Január 15.

„Azt mondják, nem lehet örökké élni. Én megpróbálom.”

(Kolozsvári Grandpierre Emil: Egy házasság előtörténete)

Francia eredetű kolozsvári családban született. 1924-ben költözött Budapestre. Az ötvenes években vonult vissza a mesék és anekdoták világába.

Újjáélesztette a mesei-pikareszk regény műfaját. A csillagszeműben a mesét és valóságot, a kalandosságot és történelmiséget forrasztotta össze. Hőse, a csillagszemű juhász Kicsi Jankó, a népmesék varázsos világából lép közénk, akár furfangos Ludas Matyi testvéröccse is lehetne. Szembe kell néznie a gonosz harácsoló urasággal, Ambrus püspökkel. Történelmi regénye – A törökfejes kopja – a török hódoltság idején játszódik. A falvak népe egyformán nyögi a török harácsolását, a német zsoldosok sarcát és a földesurak adóját. Hősei megszervezik a kopjások csapatát a török ellen. Csinnadári ​a királyné szolgálatában című műve groteszk, humoros mű, melyben a történelem csupán hangulati háttér, a hangsúly Büdes István, azaz Csinnadári kalandjain vannak.

Mesekötetei, képeskönyvei:

Árgyílus és Tündér Ilona

Bolondos mesék

A csodafurulya

 Foltonfolt király

A gyalogtündér (Kispajtások mesekönyve)

Harminc ​kalap, harminc majom

Mackókönyv (Liliputi Könyvtár)

Örömalma : magyar népmesék

„Túl őszinte vagyok? Ez a természetem.”

(Moliere: Tartuffe)

A francia vígjáték klasszikusa. Bár nem gyerekeknek írt, életéről, színházáról több francia gyermekkönyv is készült. A Diákkönyvtár sorozatban Hat színmű című kötete jelent meg.

„Van nekem egy titkos mesém, mostanáig senkinek nem mondtam el. Figyeljetek!”

(Kiss Noémi: A bálna és a srác)

„… először úsztam, majd vízilabdáztam, közben persze megtanultam fogalmazni. Ha nem írok, akkor rengeteget olvasok, annyit, hogy néha már karikás tőle a szemem. Még ma is szorgalmasan sportolok, anyukám a tornatanárom, hetente járok hozzá.”

Ikergyermekei vannak. Lámpaoltó Pöttyös néni című meséjének hősei szintén ikrek: Amália és Dodó. A bálna és a srác című regénye a barátságról, a bátorságról, a menekülésről és a szabadságról szól.

„Ne becsülje le, amit nem tud megérteni.”

(Robin Stevens: Első ​osztályú gyilkosság)

A londoni King’s College-ban szerzett diplomát krimi szakon, 2010-ben kezdte írni regényeit.

Az Úrilányok nem gyilkolnak-sorozat nagy sikert aratott világszerte, Magyarországon is megjelent már több kötete. A sorozat az 1930-as években játszódik. Két, egymástól teljesen eltérő jellemű és hátterű diáklány göngyölíti fel a gyilkosságokat: Hazel Wong hongkongi, míg Daisy Wells előkelő angol család lánya. Írásai a detektív irodalom aranykorát idézik.

„… azért tekerem fel a gombolyagot, hogy a távolt közelebb hozzam, és azért tekerem le, hogy a közelt eltávolítsam.”

(Nazim Hikmet: A ​szerelmes felhő)

Műveit több mint 50 nyelvre fordították le. Többször járt Magyarországon, Gyerekek számára A szerelmes felhő címmel mesegyűjteménye jelent meg.

„A szétbogárzó szavakat fölemeli, megsimogatja.”

(Balla Zsófia: A bácsi kint a fák közt)

1993-tól él Budapesten. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Gyermekkönyvei:

Hóka fóka fióka :Versek gyermekeknek

Triangulum, avagy száz ördög közt három szentek :Bábjáték három képben

Arany János: Rózsa és Ibolya című meséjének is elkészítette bábszínpadi változatát

A szegénység bejön az ajtón, a szerelem meg kirepül az ablakon.

(Martonné Homok Erzsébet: A ​faluban szól a nóta)

Összegyűjtötte múltja használati tárgyait és létrehozta a Versegi Falumúzeumot 1974-ben.

