Január 23.

„Azt lehetne hinni, hogy itt aztán nem történik semmi, és unalmas az élet. Tévedés! Csak úgy sistereg az izgalom a levegőben! A sok kis olvasó képzeletben folyton úton van olyan tájakon, ahová nem lehet eljutni sem hajóval,
sem repülővel. Izgalmas, olykor veszélyes kalandokat élnek át. Sosemvolt országokat járnak be a könyvek lapjain. Egyszóval: bárhová eljuthatunk, senki és semmi nem tartóztathatja fel őket! És közben nincs más dolguk, mint kényelmesen hátradőlni, és lapozgatni. Mert az olvasás a legnagyobb varázslat.”

(Erwin Moser: Fantasztikus ​jóéjtmesék)

1975-ben egy moersi könyvesboltban felfedezte FK Waechter gyerekkönyveit, amelyek nagyon tetszettek neki, és úgy érezte, hogy hasonlít a saját rajzstílusához. Hazafelé menet tucatnyi történet és kép jutott eszébe. Beült az autójába, és Weinheimbe ment a Beltz & Gelberg Kiadóhoz – anélkül, hogy előtte telefonált volna vagy időpontot egyeztetett volna. Ott végiglapozták a rajzait; ez volt a kezdete egy hosszú együttműködésnek és barátságnak. 1980-ban jelent meg első könyve.

Burgenland, ahol Moser gyermekkorát töltötte, gyakran megjelenik történeteiben és képein. Sikerének forrása, hogy műveit maga írta és rajzolta; hősei, fordulatai fantasztikusak, izgalmasak, meglepőek, de viccesek és szerethetőek. Könyveit több mint 20 nyelvre fordították le. 2014-ben megnyílt az Erwin Moser Múzeum Golsban.

Magyar nyelvű könyvei:

Borisz, a kandúr Az autóvá változtatott fürdőkád

Csodálatos jóéjtmesék

Az egércirkusz

Fantasztikus jóéjtmesék

Hol lakik a kisegér?

Hold ​a háztetők felett

Kokó és Kiri varázslatos utazása

A ​macskakirály születésnapja

Nagypapa meséi, avagy a repülő dívány

A tigrisbogár

Világjáró jóéjtmesék

„Egy perc múlva belépett anyukám, aki csak azért nem dolgozik a CIA-nál, mert a CIA még nem tud a létezéséről; de esküszöm, anyukám százezerszer jobb, mint James Bond meg az összes ellensége.”

(Elvira Lindo: Pápaszemes ​Manolito)

Első regénye egyik rádiójáték szereplője alapján készült, s a spanyol gyermekirodalom klasszikusává vált. Pápaszemes ​Manolito karaktere több könyvében is megjelenik. Ironikus humorú regényei serdülő gyerekekhez szólnak.

A magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjeként tartják számon. Csapó Etelke (Petőfi hozzá írta a Cipruslombok Etelke sírjáról című versciklust) nővére.

1843-ban férjhez ment Vachott Sándor költőhöz, akit 1852-ben bebörtönöztek forradalmi tevékenysége miatt, s elborult elmével került ki a fogságból.  Így a családfenntartó Vachottné lett, írásból, lapszerkesztésből teremtett egzisztenciát a családja számára. Folyóiratai és kötetei az anyáknak szóltak, a korszakban sokat hangoztatott hazafias nevelés kulcsszereplőinek.

Cooper indiánregényeit ő fordította először magyarra.

Művei gyerekeknek:

Chrestomathia az ifjúság számára [idézetgyűjtemény], 1861

Gyermekvilág : elbeszélések, regék, mesék, dalok és versek természettani és történeti képek, útleírások és népismertetések, gyermekjátékok, rébuszok … 8–12 éves gyermekek számára, 1861

Hadik lovag. Bátorfi : monda, 1888

Ifjúsági iratok : angol remekírók műveiből, 1876. Vachott Sándorné legújabb ifjúsági iratai, 1886

A magyar nemzet története röviden előadva : olvasmányul a tanodai használatra fiatal leánykák számára, 1863

Rajzok a múltból : emlékiratok 1887-1889

Rövid magyarok története 7-10 éves kis leánykák számára olvasmányul s tanodai használatra, 1864

Szikláry Ilona és más beszélyek az ifjúság számára, 1861

Ünnepi ajándék : mulattató elbeszélések, versek, mesék s adomák 6-10 éves gyermekek számára, 1867

„Kalendáriummá vertek. Megérzem az esőt meg a rossz időt. Fagyban a hegeim kivörösödnek.”

(Vulpius: A haramiák kapitánya)

Goethe feleségének testvére. Olasz és francia lovagi meséket fordított németre és népszerű történelmi regényeket írt. Leghíresebb műve a Rinaldo Rinaldini, melyből filmet is forgattak. Magyarra A haramiák kapitánya címmel fordította le Szinnai Tivadar.

Gyermekverskötetei:

Csóka, dió, diófa

Madárkenyér

Mit akar a ceruza?

Repülj, madárka!

Ion Brad gyermekverseit fordította le magyarra (A mesék hősei)

Történelmi-, kaland- és fantasy művek szerzője. Magyarul A ​sánta farkas című elbeszéléskötete jelent meg vadászatról, vadon élő állatokról.

Miért nem dalol az uborka?

„E kérdést, mit a cím
oly bátran vág szemünkbe,
meg kéne oldani,
bármi kínba kerülne.”

(Konstanty Ildefons Gałczyński)

Gyerekeknek szóló versei magyarul antológiákban jelentek meg.

Klasszikus művek illusztrátora. Orosz és külföldi kiadókkal dolgozik együtt. Hazánkban népszerűek Andersen illusztrációi (Pöttöm Panna és más mesék) és a Szent Biblia : történetek egész évre.

„Képgrafikusként végeztem, de jobban szeretek magamra szabad alkotóként gondolni.”

(Holló Anna)

Az Illusztrátor Pajtások csoport tagja. Finy Petra: Gréta ​garbója című verseskötetét illusztrálta.

Bár nem tekintette magát impresszionistának, mégis a stíluskor kezdetének egyik legnagyobb alakja. A festő munkásságáról több gyermekkönyv jelent meg, valamint róla szóló mesekönyv Edouard Manet et Berthe Morisot : une passion impressionniste címmel.

A 18. század kiemelkedő személyisége. Sok találmánya volt, pl. a beszélőgép, sakkozógép, írógép, gőzgép, vízemelő, gőzturbina, nyomtatógép. Mozgatható betegágyat készített Mária Terézia számára. 

Kalandos életéről Bolemant Éva és Szalatnai Rezső írt regényt. Az időfutár sorozatból A ​varázsfuvola-akció című könyv részben róla szól.

Zórád Ernő képregénye – A titokzatos automaták : legenda és valóság Kempelen Farkas életében címmel jelent meg.