Január 22.

„Gyerekkorom egy darabkáját akartam felidézni, megmutatni, hogy kiszabadulva a képmutatás, a család és az iskola béklyójából, milyen lelkes és szilaj, őszinte és hősi vadócéletet éltünk.”

(Louis Pergaud: Gombháború, előszó)

Fő műve az 1912-ben megjelent Gombháború, amelyet számos nyelvre lefordítottak és több mint 30 kiadást ért meg. Több filmadaptáció született belőle. Franciaországban kötelező irodalom. Komáromi Gabriella – A Pál utcai fiúkhoz hasonlóan – bandaregénynek tartja.

Pergaud olyan íróember volt, aki nagyon szerette a természetet, imádta az állatokat, kedvelte a falusi élet szépségeit. Másik regényének főhőse egy kutya (Miraut ​kutya nem eladó : egy vadászkutya története).

„Fütyörészve, nem szavakkal

Beszélek a madarakkal,

Mert minden szó tehetetlen,

Minden szándékról letettem.”

(Sárközi György: Kilátó)

1919–1938 között az Athenaeum Kiadó lektora, 1918-tól a Nyugat munkatársa volt. 1935–1938 között szerkesztette a Válasz című folyóiratot, 1937–38-ban a Magyarország felfedezése sorozatot.

1936-ban feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be; a nyilasok elhurcolták, a munkatáborban éhen halt. Életéről fia, Sárközi Mátyás írt könyvet (Mi erősebb: a dal vagy az orkán?)

Gyerekeknek szóló versei antológiákban jelentek meg. Babaváros című képeskönyvét az Ifjúsági Kiadó jelentette meg, később diafilm is készült belőle. Lefordította E.T.A. Hoffmann meseregényét, a Diótörő és Egérkirályt.

„Ékesen bújj elő, kő alatt rejtőzködő gyerekkorom.”

(Bereményi Géza – Cseh Tamás: Gyerekkorom)

Kiskora óta érdekelte az indián kultúra, osztálytársaival a Gellért-hegyen hozták létre első csapatukat, később Bakonybélben találtak alkalmas játékteret. A négy diák indián jelmezben harcolt egymással, majd folyamatosan csatlakoztak hozzájuk mások is.  Kutatták az indián őslakosok életét. Élményeit a Hadiösvény című könyvében örökítette meg.

Érettségi ajándékként nagyszüleitől egy gitárt kapott. Ezt követően alapította meg első zenekarát, a Sztereót. 1970-től együtt írta dalait Bereményi Gézával. 1973 szeptemberében ő énekelte a Cimbora című televíziós gyerekműsor főcímdalát, és gyakran szerepelt is benne. Cimbora címmel jelent meg gyermeklemeze is 2005-ben.

Indián mese-válogatása a Csillagokkal táncoló Kojot : észak-amerikai indián mesék.

A brit gyermekirodalom klasszikusa. Iskolai rádióműsorokat készített a BBC-nek, gyermekirodalmi szerkesztő volt, és több mint harminc könyvet írt. Első regénye 1955-ben jelent meg. Legismertebb műve a Tom éjféli kertje című fantasy. Időutazó regény, melynek főhőse éjfélkor át tud lépni egy varázslatos, titokzatos viktoriánus kertbe. Először 1958-ban adták ki és több adaptációja is született. Magyarul Vizike című meséje jelent meg a Tavirózsa ​kisasszony című antológiában.

A felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja, a modern színházi kritika megteremtője Németországban.

1793-ban Kazinczy Ferenc átdolgozta és kiadta Lesszingnek meséi három könyvben című művét. Füles király című fabuláját Rónay György fordította le (Ámuel-Bámuel Sámuel). A kolozsvári Dacia Kiadónál A jószívű róka fabulakötetébe több meséjét beválogatták.

„Mindössze tizennégy éves voltam, amikor beálltam a Vörös Hadseregbe. De magas voltam, széles vállú, és – persze – azt hazudtam, hogy már betöltöttem a tizenhatot.”

(Arkagyij Gajdar: Önéletrajz)

A németekkel vívott összecsapásban vesztette életét. Gajdar fia, Timur a Szovjetúnió tengernagya lett a flottánál, unokája Jegor ismert közgazdász és Oroszország miniszterelnöke volt.

Az ifjúság számára kalandos kisregényeket, elbeszéléseket írt. A Timur és csapata 1946-ben jelent meg Magyarországon, a nyolcvanas évek derekáig közel húsz kiadása került forgalomba. Az 1950-es kiadásban szerepel A hóvár parancsnoka című kisregény is. Gyűjteményes kötetei: A ​dobos története, A ​négyes számú fedezék.

Számos művet írt gyerekeknek: történeteket, verseket, színdarabokat. Magyarul Paprikajancsi kalandjai című meseregénye jelent meg.

Andersen-díjas, az egyik legnagyobb gyermekillusztrátorként tartják számon. 1994-ben megnyílt a Brian Wildsmith Art Museum Japánban. A magyarul is megjelenő, Takamado hercegnő: Kati ​és az álomevő című mesekönyv képeit rajzolta.

Nyelv-, beszédművelő és helyesírási segédkönyveket, valamint nyelvi- és irodalmi játékokat tartalmazó köteteket publikált gyerekek és pedagógusok számára. 

Ismeretterjesztő könyvei:

Beszédművelés

Elmemozgató ​nyelvi játékok

Elmondani nem is nehéz

Észtekergető

Helyesírási önképző

Játsszunk ​nyelvtant!

Nyelvi próbák

Az olvasás bűvészete

Szópárbaj

Szórakoztató szóra késztető