d’Aulnoy (Marie-Catherine Le Jumel de Barneville, Baroness d’Aulnoy) (Barneville-la-Bertran, 1651. január 14-1705) francia meseíró

Lofting, Hugh John (Maidenhead, 1886. január 14-1947) brit-amerikai író

Tóth Elemér (Hanva, 1940. január 14-2018) felvidéki költő, műfordító, szerkesztő

Dénes Zsófia (Budapest, 1885. január 14-1987) író, műfordító

Steinhöfel, Andreas (Battenberg, 1962. január 14) német író

Topelius, Zachris (Kuddnäs, 1818. január 14-1898) finn-svéd költő

Morisot, Berthe (Bourges, 1841. január 14-1895) francia festő

Schweitzer, Albert (Kaysersberg, 1875. január 14-1965) német lelkész, orvos, író

Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14–1987) természetfilmes, szerkesztő, író

d’Aulnoy (Marie-Catherine Le Jumel de Barneville, Baroness d’Aulnoy) (Barneville-la-Bertran, 1651. január 14-1705) francia meseíró

„…nem tudta, mitévő legyen, ezért elhatározta, hogy felkeresi a híres-nevezetes tündért, akit Kietlenség tündérének hívtak. De nem volt könnyű eljutni hozzá, ugyanis oroszlánok őrizték, s a királynőt sem engedik be, ha nem tudta volna régóta, hogy kandiscukorból, krokodiltojásból és köleslisztből készült tortával kell megetetni őket.”

(D’Aulnoy: A pávakirály)

Tündérmesék és udvari intrikákról szóló regények írója. 1685-ben kezdte meg irodalmi pályafutását. A népmesei történeteket társalgási stílusban mondja el, ahogy azt a szalonokban is mesélték, szövegeit gúnyos megjegyzéseivel fűszerezi.  Legismertebb művei: Tündérmesék, 1697. és Új mesék, avagy a tündérek képzelete, 1698.

Magyarul 1971-ben jelent meg A kék madár című képes meséje Rónay György fordításában. (A műnek nincs köze Maeterlinck hasonló című meséjéhez).

Az 1984-es A pávakirály című kötet hét történetet tartalmaz.

A zöld madár című antológiába beválogatták az Aranyhajú című meséjét is.

Lofting, Hugh John (Maidenhead, 1886. január 14-1947) brit-amerikai író

„Hát hiszen az állatok nem is mindig a szájukkal beszélnek… hanem a fülükkel, lábukkal, farkukkal, minden testrészükkel. Néha szándékosan nem adnak hangot, nem akarnak zajt csapni.”

(Hugh Lofting: Doktor ​Dolittle és az állatok)

Doktor Dolittle állatorvos és beszélő állatainak karakterei révén lett a gyermekirodalom klasszikusa. A brit hadsereg gárdaezredébe vonult be az első világháborúban, később az Egyesült Államokban telepedett le.  A frontról nem akart a háború brutalitásáról írni a gyermekeinek, ehelyett illusztrált leveleket küldött, amelyekben megjelentek mesehősei. Levelei alapján születtek meg később a Doktor Dolittle-könyvek, melyeket magyarra is lefordítottak. Több filmet is forgattak a műből. Angol nyelven versei és más meséi is megjelentek.

Tóth Elemér (Hanva, 1940. január 14-2018) felvidéki költő, műfordító, szerkesztő

„A sötétségből elég volt, barátom,

pacsirtaének szárnyal, simogat.

Reményrügy pattan bennem is, ha látom,

hogy gyökeret ver itt a gondolat.” 

(Tóth Elemér: Mint a fellegek)

Gyermekversei öletekben és vidámságban gazdag, zenei és nyelvi eszközökben változatos művek, a gyermek szemével csodálkozik rá a világra. Tartalmi sokszínűség, ritmikai változatosság, hangulatok tárháza gazdagítják költészetét. „Általa nyert ismét polgárjogot a gyermeki észjárás, a pajkos derű … anélkül, hogy erőltetett nevelés, szájbarágó fegyelmezés kísérné” – írja Szeberényi Zoltán.  Szlovák szerzők műveit fordította magyarra.