Írásai önéletrajzi ihletésűek. Az Igaz mesék és a ​Tóparti ház című regénye visszaemlékezés gyermekkorára, az 1910-es és 1920-as évekre. A Gyuri ​bácsi című könyve a 2. világháború korát idézi.

„Nem szükséges megütnöd egy lovat ahhoz, hogy elnyerd a tiszteletét.”

(Linda Chapman: Új esély)

Körülbelül 300 népszerű könyvet írt, lovaglós, állatos, varázslós, sütiboltos sorozatokat.

„Gyermekkoromban tudtam repülni.”

(Franz Fühmann: Oidipusz ​király és más elbeszélések)

A Szudéta-vidéken született (Csehország német lakta vidékén), németül Rohlitzban. Sokoldalú írói tevékenysége mellett – prózai műveket, verseket, gyerek- és ifjúsági könyveket is kiadott, számos magyar verset fordított németre. Naplójában Magyarországról is ír. A mesék, mondák és mítoszok egész alkotói tevékenysége során fontosak maradtak számára.

Magyarul megjelent a Homéroszi háború; A Nibelungok; A gyerekek című verse Weöres Sándor fordításában a Rókavigasztaló, három meséje Tandori Dezső és Mosonyi Aliz fordításában az Ámuel-Bámuel Sámuel című antológiában.

Politikai okokból versei nem jelenhettek meg, ezért a műfordítás, és a gyermekirodalom területén alkotott. Hét nyelvről fordított. Lefordította és átdolgozta a világ legszebb meséit. Magyarul megjelent az angol mesegyűjtemény (Mogyoró királykisasszony), a kínai mesék (A sárkányföld mesél), valamint Marie D’Aulnoy: Kék madár című meséje.

„A tűzpiros rózsa, az ezüstliliomok, a gyöngyfényű gyöngyvirágok, a zsenge ibolyák, egyszóval ez egész virágnemzetség összesereglett, s mindegyik a maga illata nyelvén beszélt…”

(Mihail Eminescu: Könnycsepp királyfi)

Moldvai állampolgárként járta iskoláit, tanult külföldi egyetemeken, köztük Pesten is. A román költészet legnagyobb alakjának tekintik. Calin című verses meseregényének megjelenésétől fogva vallják, hogy ő a legvarázsosabb hangulatú és legzeneibb hangzású román költő. Mesekötetei magyarul Bukaresten jelentek meg az erdélyi magyarság számára. Magyarországon antológiákban és folyóiratokban adták ki műveit, önálló kötetként Bolond Kalin című meséjét az Ifjúsági Kiadó gondozta, Jékely Zoltán fordította le.

„…torkán akadt a nevelő célzatú magyarázat”

(Predrag Stepanović: Nyulacska ​huszonöt meséje)

Szláv nyelvekkel foglalkozott. Számos regény, elbeszélés, esszé, tanulmány és kritika szerzője. A Nyulacska huszonöt meséje című meseregényét kislányának, Tijanának írta. Magyarra Lázár Ervin fordította le.

A két világháború között jelentős népművészeti kutatásokat végzett, népművészeti tárgyú grafikákat készített. Az alkotásokat a Néprajzi Múzeum őrzi. 1945 után grafikusként és bélyegtervezőként dolgozott.  Az 1960-as években ő tervezte és rajzolta a Jules Verne művei sorozatot.

A mágikus realizmus kiemelkedő rajzolója. „Mesterien kombinálja a városi lét díszleteinek realitását váratlan, szürreális elemekkel, amitől ismeretlenül ismerős lesz ez a táj. Valós esélye van annak, hogy a szemünk sarkából megpillantunk valami nem oda valót, valami csodálatosat. Erről az élményről szól a Talált tárgy című története. A könyvből készült filmet Oscar-díjjal jutalmazták. Az Éneklő csontok (The Singing Bones) című kötet kisplasztikái Grimm mesékhez készültek.” – írja Sütő Fanni.

Magyarul az Érkezés című könyve jelent meg a POKET zsebkönyvek sorozatban.

Az első nő, aki egyetemre járt, és professzor lehetett belőle. Életregényét Kertész Erzsébet írta meg:

Szonya ​professzor : Szofija Vasziljevna Kovalevszkaja életéről