Február 12.

„Az ország vászontarisznyájára lakatot tétetek, nehogy kilopják belőle a pénzt.” 

(Rideg Sándor: Indul a bakterház)

A nagysikerű Indul a bakterház című regényét a Népszava közölte először folytatásokban, könyvalakban 1943-ban jelent meg. A ma már kultuszfilmnek számító filmadaptációját Mihályfy Sándor rendezte 1979-ben, a forgatókönyvet Schwajda György írta. Felejthetetlen alakítást nyújtott benne a főszereplő 13 éves Olvasztó Imre, valamint Koltai Róbert, Horváth Teri, Haumann Péter és sokan mások.

Ifjúkori ​történetek : bakterház előtt, bakterház után című kötete gyermek- és ifjúkoráról szóló történeteit, valamint népi ihletésű meséit tartalmazza.

Megjelent önálló kötetben A ​szegény ember és az ördög című meséje.

„A kutya az első gazdáját szereti mindig a legjobban.” 

(Illés Sándor: Morzsi)

Első verseskötete Újvidéken jelent meg 1932-ben. 

Gyermekirodalmi művei:

Morzsi : kutyaregény

Bakonyi ​legények : Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár élete

Kaland a szigeten : ifjúsági regény

„Régóta motoszkál a fejemben egy nagyon különös történet. Annyira különös, hogy szinte el sem merem mondani, mert még akadna ember, aki azt mondaná reá: mese az egész. pedig minden szava igaz. Nem hazugság a mese, ha életben, valóságban gyökerezik.” 

(Koszterszitz József: Lurkó)

A Trianon utáni nemzedék egyik legismertebb ifjúsági írója volt. Szektor álnéven is publikált. A Zászlónk és a Magyar Cserkész folyóiratok munkatársa volt. Írt lelki tanításokat, színdarabokat, regényeket. Ifjúsági színdarabjainak, cserkészjeleneteinek jelentős szerepe volt a hazai cserkészmozgalom pedagógiai irányításában. A serdülő fiúk számára hangsúlyozta az önnevelés fontosságát. A diákok iskolai és egyéni nevelése mellett foglalkozott a családi nevelés kérdéseivel is. 

Ifjúsági regényei:

Csibészklub

Fulgur : fantasztikus regény

Iluska

Lurkó : a csíki hegyek kis embere

A psychofootballisták : fantasztikus cserkész-sporttörténet

Nemzetközi téren is elismert alkotó, eredeti művész, a lengyel gyermekirodalmi illusztráció klasszikusa. Munkáinak ihletője a természet, és mindenekelőtt az állatok. Az 1990-es évek óta „térbeli illusztrációkat”, vagyis farönkökből és fémlemezből készült állatkerteket is készít.

Helena Bobinska magyar nyelvű mesekönyvét (Mese napkirályról és a négy lányáról) illusztrálta.

Az egyik legkeresettebb illusztrátor volt Franciaországban. Részt vett La Fontaine állatmeséinek illusztrálásában. Humoros képeskönyvei hazánkban is nagy sikert arattak.

„Térjünk most vissza a természethez!” 

(Charles Darwin: A változás törvényei)

Bátyja, Erasmus kémiai laboratóriumot rendezett be családi kúriájukban, a 13 éves Charles lett az asszisztense. Tanulmányai után világkörüli útra indult (1831). Először geológusként szerzett hírnevet, majd 1859-ben – A fajok eredete című könyvének megjelenése után – mint természettudós. 1872. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta Darwint. 

Több gyermekkönyv szól életéről és munkásságáról. Magyarul olvasható:

Bright, Michael: Az élet fája : Charles Darwin elméletéről gyerekeknek

Galvin, Lindsay: Darwin sárkányai : regény

Vámos Magda: Így ​élt Darwin

Vegara, María Isabel Sanchez: Kicsikből NAGYOK – Charles Darwin