Február 21.

„Jó reggelt. Maga vadállat, ugyebár?” 

(Waldemar Bonsels: Maja, ​a méhecske)

A német gyermekirodalom klasszikusa. Számos regényt, elbeszélést és mesét írt. Legismertebb műve a Maja, a méhecske. Első kiadása (1912) után a világ legtöbb nyelvére lefordították, opera, film és videójáték is készült belőle. 1924-ben készült az élőszereplős filmváltozata, melyben élő rovarok szerepeltek. 1975-ben mutatták be a japán anime változatot Masahiro Endō és Hiroshi Saitō rendezésében. 

Magyarul megjelent gyermekkönyvei:

Maja, a méhecske

Tündérvilág : mese a virágokról, állatokról és a jó Istenről

„Teljes húsz éven át, héttől huszonhét éves koráig Szonyecska szinte megszakítás nélkül olvasott. Úgy zuhant az olvasásba, mint az ájulatba, amiből csak a könyv utolsó lapján tért magához.” 

(Ljudmila Ulickaja: Szonyecska)

Az orosz irodalom nemzetközileg is sikeres írója. Magyarországon is megjelennek művei.

Gyermekkorától kezdve sok verset írt. Az 1980-as évektől gyermek- és bábszínházak részére darabokat írt vagy alkalmazott színpadra. Első önálló kötete 1994-ben jelent meg. 2022 februárjában tiltakozott Ukrajna orosz megtámadása ellen, ezt követően emigrált Németországba. A 19. századi klasszikus orosz irodalom folytatójának tekinti a kritika. 

Gyermekkönyvei:

Történetek ​állatokról és emberekről

Történetek gyerekekről és felnőttekről

„… végre, olyan sok próbálkozás után a magasba lendült, megtartotta magát, és úgy érezte, hogy megérinti az eget.” 

(Tallián Mariann: Az álmok lánya)

2009-től férjével versszínházi előadásokat hoznak létre. 2018-tól publikál, az Író Cimborák csoport tagja. 

Gyermekkönyvei:

Bolygó Hollandi : Wagner operája alapján (Mesék az Operából)

Cyrano : Rostand drámájának modern feldolgozása (Irány a színház)

Lamponvirág : mesék

A szegények fejedelme : II. Rákóczi Ferenc . történelmi regény

Törvényen ​kívüliek : ifjúsági elbeszélések

A Tűzmadár : Sztravinszkij balettműve alapján (Mesék az Operából)

6 évesen már gyerekszínészként szerepelt a Művész Színházban. Színházi karrierje 1966-ban kezdődött, gyermekszínházakban és bábszínházakban lépett fel. Alapítója és művészeti vezetője volt a szombathelyi Fabula Bábegyüttesnek.  50 évig az országjáró, kétszemélyes Budai Bábszínház művésze volt. 1997-től főiskolai tanárként is dolgozott. Főbb művei előadások, mesekönyvek, rádióműsorok, tévéműsorok és filmek. Bábelőadásain nemzedékek nőttek fel. Meséi, versei, darabjai antológiákban jelentek meg. 

Önálló gyerekkönyvei:

Loq sziget tündére : elbeszélő költemény

Soma : a szeretet és a barátság meséje

„Éljenek a kutyák, éljenek a macskák!” 

(Wilhelm Speyer: Gimnazisták)

Középiskolásként szerkesztette a DLEH című iskolai újságot. Magyarországon a legnépszerűbb műve: a Gimnazisták, s annak folytatása: A ​hatodik osztály, mindkettőt Kosáryné Réz Lola fordította. A művekből filmek is készültek.

„Sok időbe tellett, mire rájöttem, hogy a Kisvakonddal valójában magamat rajzolom. Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel az ideálhoz.” 

(Zdeněk Miler)

Már gyermekkorától szeretett festeni, ezért szülei 1936-ban egy prágai grafikus iskolába íratták.

1954-ben kapott megbízást a Bratři v triku filmstúdió vezetőjeként, hogy ismeretterjesztő filmet készítsenek gyerekeknek. Egyik sétája során megbotlott egy vakondtúrásban, innen származott az ötlete, hogy a történetek hőse egy vakond legyen. 1957-től 2002-ig vetítették a Kisvakond-sorozatot, Magyarországon is nagy sikert aratott. Kezdetben a Kisvakond beszélt, azonban Miler azt szerette volna, ha a filmjeit a gyerekek minden országban meg tudják érteni, és lányával, aki a hangokat kölcsönözte, kialakított egy érzelmeket és érzékelést sugalló, nem szövegszerű hangokból álló módszert. A lánya egyben az első közönsége is volt: ő volt, aki először láthatta a filmeket, és Miler így tudta felmérni, hogy a mesék üzenetei milyen hatást váltanak ki a gyerekekben.

A vakondtörténetek könyvalakban is megjelentek, magyarul először A vakond kisautója 1968-ban és A vakond nadrágja és más történetek 1969-ben. A szöveget Iva Hercikova és Eduard Petiska írták, Fazekas Anna fordította magyarra. A Volt ​egyszer egy vakond című könyvet 1974-ben adták ki. Josef Alois Novotný írta A ​vakond és társai a városban című mesét 1989-ben. A siker óriási volt, azóta is folyamatosan kiadják a vakond-történeteket, képeskönyveket, foglalkoztatókat.

Bár illusztrációinak nagy része a Kisvakond-sorozathoz kapcsolódik, több más szerző könyvéhez is készített rajzokat. A Zdenek Miler nagy mesekönyv foglalja össze munkásságát.

„Szeretem az írott szavakat vizuális nyelvre „lefordítani”, életet lehelni a történetekbe és érzelmeket átadni az üzenetekkel.” 

(Anne Pikkov)

A Mese itt, mese ott-projekt keretében magyar és észt szerzők felkérésre mesét írtak, a mesék egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra leltek. Az észt és a magyar művészek a számukra legkedvesebb írást választották ki – akadt, akit két mese is megihletett. Így lett Anne Pikkov Dóka Péter: Lila királylány című meséjének illusztrátora.