Petrolay Margit, Waldapfel Imréné (Budapest, 1908. február 11-1997) író, műfordító, szerkesztő, pedagógus
Petrolay Margit, Waldapfel Imréné (Budapest, 1908. február 11-1997) író, műfordító, szerkesztő, pedagógus
„A mese az esztétikum sajátos eszközeivel kényszeríti hallgatóját állásfoglalásra, azonosulásra vagy tiltakozásra. … A tudat fehér lapja benépesül tényekkel, fogalmakkal. Az érzelmek – kezdetben szűkös – világa kiszélesedik, kiteljesedik, színekkel, variációkkal gazdagodik.”
(Petrolay Margit: Könyv a meséről)
A Magyar Pedagógiai Társaság tagja volt. Mesegyűjteményeket állított össze, foglalkozott a mesék fontosságával, a gyermekirodalom elméletével:
Gondolatok a gyermekirodalomról
Könyv a meséről : az emberiség emlékezete
Tanulmányok meséről, gyermekirodalomról
A sárkányok lovagjai : elbeszélések írókról, költőkről
A sárkányok lovagja : Mikszáth Kálmán gyermekkora
Önálló mesekötetei:
A bolhacsősz
Az elvarázsolt macska : családi mesekönyv
Erdei kalács és más mesék
Jutka könyve
A királyné libái
Különös dolgok : meseregény
Mese a kisfiúról, aki nem akart elaludni : meseregény
Palócföldi mesék
A szél nótája
A világszép kecskebéka
A vásárfia : képes mesekönyv
Írások munkásságáról:
Frick Mária: Ismerje meg Petrolay Margitot : könyves kalauz a gyermekirodalomhoz szülők és tanítók számára
Egy életmű a mese szolgálatában: Petrolay Margit : gyűjteményes kötet a 100 éve született meseíró, mesekutató emlékezetére
Mirnics Zsuzsa (Roncsák Zsuzsanna) (Bácskossuthfalva, 1940. február 11) vajdasági író, műfordító, szerkesztő
„… ha csak tehette, mindig a szélesen hömpölygő történetek új, színes világában bújt meg.”
(Mirnics Zsuzsa: Órásköz 12)
A Jó Pajtás és Mézeskalács című gyermeklapok főszerkesztője.
Gyermek- és ifjúsági irodalmi kötetei:
Égig érő fák
Ellopott csillagok
Kapaszkodó : ifjúsági regény
Mesevirág : történetek a legkisebbeknek
Órásköz 12
Vitányi János (Tata, 1918. február 11-1962) író, költő, színházi kritikus
1951-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.
Népszerű, jól jellemzett történeti tárgyú regényeket írt az ifjúság számára:
Balogh Ádám a nevem : történelmi regény
Csókavári hajnal : regény
Főhadnagy Fazekas : Fazekas Mihály életregénye
Híven a halálig : történelmi regény
Komédiások : Déryné vándorlása és dicsősége
Tüzes Gábor : történelmi regény
Újvári kaland : történelmi regény
Vihar Szíriában : regény
Bianki, Vitalij (Szentpétervár, 1894. február 11-1959) orosz író
„Mindjárt itt terem a rettenetes pókmama!”
(Bianki: Szúnyogtánc)
Apja ornitológus, az állattani múzeum kurátora volt. Vitalij Bianki is természettudós lett, emellett művészeti tanulmányokat folytatott, hogy lerajzolhassa a megfigyelt növényeket és állatokat. Első gyerekeknek szóló könyve 1923-ban jelent meg az erdő életéről.
Magyarul megjelent művei gyerekeknek:
Cinegenaptár
Az első vadászat : állatmesék
Királykák, baglyok és más erdei madarak
Nyomon
Szúnyogtánc : állattörténetek
Váratlan találkozások : vadászkalandok
Peroci, Ela (Rogaska Slatina, 1922. február 11-2001) szlovén költő, író
A szlovén gyermekirodalom klasszikusa.
Magyarul megjelent meséi:
Elvitte a cica
Estéli lányka
A mesék egy régi városban laknak
Százszorszép
Paltto, Kirsti (Utsjoki, 1947. február 11) lapp író, tanár
„A tenger éppolyan nyugodt volt, mint az ég”
(Kirsti Paltto: A csengő)
1975 óta foglalkozik szépirodalommal, több mint 20 kötetét adták ki Finnországban. Magyarul A csengő című meséje jelent meg.
Orbán Dezső (Gyulapuszta, 1882. február 11-1964) író
Gyulai Ádám álnéven is írt. A Zászlónk című ifjúsági lap munkatársa volt. A múlt század első évtizedeiben rendkívül termékeny alkotó, főképp ifjúsági regényeket írt. Az ötvenes években elhallgatott. Regényei mellett a barkácsolásról is jelent meg könyve.
Ifjúsági regényei:
Diákbankárok
Az én földem
Az ezerdolláros bankjegy
Az ezüstflotta kincse
A fehér koráll
Fiumei kaland
Sióparti nyárfás
Visóvölgyi vakáció
Hegedűs István (Budapest, 1932. február 11-2007) grafikus
Egyéni stílusú grafikusunk, grafikái a régi középkori fametszetekre emlékeztetnek. Közel állt hozzá az angol humor. 1957-től a Ludas Matyi munkatársaként dolgozott, karikatúrái mellett könyvillusztrációkat készített.
Beskow, Elsa (Maartman, 1874. február 11-1953) svéd illusztrátor, szerző
A svéd gyermekirodalom klasszikusa, nemzetközileg elismert művész. 1894-től a Jultomten című gyermeklap munkatársa lett. Körülbelül negyven képeskönyvet publikált, könyveinek lapjait gyakran szecessziós stílusú dekoratív keret keretezi. Az Elsa Beskow-díjat 1958-ban alapították az év legjobb svéd képeskönyv-illusztrátorának elismerésére.
Magyar nyelvű könyvei:
Naptojás
Peti új ruhája
Törpegyermek
Fekete Sándor (Miskolc, 1927. február 11–2001) irodalomtörténész, író
A Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a reformkor és Petőfi Sándor életének kutatója.
Gyerekek számára ismeretterjesztő műveket írt:
Így élt a szabadságharc költője
Így élt Napóleon
Haza és haladás (Képes történelem)
A nagy francia forradalom (Képes történelem)
Kossuth Lajos : életrajz
Széchenyi István : életrajz
Edison, Thomas Alva (Milan Oh, 1847. február 11-1931) amerikai feltaláló
Találmányai, pl. a fonográf, a mikrofon, az elektromos izzólámpa nagy hatással voltak a modern ipari társadalom életmódjára. Ő alapította a világ első filmstúdióját, a Black Maria-t.
Tizenkét évesen szinte teljesen elvesztette a hallását. Idősebb korában azt állította, hogy süketsége megakadályozta, hogy figyelme elkalandozzon és jobban tudott koncentrálni a munkájára. Amikor serdülőként egy elszabadult vonat elől elrántva megmentette egy hároméves kisfiú életét, a gyerek apja (az állomásfőnök) hálából megtanította neki a távírászi munkát. Első szabadalma egy elektromos szavazatszámlálógép volt (1869). 1911-ben Budapesten is járt.
Irodájában kifüggesztette a következő idézetet: „Nincs olyan fortély, amihez az ember ne folyamodna, hogy elkerülje a gondolkodás fáradalmait.”
Életéről Száva István írt regényt A Menlo-parki varázsló címmel.
Torben Kuhlmann: Edison, az eltűnt egér-kincs rejtélye című meséjébe szőtte alakját.