Február 18.

„Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél.” 

(Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)

Nagy magyar mesemondóként emlegették, az egyik legolvasottabb magyar író. Rendkívüli tisztelet övezte már kortársai körében.  1846-ban írta első regényét. A márciusi ifjak egyike. 1848. március 15. után a nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel.

Rajongott a természetért, a tudományokat behatóan tanulmányozta, ismereteit kamatoztatta a regényeiben.  Szép és értékes gyűjteményei voltak. Veress Zoltán írt könyvet Jókai ​természettudománya címmel a témáról. Más művészeti ág is érdekelte, festett, fafaragással is foglalkozott. Műveinek jellegzetessége a cselekményesség, a fordulatos meseszövés. Az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett.

Életéről több ismeretterjesztő és szépirodalmi könyv is született:

Jókaitól ​Jókairól

Kertész Erzsébet: A ​három Róza : regény

Kis Péter Pál: Édesanyja ​szemefénye

Lengyel Dénes: Így élt Jókai Mór

Margócsy Klára: Jókai ​Mór

Mikszáth Kálmán: Jókai ​Mór élete és kora 

Király Anikó: A ​balatoni sellő című regényében is szerepet kap az író.

Regényeiről Petrovácz István: Bálványos vár : Jókai regénymesék című művében írt összefoglaló művet.

Gyermekirodalmi kötetei:

Bokáczius kalandjai és más elbeszélések

Egy ​hírhedett kalandor : képregény

Egyszer volt Budán kutyavásár.

Róka fogta csuka, csuka fogta róka.

A három kérdés : mesék

A ​huszti beteglátogatók : történelmi elbeszélések

Jókai ​Mór meséskönyve

Jókai ​olvasókönyv

A ​királylány babái : mesék

Kis dekameron : válogatott beszélyek

A ​leaotungi emberkék és más mesék

Mátyás király forrása. Csalavér : mesék

A nagyenyedi két fűzfa : elbeszélések

Névtelen vár : képregény

Óceánia : egy elsüllyedt világrész története : fantasztikus elbeszélések

Szegény ​gazdagok : képregény

Regényei közül Az aranyembert és A kőszívű ember fiait ajánlottak az ifjúságnak, mindkettőből készült képregény és mindkettőt újra meséli Nógrádi Gergely.

Önéletrajzát Az inas című művében írta le. Családja nehéz anyagi körülményei miatt a polgári iskolának csak két osztályát végezte el. Viszonylag későn kezdett publikálni. Meséi először az 1960-as években jelentek meg. 

Kötetei:

A beszélő fák : mesék

Cserebere : mesék

A foltozó király : mesék

A Nap unokája : mesék

Rigó-bölcsőde : mesék

„… az érdemli meg legjobban a hatalmat, aki népe boldogulásának érdekében lemond róla.” 

(Jeney Zoltán : Rév ​Fülöp Fajszföldön)

 A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt 2020-ig. 2012 óta jelennek meg gyermekirodalmi művei. A meseszerető felnőttek számára is élvezetessé teszik regényeinek olvasását műveinek sajátos humora, az ötletes szójátékok, szórakoztató nevek. A Rév Fülöp-sorozat és A balatoni kacsavész című regénye is a Balatonon játszódik.

A Pionír, a Jóbarát és a Cimbora című lapok szerkesztője volt. A televízióban Benedek Elek-műsort állított össze, 1979-ben mutatták be Az elhagyott szemüveg című ifjúsági filmjét. Ifjúsági regénye: A nadrágtartó király veresége.

„A világ számomra még ma is csupa rejtély. Egy kopott falrészlet, egy kavics árnyéka, egy szitakötő szárnya, egy repedés a rozsdás hordón, a délutáni fénypászma elnyúló foltja a kertben… Nekem még ma is ugyanolyan világnyi teljességet jelentenek ezek a dolgok, mint kisgyerekkoromban. Nézem, szemlélgetem, ahogy nő a fű, ahogy az eldobott almacsutkán mászkálnak a hangyák: ezeket a kicsi-nagy dolgokat próbálom megrajzolni, megfesteni: „… látom az időt a macskám szemében…”

(Molnár Péter)

Mesterei: Göllner Miklós, Barta Lajos és Bálint Endre voltak. 1966 óta Kecskeméten él.
Kezdetben dekoratőrként dolgozott, majd a Kecskeméti Rajzfilmstúdió munkatársa lett. Számos rajzfilm elkészítésében vett részt (Magyar Népmesék, Vízipók, Mézga Család, Leó és Fred, Mesék Mátyás királyról).

Metafizikus szemléletű alkotómunka jellemzi tevékenységét. Stílusa egyedi, besorolhatatlan. Rajzait ceruzával, tollal készíti, melyek már-már mikroszkopikus méretű betűvariációként, képekbe írt költeményekként is felfoghatóak. Könyvillusztrációs tevékenysége is figyelemre méltó.

Kedvenc műfaja a fantasy és a történelmi regény. Munkásságát az Intuíciók című album mutatja be.