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Arany és mások műveiből). Berzsenyi ódaköltészete című dolgozatáért dicséret kapott. Megünnepelték Jókai 50 éves írói jubileumát. Osztálytársaival részt vett Kossuth temetésén (március 31. ravatal a Nemzeti Múzeumban, április 1. temetői menet a Kerepesi úton, április 2. temetés a Kerepesi Temetőben). Felépült a New York Kávéház.

A 8. osztály március 15-i ünnepségen „…szépen egybeállítva adta elő Kossuth életrajzát…”. A gyorsírászati versenyen dicsérő oklevelet és ajándékkönyvet kapott. Önképzőköri titkár lett. 1895-ben sikeres érettségit tett, a 40 maturandusból másodmagával jelest kapott, mennyiségtanból Wlassics Gyula (kultuszminiszter) színe előtt „igen szép eredménnyel felelt”.  Az érettségizők közül kötelezvényt írtak alá: Pollák (Pásztor) Berczi, Koréh Tatay Endre, Neumann Ferenc, Róth Samu, Ligenfeld Miklós 1895. június 22-i dátummal. Becsületszavukat adják, hogy „amennyiben lehetséges” 1905 júniusában megtartják a tízéves találkozójukat. A Pál utcai fiúk-asztaltársaság ezen túl a József körúti Brandl vendéglőben találkozott, az utolsó Pál utcai fiú Ágoston Dezső (a Pál utcai házmester fia) volt. (Molnár Erzsébet szerint Pollák Berci a modellje az egyik hírhedt Pásztor fiúnak).

Érettségi után hivatalosan is felvette a Molnár Ferenc nevet. Jogi tanulmányait Genfben kezdte el. 1896-ban már itthon van. „Legtöbb időt, nyolc évet a református gimnáziumban töltöttem, legkevesebbet a budapesti királyi tudomány-egyetemen, ahonnan helyszűke miatt a Centrál-kávéházba vonultam vissza jogi tanulmányaimat elvégezni.” „Első elbeszéléseim az „Urambátyám” című lapban jelentek meg.  1896-ban váratlanul megjelentem a Pesti Hírlap szerkesztőségében, hogy újságíró legyek. De az akkori szerkesztő éppen vadászaton lévén, vártam, amíg visszajön, és így csak tizennégy év múlva foglalhattam el állásomat, amelyben ma is működöm”.  Így a Budapesti Naplónál kezdett dolgozni.

1898-ban kiadták tárcaregényeit, elbeszéléseit. Az Üllői úti Révai Könyvpalotában ifjú írók kis darabbal köszöntötték Jókai Mórt, melyben Molnár Ferenc Dreyfus kapitányt alakította. 1901-ben már befutott írónak számított, Az éhes város című regényére az egész ország felfigyelt.

A kékszemű című meséjét séta közben találta ki, New Yorkban. A szállodájához közeli (58. utcai) Taylor játéküzlet ünnepi kirakata ihlette meg, melyről édesanyja jutott eszébe, az ő emlékét őrzi a történet. 1942-ben jelent meg először, angolul. Magyarul csak 1957-ben adta ki a Magvető Kiadó. Mivel a magyar nyelvű, eredeti kézirat elveszett, angol nyelvről kellett lefordítani a művet.

A Pál utcai fiúk előzményei és megjelenése

1898. április 10-én megjelent a Reismann tanár úr című elbeszélése a Budapesti naplóban. Szerepel benne egy Csónakos nevű fiú.

Megírta Józsi és egyéb kis komédiák című „enfant terrible” jeleneteit, melyet a Vígszínház 1904-ben mutatott be. Megjelent Gyerekek című elbeszéléskötete; feltűnik benne a Gittegylet (A gittegyleti pecséten ekkor még 1904 szerepel); a Két krajcárért füge – az édesség árussal, a barátság és nemeslelkűség bemutatásával – a hűséges Jároka Sándorral, aki szidást, megvetést vállal pajtásáért a bajban, és ezért soha nem vár viszonzást; a Péterke című elbeszélésben a gyermekhalál kap hangsúlyt. A Két krajcárért füge című írását később a Móra külön is megjelentette.

1905-1906-ban a Tanulók Lapja című folyóiratban jelent meg A Pál utcai fiúk folytatásokban, tárcaregényként. A lap főszerkesztője – Rupp Kornél korai halála után – Gaál Mózes volt. Rupp Kornél biztatta az írót – Molnár visszaemlékezése szerint – a regény megírására.