Gyermekkönyvei:

A bátor nyúl : verses mesék kicsiknek és nagyoknak

Csillagménes : gyermekversek

Csillagrózsa : gyermekversek

Dúdoló : gyermekversek, jelenetek – kicsiknek és nagyoknak

Gyermekkorom emlékcserepei és más történetek, versek, mesék

Hol laknak a sünik? : versek, mesék, történetek kicsiknek és nagyoknak

Mese az aranykalapácsról : mesék kicsiknek

Őszi ​kert : válogatott gyermekversek

Szivárvány : gyermekversek

Tegnapelőtt, kiskedden : gyermekversek

Dénes Zsófia (Budapest, 1885. január 14-1987) író, műfordító

„A szó is lehet tett. A szó is hagy nyomot.”

(Dénes Zsófia: Egy fejezet Ady életéből)

Ady Endre menyasszonya volt rövid ideig, majd élete végéig barátja, életének krónikása. Történelmi regényt írt Zrínyi Ilona életéről.

Steinhöfel, Andreas (Battenberg, 1962. január 14) német író

„Van úgy, hogy az ember reggel felébred, kinyitja a szemét, és rögtön valami jó dolog jut az eszébe. Olyan érzés, mintha felkelne egy kicsi nap a hasunkban, és felmelegítene meg kivilágítana belülről.”

(Andreas Steinhöfel: Rico, ​Oskar és a nagy nyomozás)

1991-ben jelent meg első gyermekkönyve. A német iskolákban ajánlott olvasmány a Paul Vier und die Schröders című ifjúsági regény, filmadaptációja német filmdíjas. Legismertebb műve a Rico és Oscar-sorozat, ebből a Rico, Oskar és a nagy nyomozás című gyerekkrimi magyarul is megjelent.

Ugyancsak népszerű hazánkban A karácsonyi jávorszarvas kalandjai című vicces meseregény, melyben Mr. Moose becsapódik Bertilék házának tetejébe, és onnan aztán a család nappalijába. Állítólag éppen a főnökével, Télapóval hajtott végre egy próbarepülést, amikor lezuhant…

Topelius, Zachris (Kuddnäs, 1818. január 14-1898) finn-svéd költő

Verseket és történelmi regényeket írt, meséit és olvasókönyveit többször kiadták finnül és svédül is. Antológiába válogatták be néhány magyar nyelvre fordított versét.

Morisot, Berthe (Bourges, 1841. január 14-1895) francia festő

Impresszionista festő, táj- és életképei légiesen könnyedek, alapvető eleme a fény, a mozgás. Sógora Édouard Manet volt. Életükről és munkásságukról több gyerekkönyv is megjelent.

Schweitzer, Albert (Kaysersberg, 1875. január 14-1965) német orvos, író, lelkész

„Nem a mások iránti jóságból vagyok szelíd, békeszerető, türelmes és kedves, hanem mert ezzel a magatartással a legmélyebb helytállásomat őrzöm meg.”

(Albert Schweitzer: Az élet tiszteletének etikája)

Világhírnevét leginkább afrikai tevékenységének köszönhette. Először 1913-ban, kiemelkedő tudományos karrierjét félredobva alapított kórházat a mai Gabon területén található Lambarénében, 1952-ben Nobel-békedíjat kapott. Az ünnepségen mondott beszédében elutasította a háborút: „A háború mindannyiunkat elembertelenít”. Életrajza magyarul az Így élt ismeretterjesztő sorozatban jelent meg Marék Antal tollából.

Ha a pelikán naplót írt volna című meséje a Csillagszóró című antológiában olvasható. Gyermekkoráról Jeanna Oterdahl írt képeskönyvet.

Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14–1987) természetfilmes, szerkesztő, író

„Szerintem az a legboldogabb ember a világon, akinek olyan a foglalkozása, amit szeret, és ha foglalkozása űzése közben olyan csodás tájakra is eljuthat, amilyenekre nekem sikerült eljutnom.”

(Rockenbauer Pál: Csipetnyi Antarktisz)

Természetjáróként, világutazóként ismerjük. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervező titkára, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának rovatvezetője volt, majd főmunkatársa lett az első önálló természetfilmes televíziós műhelynek.

Gyerekeknek ismeretterjesztő könyveket írt.

Amiről a jégvilág mesél című, a Bölcs bagoly sorozatban megjelenő könyv a sarkvidék életét mutatja be.

Amiről a térkép mesél című könyvében a földrajzi nevek eredetéhez kapcsolódó mitológiai történeteket, történelmi és felfedezéstörténeti eseményeket idéz fel.