Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus (Königsberg, 1776. január 24-1822) német író
Baranyi Ferenc (Pilis, 1937. január 24) költő, műfordító, szerkesztő
Klatt, Edith (Berlin, 1895. január 24-1971) német író, orvos
Guillot, René (Courcoury, 1900. január 24-1969) francia író, festő
Eftimiu, Victor (Boboshticë, 1889. január 24-1972) román író, költő, műfordító
Stiglincz Milán (Hatvan, 1982. január 24) író
Grigorjev, Viktor (Rjazan, 1903. január 24-1982) ukrán illusztrátor, rajzfilmrendező
Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus (Königsberg, 1776. január 24-1822) német író, jogász, grafikus
„Csak nevessetek szívetek mélyéből.”
(E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép)
A gyermekirodalom klasszikusa, a német romantika legeredetibb alakja. Zenével is foglalkozott, az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Mozart után vette fel. Pár évig a bambergi színházban, majd Drezdában karmesteri állást kapott, zeneműveket is írt. Ezután újra a jogi pályán működött. Bambergi házában múzeumot hoztak létre.
Sokoldalú tehetség volt. Polgári foglalkozásánál fogva maga is beletartozott a „józan” világba, műveiben viszont a hétköznapok szürke valóságát átvilágító, varázslatos, érzék feletti világot teremtett. Ez a kettősség mindvégig meghatározója maradt Hoffmann írásművészetének, amely a realitásban, a szatírában éppúgy otthon van, mint a képzelet tündérországában. A világot egészen sajátos megvilágításban látta, a leghétköznapibb dolgokat is képes volt kísértetiesen megeleveníteni. Hoffmann halála előtt írta a Murr kandúr életszemlélete, valamint Johannes Kreisler karmester töredékes életrajza című regényét. A karmester és macskája párhuzamos életrajza: sziporkázóan szellemes szatíra. A szerző saját stílusát is fölényes öniróniával parodizálja.
A Diótörő és Egérkirály a világ egyik leghíresebb karácsonyi meséje, eredetileg 1816-ban jelent meg. Számtalan feldolgozása van, köztük Csajkovszkij mesebalettje, Szergej Mihalkov: Álom folytatásokban című meseregénye.
E. T. A. Hoffmann művei és a Diótörő átdolgozásai
Hoffmann, E.T. A.: A homokember. ill. Dorota Wünsch
Hoffmann, E.T. A.: Az idegen gyernek. ill. Lisbeth Zwerger
Hoffmann, E.T. A.: Murr kandúr életszemlélete. ill. Gross Arnold (#macska)
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ford. Sárközi György. ill. Balla Margit (Mókus Könyvek)
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Mihail Fjodorov (#egér)
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Robert Ingpen
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Yana Sedova
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Lisbeth Zwerger (#karácsony)
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Maurice Sendak (#karácsony)
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Nika Golc
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Balbusso ikrek
Hoffmann, E.T. A.: Diótörő. ill. Roberto Innocenti
Diótörő. ill. Susan Jeffers
Diótörő. ill. An Leysen
Czernák Eszter: Boldog karácsonyt, Diótörő: Panka és az advent. ill. Monszport Vivien
Smith, Alex T.: A Diótörő és az Egérkirály karácsonyi csínytevései (#karácsony)
Tarbay Ede: Diótörő / E. Th. A. Hoffmann meséje nyomán. ill. Vertel Beatrix
Varró Dániel: Diótörő. ill. Szegedi Katalin
Csukás István: Diótörőcske : mesejáték. ill. Bölecz Lilla
Mihalkov, Szergej: Álom folytatásokban. ill. Bódi Ágnes
Mihalkov, Szergej: Álom folytatásokban. ill. Alekszand Koskin
Pásztohy Panka: Pitypang és a Diótörő
Diótörő : rövidített változat. átd. Ilse Binting. ill. Markus Zöller (Klasszikusok kisebbeknek) (#karácsony)
Diótörő : dia mesék. ill. Rogán Miklósné Szabó Ágnes
Diótörő / Simon Stewart. ill. P. J. Lynch
Diótörő : mesebalett. zene Csajkovszkij. Hoffmann meséje alapján írta Susa Hammerle. ill. Christa Unzner
A dancer’s dream : the real story of The Nutcracker / Katherine Woodfine. ill. Lizzy Stewart
The Night Before the Nutcracker / By John Robert Allman. ill. Julianna Swaney (American Ballet Theatre)
Diótörő : mesebalett. zene Csajkovszkij. Hoffmann meséje alapján ill. Valeria Docampo
Diótörő : mesebalett. zene Csajkovszkij. Hoffmann meséje alapján írta Katy Flint. ill. Jessica Courtney-Tickle
Diótörő, Hoffmann meséje és Csajkovszkij balettműve alapján Buda Ferenc írta, ill. Pásztohy Panka
Haute couture Diótörő. Dolce & Gabbana 2016 (#divat)
Baranyi Ferenc (Pilis, 1937. január 24) költő, műfordító, szerkesztő
„A mesebeli madarat
elfogjuk olykor, hogy utána
úgy dönthessünk: legyen szabad.”
