Február 14.

„Én olyan alkatú ember vagyok, akinél a mese és a valóság között nincs határ. … Én fölemelkedtem a mesékhez.” 

(Kovács Magda)

Mesehőseit sokszor a természet világából választja ki, vagy pedig az életünket körülvevő tárgyakat személyesíti meg (karácsonyfadísz, gesztenyebaba stb.). Erkölcsi példázatokat ír – moralizálás és erőltetettség nélkül. 

Mesekötetei:

A csodagombóc

A kiskígyó

Titokzatos tücsökzene : két mese (Titokzatos tücsökzene, Csillámka)

Topolya úr csodálatos átváltozása : meseregény

„No, foglaljuk össze a dolgot! – mondta ekkor a farkas – Először is, ugye a csoda, mint látható, kimeríthetetlen. Másrészt pedig elérhetetlen.”

(Konczek József: A farkas és a kút újabb meséje)

Önálló gyermekvers kötete Napozik a dongó címmel jelent meg. Az ​okos szamár : fanyar mesék a jó öreg Aesopus nyomán fiatal demokráciánkról című kötete, ahogy a cím jelzi, fiatalokhoz és felnőttekhez szól.

„A lomtár gyönyörű volt. Fa-, molyirtó-, egér- és kályhafestékszag terjengett. Marian máris pompásan érezte magát a zsibvásárban, a sejtelmesen csillogó, hatalmas pókhálók között.” 

(Vera Ferra-Mikura: Barátnőm, ​Rozina)

Történeteit a humor, a játékosság és a fantázia jellemzi, a mágikus realizmus írója. 

Magyar nyelvű művei:

Barátnőm, ​Rozina (Pöttyös könyvek)

Tizenkettő: ​nem egy tucat! (Pöttyös könyvek)

Az ​öreg, a fiatal és a pici Szaniszló : képes mese

Szaniszlóék ​vendégei : képes mese

„Vajon mitől születik meg egy jó közösség?” 

(Nagy Zsuzsa: Csakazértis)

Ifjúsági regényei:

Csakazértis

A huszonnegyedik óra

Nem hőstett?

Tücsökrádió

„Hogy érezted magad? – kérdezte mama.
Egyedül.
Társasutazáson?
Ühüm. A többieknek mind volt társasága.
… Persze ott volt a túravezető… – tette hozzá.
Az iskolai kirándulások jutottak eszembe
Én is mindig a tanító néni mellett megyek.” 

(Britt G. Hallqvist: Társasutazás)

Magyarul megjelent (evangélikus) gyermek imádságoskönyve, valamint versei az Ami a szívedet nyomja című svéd gyermekversek kötetben.

„Én Tokió nevű városban lakom, ez egyike a világ három legnagyobb fővárosának, és egy Japán nevű országban van. Van itt összevissza egészen magas épület és kis gyufásdoboz nagyságú házikó is. Itt születtem és nevelkedtem. De sajnos Tokióban kb. 70 évenként egyszer egészen biztosan van egy óriási földrengés. A legutolsó 1923-ban volt, ezért mindenki azt mondja, hogy nemsokára megint lesz. Ezért félek.” 

(Macutani: Levelek Tokióból)

A 20. századi japán gyermek- és ifjúsági irodalom jelentős képviselője, akinek meséin több nemzedék szocializálódott. Életének meghatározó – és egyben megrázó – élménye volt a második világháború, amelyet gyerekként, illetve fiatalként élt meg. Ez az élmény rányomta bélyegét egész életművére, így majd minden művének központi témája a háborúellenesség és a béke utáni vágy lett. Saját bevallása szerint a mese műfaja a legmegfelelőbb forma lelki világának kifejezésére. Munkásságáért Andersen különdíjat kapott. 

Magyar nyelvű könyvei:

Levelek Tokióból

Taró kalandjai a hegyek országában

Képzőművészeti alkotásai mellett reklámgrafikával és illusztrációval foglalkozik. 2000 óta bábszínházi tervező. Rajzokat készített több klasszikus gyermekkönyvhöz.