1907 februárjában Molnár eladta A Pál utcai fiúk kiadási jogát 1000 koronáért, örök áron, a Franklin-Társulatnak. Március 21-én megszületett kislánya, Molnár Márta, akit Sárközi Márta néven is ismerünk. Április 10-én jelent meg A Pál utcai fiúk könyvalakban, regény kis diákok számára alcímmel, Vesztróczy Manó rajzaival. A művet 40 nyelvre fordították le.

„A hétfő egy kulcs, amely megnyitja képzeletének ajtaját. Fordítsa meg bátran, és hagyja, hogy a csodálatos ötletek kiviruljanak a fejében. „

(Charles Perrault)

A Francia Szépirodalmi Akadémia könyvtárosa, a francia irodalmi élet meghatározó alakja a 17. század végén. Támogatta a modern irodalom fejlesztését. Feledésbe merült régi tündérmeséket gyűjtött. Először gyermekei szórakoztatására írta át ezeket a történeteket – egyszerű, közérthető stílusban. Lúdanyó meséi című kötete 1697. január 11-én jelent meg, három verses és nyolc prózai formában, gyerekek számára megírt mese, mindegyik végén verses tanulságokkal. Forrásait nem nevezte meg, valószínű, hogy Giambattista Basile gyűjteményéből is merített ötletet.

Megalapozta az irodalmi mese műfaját. Átdolgozásainak sikerét bizonyítja, hogy a nyomtatásban megjelent művei visszakerültek a szóban elmesélt történetek közé. A Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Hamupipőke, Csizmás kandúr és más meséit később a Grimm testvérek dolgozták át.

Magyarul először 1927-ben jelent meg könyve Csipkerózsa címmel, Altay Margit fordításában. Később Rónay György és a Gyergyai Albert vezette egyetemi munkaközösség fordította újra 1965-ben.

Bartók Béla a Kékszakáll című mese alapján írta a Kékszakállú herceg vára című operáját.

„Mikor a lehetetlenről kiderül, hogy igaz, akkor kezd valamit érni az élet.”

(Jack London: Az éneklő kutya)

Élete születésétől haláláig olyan kalandos volt, mintha ő írta volna valamelyik regényében. Fantasztikus mesélő tehetséggel áldotta meg a sors. Legkedvesebb hősei: kalandorok, vagányok és állatok.

A vadon szava és a többi kutyatörténete (Fehér Agyar, Az éneklő kutya, A beszélő kutya) is világsiker lett.

„Higgy a varázslatban!”

(Kai Lüftner: A zűrzavar)

2012-ben jelent meg első gyerekkönyve, s az rögtön bekerült a Gestealten művészeti kiadó által összeállított Kis nagy könyvek albumába, melyben a világ legjobb képeskönyveit veszik számba. Könyvei mellett megjelentet zenei CD-ket és hangoskönyveket is.

A zűrzavar című költői, mesés képeskönyve a dániai bornholmi manók és földalatti lények legendáiról, a boldogságról és a varázslatba vetett hitről szól. Magyarul a Ne ​legyél béka! című vicces gyerekkrimije jelent meg.

„…az én koromban nincs költő, aki ne tudna mesélni is.”

(Csokonai Attila)

1977-1993 között a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó propaganda-szerkesztőjeként dolgozott, az irodalom, az olvasás népszerűsítése volt hivatali feladata. A művekről ismertetéseket, ajánló sorokat írt a Móra Könyvklub saját folyóiratába, Az én újságomba.  A lap címe nem véletlen, a 19-20. század fordulóján megjelenő legendás gyermeklapra utal vissza, amely a városi gyermekkultúrát megalapozta. (Az ​én újságom : válogatás Benedek Elek és Pósa Lajos gyermeklapjából 1889–1914 címmel Csokonai Attila szerkesztett antológiát a lapszámokból). Számos olyan gyerekkönyvíróval készített interjút, akik sajnos ma már nincsenek közöttünk, de alkotásaik folyamatosan megjelennek napjainkban is. Több gyerekkönyvet fordított. Németalföldi és Kígyókő címmel bodrogközi mondákat tartalmazó köteteket állított össze. Tevékenységére alapozva írta A Hófehérke ​és a berlini fiúk című kötetét, mely gyermekirodalmi elemzéseket, ajánlókat tartalmaz.

„Szerintem a szülők egyetlen igazi kötelessége a gyerekeik felé, hogy élvezzék az életet. Végül is életük derekán járnak, annak az életnek a derekán, amit nekünk is adtak, és ha nekik nem tetszik, miben reménykedjünk mi?

