Február 19.

„A Kerek Perec Boltjában se méz, se máz, se mazsola, mindenkinek megmondják az igazat.

– Fujj, fujj – mondják a vevők –, csak így? Se méz, se máz, se mazsola? Lenne inkább drágább, de adnák meg a módját!” 

(Mosonyi Aliz: Boltosmesék)

Konzervatóriumi zenei tanulmányok után újságíróként dolgozott a Család és iskola, Gyermekünk című lapoknál, néhány évig a Beszélő kulturális rovatának szerkesztője.

1970-es évektől mesekönyveket ír. Szívesen állít színpadra klasszikus irodalmi műveket. Néhány Grimm-mese átirata könyvben is megjelent. Művei szellemesek, ízig-vérig modern mesék. Külső formájuk is újító, kísérletező jellegűek, sok az egyperces meséje. Rádiójátékokat és animációs filmforgatókönyveket is készít.

Gyerekkönyvei:

Boltosmesék

Éhes vagyok : leporello

Illemtan ​gyerekeknek : Louis-Maurice Boutet de Monvel képeskönyve Aliz néni szövegével

Mesék Budapestről

Orroló : mese egy nem rendes orrú lóról

Az öreg kisasszony autósmeséi

Pimpalin könyve : lapozó

Retekorrú ​király : lapozó

Szekrénymesék

„… egy dolgot megtanultam Rodricktól: csökkentsd a veled szembeni elvárásokat a minimumra, így aztán azzal is meglepsz másokat, ha gyakorlatilag nem csinálsz semmit.” 

(Jeff Kinney: Egy Ropi naplója)

Az 1990-es években kezdett képregényt rajzolni. Leghíresebb sorozatát – Egy Ropi naplója címmel – 2006-ban mutatták be, magyarul 2008-ban jelent meg. Amerikában már 31 részt adtak ki belőle. A filmes adaptációja is népszerű világszerte. Magyarul olvasható még az Egy ​Bitang Jó Fej Srác Naplója-sorozata is.

Létrehozta a gyerekbarát Poptropica játék-weboldalt.

„Kisfiam izgatottan kiabált:

„Apu, gyere, nézd: milyen szép bogár!”

Fontos dolgokkal foglalkoztam éppen,

hát odakiáltottam válaszképpen:

„Nézd egyedül!

Akkor se szebb az, hogyha ketten nézzük.”

De lelkem mélyén tudtam,

hogy hazudtam.” 

(Jaan Kross: A bogár. fordította Képes Géza)

Az észt irodalom klasszikusa, többször jelölték Nobel-díjra. Pályáját műfordítóként kezdte, később kezdett el novellákat és történelmi regényeket írni.

Gyerekeknek A marcipánmester című mesét jelentette meg. A könyvben a ma is látogatható, 1422 óta működő tallini Raeaptek (patika) legendáját meséli el. Érdekesség, hogy a patikát a magyar Burchard-Bélaváry család működtette, s valóban árultak marcipánt Panis martius néven.