Január 29.

„Azelőtt alighanem mozdonyvezető lehetett, mert valahányszor meg akart állni, ezt kiáltotta: „Masina, állj!” – s mielőtt tovább ment: „Teljes gőzzel előre!” Útjain mindig elkísérte bizonytalan fajtájú, óriási fekete kutyája, aki Arapka névre hallgatott. Ha nagyon előreszaladt, az öreg Ignat utána kiáltott: „Hátramenet!”

(Csehov: Kastanka)

A világirodalom egyik legnagyobb hatású írója. Írásai középpontjában nem a történetek eseményei, hanem főhősei lelki állapotának megrajzolása áll. Életrajzát Levendel Júlia írta meg az Így élt sorozatban.

Gyerekek, ​kutyák, farkasok című könyve gyerekekről és állatokról szóló történeteket tartalmaz (Gyerekek, A szökevény, Ványka, A lónevű, Hóka, Kastanka). A Ványka és Kastánka önálló kötetben is megjelentek. Később a Már tudok olvasni-sorozatban adták ki A szökevényt, illetve a Zsiráf könyvek-sorozatban A foltosfejűt – kisiskolások számára. A foltosfejű című kutyatörténettel bővítették a Csehov elbeszélések tárát gyerekeknek.

„Ő azt hitte, elég, ha fogja a ceruzát, és rajzol, huzigálja a vonalakat a papírra, ahogy jólesik neki. Mert rajzolni jó. Most pedig kiderül, hogy nem úgy van ám! Itt szabályok vannak. A kutyának csak kutyafüle lehet, az ember csak a földön járhat, és nem rajzolhatjuk akkorára, amekkorára csak akarjuk.”

(Vámos Miklós: Dr. Orángutay Tivadar)

1971-ig a Gerilla pol-beat együttes tagja volt. Sokféle műfajban, alkotott, több korosztályt is megszólított. Gyermekirodalmi művei részben antológiákban jelentek meg, de önálló kötetekkel is jelentkezett.

A Dr. Orángutay Tivadar című mese 1980-ban jelent meg, főhőse egy kismajom, s azt meséli el, hogyan vált rajztanárrá.

A Szív ​és Lélek : ikermese című könyve páros történet szülőnek és gyereknek a szív működéséről, mesés utazás a „nanotechnológia” tudományos világába. A könyv különlegessége, hogy a szöveg mellé mesterséges intelligencia által rajzolt illusztrációk készültek.

„A szívbeszélő szívtől szívig ér. Olyan, mint egy telefonzsinór, de láthatatlan. Azoknak van, akik szeretik egymást, és akiknek van, megérzik egymás érzéseit.”

(Menyhért Anna: A ​kis ló és a szívbeszélő)

Kisfiának találta ki a Kis ló történeteket, így születtek meg első meséi. Varázslatos történeteket ír kicsiknek és nagyoknak.

Gyermekirodalmi munkái:

A ​kis ló Tündérországban

A ​kis ló és a tigrisek

A ​kis ló és a szívbeszélő

A ​kis ló és a kacsukahal

Rubinbogyózselé

Tengerimalacom ​története

Vándorlány ​és az Elvarázsolt Kisváros

„Távolban egy fehér vitorla

Tenger kék ködén átragyog.

Mért indult messzi országokba?

És otthonában mit hagyott?” 

(Katajev: Távolban egy fehér vitorla, Lermontov versét idézi)

Kilencéves korában írta első költeményeit. Vezetésével indult a Junoszty (Ifjúság) című irodalmi folyóirat, amelynek első főszerkesztője ő volt. Regényei, elbeszélései mellett színjátékokat is írt.

Legismertebb műve a Távolban egy fehér vitorla (Magyarországon 1946-ban jelent meg), gyermekkori élményeiről szól, s az 1905-ös forradalom idején játszódik. Hazánkban nagy sikert aratott Hétszínvirág című meséje.

„A csecsemő ugyanis csupa móka, a karjai úgy csapdosnak összevissza, mint egy bohócé, a szeme olyan ravaszkás, hogy sosem tudod, mit olvashatsz ki belőle. Csak mókásan érdemes a kis ebihalról írni; jókedvűen, mert minden íze csupa játék, miközben teljes erővel fúrja előre magát az életbe.”

