Méhes Károly (Pécs, 1965. február 20) író, költő, szerkesztő, műfordító
„Pedig Kitkat tudja: ez nem rendetlenség, csak másfajta rend, mint a felnőtteké.”
(Méhes Károly: Mindig ez a Kitkat!)
1991-től publikál verseket, prózai munkákat. Forma-1 rajongó.
Gyermekkönyvei:
A gyufalábú kutya és más versek
Mindig ez a Kitkat! : majdnem igaz mesék egy kislányról
Spenót és Papucs : nagykutyafül és kiskutyafül mindennapjai
Téglásy Imre (Békéscsaba, 1952. február 20) költő, műfordító, irodalomtörténész
Az áruló nagyúr című, Perényi Péter koronaőrről szóló történelmi regénye 1987-ben jelent meg a Móra kiadásában.
Corrinth, Curt (Lennep, 1894. február 20-1960) német író, költő
Legismertebb műve, A trójai fiúk a Hitler hatalomra jutása előtti években játszódik, és az antiszemitizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Róna Emy (Róna Emmi) (Budapest, 1904. február 20-1988) illusztrátor
„Itt éltem én is köztetek hosszú-hosszú éveken által!”
(Róna Emy: Egyszer volt…)
Az egyik legnépszerűbb illusztrátor hazánkban, rajzain több nemzedék nevelkedett fel. Munkásságának fő területe a meseillusztráció volt, élete során mintegy 400 könyvet illusztrált.
Tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult, kisiskolásként rajzokat készített kedvenc meséihez. Tizenhat éves korában határozta el, hogy illusztrátor lesz. Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manó volt a mestere. 1924-ben jelent meg az általa illusztrált első nagysikerű mesekönyv: a Dugó Dani, amit a teljes sorozat követett. Egy évvel később testvérével, Róna Klárával közös kiállítást rendeztek Párizsban. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon.
Legszebb rajzait 1984-ben készült Anyukám képeskönyve című antológiában gyűjtötte össze a Minerva Kiadó.
Önálló képeskönyvei:
Bábszinház
Egyszer volt : történet Babaországból
Nagy képes ABC. Urbán Eszter versével
Ágotha Margit (Tököl, 1938. február 20-2015) grafikus
Az 1960-as években induló nagy grafikusgeneráció tagja. A linómetszés adta meg a drámai kifejezés lehetőségét számára. Fa- és linómetszeteit szinte vonal nélkül, sajátos, textilszerű foltrendszerrel alakítja. Fegyelem, szikárság, más művein archaizáló mesélőkedv jellemzi. Bábokat is készített.
Férje (Rékassy Csaba) és lánya (Rékassy Eszter) szintén grafikusok.
Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20-1900) festő
A 19. századi magyar festészet mestere. Móricz Zsigmond írta róla:
„A munkácsi kis árva, elhagyatva, száz baj között, semmi nélkül indult el a világon. És a nagy-nagy művész az egész emberiség gyásza mellett szállott a koporsóba. És ez a kettő ugyanaz az egy személy volt. Ez a mai világ mesehőse! És ez az út nyitva, minden ifjú előtt.”
Bikki Laura: Ásít a város című meséje a Papírszínház sorozatban jelent meg. A mesét ihlető Munkácsy Mihály: Ásító inas című festményéről Révész Emese művészettörténész írt rövid ismertetőt a gyereknek. Kiss Ottó: Ki volt Munkácsy Mihály? címmel írt regényes életrajzot a festőfejedelemről gyerekeknek.