Február 2.

„Az ördög többnyire a saját nyelvén, belzefecserül beszél, ami igazán megy neki. De ha nagyon feldühödik, franciául sem lehet őt eladni, csak hát akik hallották őt beszélni, azt állítják, hogy erős dublini akcentusa van.” 

(James Joyce: A macska és az ördög)

Eredetileg orvosnak készült, de nyelvtehetsége a legkülönbözőbb nyelvek megtanulására serkentette és nyelvtanárként kereste a kenyerét. Családjával Triesztben telepedett le, később Zürichben és Párizsban is élt.

Az Ulysses című regényének magyar vonatkozású érdekessége, hogy főhőse, Leopold Bloom szombathelyi származású a történet szerint.

Gyermekkönyve, A ​macska és az ördög, magyarul is megjelent. A szellemes történetet unokájának, Stephen James Joyce-nak írta 1936. augusztus 10-én keltezett levelében, s Beaugencyben, egy francia kisvárosban játszódik.

A macska közös kedvencnek számított nagyapa és unokája között. Korábban Stephen kapott egy édességekkel teli kis macskát, egyfajta „trójai macskát”, mely a felnőttek átverésére szolgált. Másik macskameséjét (A koppenhágai macskák) 1936. szeptember 5-én küldte el levélben. Ez a mű még nem jelent meg magyarul.

„Ez a Reszketeg olyan öreg volt már, hogy a feje búbját is a szolgák vakarták meg és etetni meg itatni kellett, aztán ha beszélt, a kalácsot kacsának mondta.” 

(Zsombok Zoltán : Peti meséi)

A Műszaki Egyetem egykori tanára, a kreatív programozás egyik magyar megalapozója ezernyi mesét írt. A számítógép hőskorában önálló lyukkártya rendszert fejlesztett ki a mesék tárolására és keresésére. A Magyar Rádió egyik első munkatársa volt, 1926-tól Bergengóc bácsiként olvasta fel meséit a gyerekeknek, mesekönyve is ebben az évben jelent meg. Szenvedélyesen foglalkozott rejtvények, sakk-feladványok megalkotásával.

Meséi folyóiratokban, antológiákban is megjelentek.

Önálló kötetei:

Bundás Barna a Hargitában

Az éneklő kakas

Macóka meséi

A nagypapa meséi

Peti meséi

Senki és Valaki

„Ollóm, vágtad kender korcát,
Szabjám, szabd meg az álorcát! „ 

(Faragó József: Erkeszári vitéz)

Kutatási területéhez tartozott a népköltészet vizsgálata. Gyűjtött meséket, gyermekmondókákat, balladákat is.

Népmesegyűjteményei:

Aranyhajú ​testvérek : romániai népmesék

Az ​élet vize : kisküküllő-völgyi népmesék

Farkas ​barkas : magyar népmesék

Fehér ​Virág és Fehér Virágszál : magyardécsei népmesék

Az ​igazmondó varjú : tréfás magyar népmesék

Az ​okos fiúcska : romániai népmesék

A ​szegény ember vására : székely népmesék

„A labdarúgás olyan csapatjáték, amelyet a kritikus és döntő helyzetekben egyének hajtanak végre.”

(Tari János: a Pettyes labda a világkupában)

Nevéhez fűződik az iskolák televízióval ellátására indított mozgalom megszervezése. Nyaranta Balatoni beszélgetések címmel országos pedagógiai továbbképzéseket rendezett. Egyik alapító szerkesztője volt az Iskolai Szemle című megyei folyóiratnak.

Ifjúsági regénye, a Pettyes labda a világkupában : fantasztikus sportregény! nagy sikert aratott.

„Balambér azokban az időkben élt, amikor még napirenden voltak a csodák, és az emberek el sem tudták képzelni, hogyan lehet a világban létezni csodák nélkül.” 

(Magyar Katalin: Jeripusz)

Az 1970-es évektől publikál, festőként az 1990-es évektől szerepel különböző tárlatokon. Lánya, aki operaénekes lett, ihlette az Ének a küszöb előtt című ifjúsági regényét, mely 1985-ben jelent meg a Pöttyös könyvsorozatban. Ugyanebben a sorozatban adták ki először a Jeripusz és a Hej, Krisztina című műveit.

„Ma már elhiszem azt, amit sose hittem:

hogy egy perc alatt is elröpülhet innen

várlakó és város: medve s málnavész is,

s nem marad meg semmi, csak a szent poézis…” 

(Lövétei Lázár László: Zsörtölődő rigmus a 80 éves Kányádi Sándornak)

A Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Kicsiknek jelent meg Lázár-kert című verses lapozója.

„A fahéjas kert egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az agyam, valójában a világmindenség. Bár nem hasonlít egyikre sem, inkább olyan, mint egy hatalmas, szomorú születésnapi torta, aminek a tetejéről leették a marcipán űrhajót. De ez maradjon köztünk.” 

(Sopotnik Zoltán: Fahéjas ​kert)

1998-tól publikál. Gyerekeknek szóló művei antológiákban jelentek meg. Önálló kötete:

Fahéjas ​kert : Nagyapa és Lassú Báró

Alkotásai a népművészet dekorativitását és a középkori kódexillusztrációk színes világát idézik. Grafikái mellett textilfestéssel is foglalkozott. A nyolcvanas években kezdett ikonokat másolni és tojástemperával festeni. Több animációs filmet tervezett.

A Mosoly Rend lovagja. Leghíresebb figurája Filutek professzor, szerepel könyvben, képregényben és animációs filmben. Lengren gyermekverseket is írt, magyarul a Szürke és vörös című verse a Fecskeköszöntőben jelent meg.

Az állatok világa című tíz kötetes korszakos nagy művének fordítása 1907-re készült el. Művét többször átdolgozták, és a tudomány korszerű ismereteihez igazították. Szép illusztrációi és áttekinthető szerkezete miatt gyerekkönyvtárakban is ajánlották az érdeklődők számára.

Irodalmi művekben is sokszor hivatkoznak a Brehm kötetekre, például Karinthy Frigyes Mindenre képes Brehm vagyis alkalmazott állatisme címmel írt játékos humoreszket.

Az első magyar csillagásznő. Életéről Kertész Edina írt ismeretterjesztő képeskönyvet A lány, aki csillagász akart lenni címmel.