(Győri László: A ​kis ebihal : egy újszülött nagyapa meg egy újszülött unoka feljegyzései)

Kutyafoci című gyermekvers kötete 1996-ban jelent meg. Dinamikus versei zenei elemekre és szójátékokra épülnek, a Kaláka és a Szélkiáltó meg is zenésített belőlük.

2024-ben újra fordította Michael Ende: Momo című meseregényét.

„…mindennél szebb az, amikor az ember két ujjával egyszerre üt le két billentyűt. Sohasem lehet pontosan tudni, mi fog történni. Van, amikor a két szellem ellensége egymásnak; dühbe gurulnak, összeverekednek, gyűlölik egymást, sértett arccal zúgnak, búgnak, hangjuk megárad, nőttön nő, megduzzad, s kiabálnak, hol haragosan, hol meg enyhültebben. Vannak viszont olyanok, amelyek szeretik egymást, ilyenkor a két leütött hang összefonódik, mint az emberi karok csókolódzás közben, és kecsesen, édesen énekelnek.”

(Romain Rolland: Jean-Christophe ​gyermekévei)

Már 11 évesen írni kezdett, zenével is foglalkozott. Doktori disszertációját zenetörténetből írta. Jean-Christophe című regényciklusa tette ismertté egész Európában. Első kötetét, a Jean-Christophe ​gyermekéveit 1957-ben dolgozta át gyerekek számára Réti Laura.

Kisiskolás kora óta készült irodalmi pályára. Első osztályosként kapott az édesanyjától egy füzetet, abba kezdte el másolni a kedvenc verseit. 2016-ban jelent meg első könyve. Gyermekregénye a Rejtélyes vakáció

Az 1960-as évek irodalomszervezője volt Pécsett.

Két, serdülőkhöz szóló ifjúsági regénye jelent meg: A Denevér-kastély és a Tízezer ​rendszám.

Világszerte közkedvelt illusztrátor, szerző. Rajzai finom részleteivel, humorával, leleményeivel, felejthetetlen karaktereivel fiatal és idősebb olvasót egyaránt megragadnak. Munkásságáért több díjat is kapott.

„A lényeg, hogy legfőbb elem
minden viccnél az értelem!
A vicc, ami nem érthető:
ház, amelyen nincsen tető.”

(Fülöp György: Karikatúra-suli)

Már 12 éves korában írásai, versei jelentek meg gyermeklapokban. 35 évig volt a Ludas Matyi szatirikus lap munkatársa. Saját műveit részben maga rajzolta.

Gyermekkönyvei:

A csirizbe ragadt király : mesék

Három kicsi magocska és más mesék

Karikatúra-suli

Különös állattár

Mesefa

Mókás ABC nagyoknak és kicsiknek

Mókás ​gyerekkalendárium

Tréfás névnaptár

Vigyázz ​magadra! : mesék az egészségről

„Mindent gyűjtök. Tárgyakat, textileket, régi háztartási gépek motorjait, kivágott fatörzseket, újságokat, színes képeket, szerszámokat, szóval minden fityfenét. Eddig úgy éltem, hogy minden felhasználható a bábelőadáshoz. A bábkészítéshez különböző gépeket állítottam össze, esztergapadot, szalagfűrészt, festékszórót, de zenegépet is. Évenként szükséges volt új bábokat készíteni és a régieket feljavítani. … Leginkább az ördög az, amelyik a legnagyobb és legintenzívebb sérüléseknek van alávetve.”

(Kemény Henrik: Életem ​a bábjáték bölcsőtől a sírig)

Ősei, a Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követte. Nagyapja állandó színházat épített Külbudán. Apja magyarosította nevét Keményre. 1927-ben nyílt meg a Kemény Bábszínház, melyet Bódé néven ismertek. Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. 6 évesen lépett fel először Miki egérrel. 1934-ben, 9 évesen faragta meg első Vitéz Lászlóját.

Nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrött. A ‘80-as években a Magyar Televízió is nagyban hozzájárult, hogy egy egész ország, azaz “mindenki Henrik bácsija“ lett. Hakapeszi, Sakk Matyi, Süsü, a sárkány – mindet ő készítette, s a legtöbbet ő is mozgatta a játékokban. Nem egészen két hónappal élte túl, hogy volt bábszínházának épülete a Népligetben leégett.