Brontë, Anne (Thornton, 1820. január 17-1849) angol író

Mécs László (Hernádszentistván, 1895. január 17-1978) költő

Murányi Zita (Budapest, 1982. január 17) költő, író

Vesztróczy Manó (Újpest, 1875. január 17-1955) festő

Rychlicki, Zbigniew (Orzechówka, 1922. január 17-1989) lengyel illusztrátor

Voigt Vilmos (Szeged, 1940. január 17) néprajztudós, mesekutató, szerkesztő

Benedek István (Budapest, 1915. január 17-1996) orvos, író, szerkesztő

Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17) biokémikus

Brontë, Anne (Thornton, 1820. január 17-1849) angol író, a legfiatalabb Brontë testvér

 

„Ha azt akarja, hogy a fia tisztességesen járja végig az élet útját, nem szabad azon igyekeznie, hogy eltisztítsa a lába elől a köveket, hanem meg kell tanítania, hogy erős léptekkel járjon rajtuk…”

(Anne Bronte: Wildfell ​asszonya)

Kisgyermekkora óta két nővérével együtt történeteket írt. A három testvér életéről több gyermekkönyv született. Kenyerét később nevelőnőként kereste. Önéletrajzi ihletésű regénye Agnes Grey címen, 1846-ban jelent meg először. Ahogy főhőse Agnes, Anne is tizenkilenc évesen helyezkedett el első munkahelyén, majd fél évvel később kapott új állást. Álma, a nővéreivel közösen nyitott iskola, nem vált valóra a valóságban, de regényében kiegészítette életének hiányosságait.

Brontë nővérek művei és könyvek az életükről

Mécs László (Hernádszentistván, 1895. január 17-1978) költő, premontrei szerzetes

„Én tükre vagyok minden mosolyoknak,
én azért élek, hogy visszamosolyogjak”

(Mécs László: A gyermek játszani akart)

Hagyatékát a pannonhalmi bencések gondozzák.  Gyerekekhez szóló művei folyóiratokban és antológiákban jelentek meg. A Bolond Istók bábszínháza című művét 1831-ben adta ki a Napkelet Kiadó, Jaschik Álmos eredeti kőrajzaival, merített papíron.

Murányi Zita (Budapest, 1982. január 17) költő, író

„Mostan finom csokikról álmodom… 

Amiben meggy van és konyakcsermely,

lehet táblás, szeletes, Balaton,

mogyorókrémes vagy sima tej.” 

(Murányi Zita)

Első önálló kötete 2003-ban jelent meg. Gyerekeknek is ír, meséi és versei folyóiratokban és antológiákban jelentek meg.

Vesztróczy Manó (Újpest, 1875. január 17-1955) festő

Székely Bertalan, Hollósy Simon voltak a mesterei. 1902-től a fővárosi Iparrajziskolában tanított, és illusztrációk készítésével is foglalkozott. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában.

Az 1905-1906-ban, a Tanulók Lapja hasábjain megjelenő A Pál utcai fiúk című tárcaregény illusztrátora. Az 1907-es kiadású Molnár-könyv rajzolója is ő volt.

Rychlicki, Zbigniew (Orzechówka, 1922. január 17-1989) lengyel illusztrátor

A lengyel gyermekirodalom klasszikusa. Magyarországon a Füles mackó meséi című mesesorozat révén ismerjük., melynek illusztrátora volt.

Voigt Vilmos (Szeged, 1940. január 17) néprajztudós, mesekutató, szerkesztő

Meseelmélettel foglalkozott, tanulmányai mellett bibliográfiát állított össze a témában. Meseszó : tanulmányok mesékről és a mesekutatásról című műve foglalja össze kutatásait.

A táltos kanca és a libapásztorlány című, gyerekeknek összeállított kötete pontos, jól átgondolt és megszerkesztett, alapos forrásokkal és magyarázattal ellátott gyűjteménye a híres magyar mesemondóknak.

Benedek István (Budapest, 1915. január 17-1996) orvos, író, művelődéstörténész, szerkesztő

Benedek Elek unokája, Benedek Marcell fia. Orvosi, irodalomtörténeti munkái mellett fontos a szépirodalmi munkássága. Már gyermekkorában megjelentek írásai a Cimborában, Benedek Elek ezek alapján írta az Öcsike levelei az ő nadselü gondolatairól című könyvét.

Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17) biokémikus

Életéről Tarr Ferenc írt ismeretterjesztő gyermekkönyvet A lány, aki kutató akart lenni címmel. (#oltás, #egészség)