(William Nicholson: Rokon lelkek társasága)

Már tízévesen elhatározta, hogy író lesz. Számos fantasyt írt, ő a Szürke Bagoly című film forgatókönyvírója. Az Aramanth titka trilógia elnyerte a legjobb gyerekkönyveknek járó Gold Smarties díjat. A mű a szeretet erejéről szól, és arról, hogy mindannyiunknak megvannak a maga értékei. Talán, ha mi is megtanulnánk elfogadni és értékelni egymást, a mi világunk is megváltozna, akárcsak Aramanth.

„Akármilyen a világ, én jó ember akarok maradni benne.”

(Csák Gyula: Vadász)

Vadász című ifjúsági regénye – kutyás regény, de fontos szál a gyerek-szülő és a környezetük nem problémamentes kapcsolatának ábrázolása.

„Ha éjszaka sütök tésztát, a tanonc köteles velem fennmaradni. Miközben pihenek, köteles nekem meséket mondani, mert nagyon szeretem a tündérmeséket. Júliusban és augusztusban, amíg alszom, köteles engem legyezni.”

(Méliusz József és Anna: Okos volt-e Okos Marci?)

Gyermekirodalmi műveit feleségével (Méliusz Anna író, műfordító. Kolozsvár, 1920. május 18-1998) együtt írta: 

Én és az oroszlán

Marci és az oroszlán

Okos volt-e Okos Marci?

Az 1920-as, 1930-as évek sikeres írója. Főként ifjúsági regényeket, leányregényeket és történelmi elbeszéléseket írt.

A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója, mind a figurális, mind a tájfestés jeles mestereként tartják számon. Rengeteg illusztrációs felkérést kapott.

Gyereknek ő tervezte Tündérvásár könyvtára sorozat fedelét és címlapját. Megjelent Eleven Abc-je önálló kötetben.

1884-ben Londonban telepedett le, az előkelők kedvelt arcképfestője volt. Stílusában vegyítette az érzelmes angol arcképfestészet hagyományait a francia impresszionisták stílusjegyeivel. A festő munkásságát bemutató gyermekkönyv jelent meg a Meet the artist sorozatban.

1969-től a gyerekfilmek tették híressé. Máig legendás rendezései:

A szeleburdi család, 1981. (Bálint Ágnes regényéből készült film, a forgatókönyvet a szerző írta. Fsz. Ernyey Béla, Drahota Andrea, Ábel Anita.) A nyolcvanas évek egyik ikonikus alkotása. A szó szoros értelmében családi film, a Faragó-családnak mintha mi is tagjai lettünk volna azokban az években.

Szeleburdi vakáció, 1987. (Bálint Ágnes regényéből készült film, a forgatókönyvet a szerző írta. Fsz. Benedek Miklós, Kiss Mari). A szeleburdi család folytatása – más szereplőkkel. Itt is a felnőtt néző számára ismerős valóság és a gyermeki képzelet világa keveredik.

Égigérő fű, 1979. (Janikovszky Éva: Málnaszörp és szalmaszál című regényéből készült film, a forgatókönyvet a szerző, a zenét az LGT írta. Fsz. Rajz János, ifj. Hintsch György, Ullmann Mónika, Fónay Márta, Dajka Margit, Ujlaki Dénes …) A film a közösség erejéről, az összefogás szükségességéről mesél.

Hahó Öcsi! 1971. (Török Sándor művéből készült film, a forgatókönyvet a szerző írta, fsz. Kovács Krisztián). Mese az időről, amit Öcsinek a hétfejű sárkány legyőzésével kell megszereznie.

Hahó a tenger! 1971. (Török Sándor művéből készült film, a forgatókönyvet a szerző írta. Fsz. Kovács Krisztián, Balázsovits Lajos). A Hahó, Öcsi! tematikus folytatása a kistestvér érkezésével járó érzelmi zűrzavarról beszél érzékenyen.

A varázsló, 1969. (Török Sándor művéből készült film, a forgatókönyvet a szerző írta. Fsz. Páger Antal).

Vakáció a halott utcában, 1979. (Csukás István művéből készült tv film, dramaturg: Békés István).

A szalmabábuk lázadása, 2001. (Páskándi Géza művéből készült film. Fsz. Haumann Péter, Bánsági Ildikó. Az 1848-1849-es szabadságharc bukását követő időkben játszódó mesefilm).

Tótágas, 1976. (Szergej Mihalkov: A szófogadatlanság ünnepe című könyvéből készült film. A forgatókönyvet Horgas Béla írta. Narrátor: Sinkovits Imre). A városban magukra hagyott gyerekeknek boldogulniuk kell valahogy… Mi történik?