(Baranyi Ferenc: Kék madár- zöld fák)
Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították. Dalszövegeket és operalibrettókat is írt. Zenei ismeretterjesztő műsorokat szerkesztett, televíziós dokumentumjátékai nagy zeneszerzők életét és munkásságát mutatták be.
Gyerekeknek írt munkái antológiákban jelentek meg. Lefordította La Fontaine néhány meséjét és Alice Brière-Haquet: Lehoznám neked a Holdat című képes meséjét.
Klatt, Edith (Berlin, 1895. január 24-1971) német író, orvos
„Soha nem szabad engedni más emberek rosszkedvének…”
(Klatt: Rénszarvasok pásztora)
Gyermekkorában sokat utazott a szüleivel, járt Indiában és Szibériában, éltek Japánban. Ezek az utak kora ifjúságának formálói voltak, és felkeltették néprajzi érdeklődését. Első irodalmi műve 1934-ben jelent meg. Regényeinek kedvelt helyszíne Skandinávia vagy Észak- és Dél-Amerika és szívesen írt az őslakosok életéről.
Magyarul a Rénszarvasok pásztora jelent meg, a regény a vándor lappok életével ismertet meg bennünket.
Klatt: Neitah
Klatt: Rénszarvasok pásztora. ill. Kecskés Ágnes (#szarvas)
Klatt: A bagoly és a kis sárga egér (#bagoly)
Guillot, René (Courcoury, 1900. január 24-1969) francia író, festő
Több mint 20 évig élt, tanított Szenegálban. Könyveinek témája többnyire ebből az élményből származik. Az oroszlángyermek és Az elefántmester című műveiből film is készült.
Magyarul a Fehér sörény jelent meg, Fehér Ferenc fordításában. A főhős és egy vadló barátságát írja le, Folco és Fehér Sörény a végsőkig kitartanak egymás mellett. Más művei antológiákban olvashatóak.
Guillot: Elefántmester. ill. Christel Espie (#elefánt)
Guillot: Fehér sörény. ill. Christel Espie (#ló)
Guillot: A kék nap. ill. Margery Gill (#baba)
Eftimiu, Victor (Boboshtice, 1889. január 24-1972) román író, költő, műfordító
„Ügyes legényke volt a kisbojtár. Alig volt nagyobb, mint te, mégis egymaga őrzött száz tehenet meg ugyanannyi borjút. Igaz, három komondor is segített neki.”
(Victor Eftimiu: A kisbojtár furulyája)
1904-ben eltávolították a líceumból, mert könyveket tulajdonított el. Életét az olvasás és színház töltötte ki. Első verse 1905-ben jelent meg. 1946-ban a Romániai Magyar Írószövetség tiszteletbeli tagjává választotta Eftimiut.
Magyarul A kővé vált lovag címen jelent meg mesegyűjteménye. Más gyermekirodalmi művei antológiákban olvashatóak.
Stiglincz Milán (Hatvan, 1982. január 24) író
„Aranyat keresünk – vallotta be Borisz.
– Dicséretes küldetés! – bólintott elismerően Hugó. – Jómagam is Arany-kutatónak készültem, de végül úgy döntöttem, inkább a saját verseimet csiszolgatom.”
(Stiglincz Milán: Kincskeresés Nagymaroson)
Gyermekkönyvei:
Kalimpa
Kincskeresés Nagymaroson
Mazsi, a kócos tündér
Stiglincz Milán: Kalimpa : mese és mozgás. Játsszatok Kalimpával! / Varga Norbert. ill. Igor Lazin
Stiglincz Milán: Mazsi, a kócos tündér. ill. Kismarty-Lechner Zita
Stiglincz Milán: Kincskeresés Nagymaroson. ill. Szabó-Nyulász Melinda (Már tudok olvasni)
Grigorjev, Viktor (Rjazan, 1903. január 24-1982) ukrán illusztrátor, rajzfilmrendező
A szovjet rajzfilm úttörője volt az 1920-as években. Az ötvenes évektől a Barvinok magazin számára rajzolt, itt született meg az ukrán gyerekek kedvence, Barvinok (Meténg), a Sevcsenko meséjéhez rajzolt virág-mesehős.
Grigorjev illusztrációi kézzelfoghatóvá teszik a mesék szereplőit. Az eseményeket olyan lenyűgöző részletekkel ábrázolja, hogy az olvasó szinte résztvevőjének érzi magát. Kedvenc mesehőseiről bélyegsorozat is készült (Burattino, Hagymácska, Nemtudomka). Rajzait az Aranykulcsocska című Tolsztoj mesekönyvből ismertük meg.
Grigorjev, Viktor ill. Barvinok (Meténg)