Chamisso, Adelbert von (Chalons-en-Champagne, 1781. január 30-1838) francia származású német író, botanikus
„Nem adná el nekem az árnyékát?”
(Adalbert von Chamisso: Peter Schlemihl különös története)
1815 és 1818 között természettudósként világ körüli úton vett részt, Csendes óceáni expedíciója az északnyugati átjárót kereste. 1835-től a berlini tudományos akadémia tagja. Romantikus író, költő.
Legismertebb műve a Schlemihl Péter különös története, az árnyék nélküli emberé, mely Andersent is megihletett. „[1913-ban] … nyáron írtam magam szórakoztatására és egy barátom gyermekeinek mulattatására a Schlemihl Péter-mesét.” – írta önéletrajzában.
Tóth Éva (Debrecen, 1939. január 30-2017) költő, műfordító, szerkesztő
„Énekelni szeretnék én is, nem kiabálni”
(Tóth Éva: Kámfor Benedek)
Húszévesen már publikált országos folyóiratokban, majd egymás után jelentek meg verseskötetei. Spanyol nyelvre lefordította – többek között- a János vitézt.
Gyermekvers kötetei:
Kámfor Benedek
Róza-kert
Balázsy Panna (Budapest, 1967. január 30) műsorvezető, író
„Helló csajok, mindenki jól van?”
(Balázsy Panna: Szandra és a csajok)
Gyermekkorában az Iskolatévében szerepelt, szinkronszínész is volt.
Sikeres gyerekkönyvszerző lett, több sorozatot is írt:
Ökobanda sorozat
Szandra és a 3.B sorozat
Szandra és a csajok sorozat
Szandra és az ovi sorozat
Németh Ilona (Budapest, 1948. január 30) bábművész, látványtervező
Évekig rajztanárként dolgozott, majd csatlakozott az Orfeóból kivált, Fodor Tamás vezette Stúdió „K” alkotóközösségéhez. A színház a 90-es évek végétől a magyar gyerekszínházak meghatározó műhelye lett.
A 2000-es években korszakos bábelőadások születtek a Stúdió „K”-ban:
Rózsa és Ibolya
Csipkerózsika vagy a Kelekótya Jonathán
A Nemzeti Színházzal való együttműködésben:
Hamupipőke
Varázsfuvola
A képzőművészet nagy mestereiről két mese is készült:
Chagallt idézte meg a Szamár a torony tetején,
Picassot a Maya hajója