Február 24.

„Bolondok vagytok ti – kérdezte tőlük –, marakodtok egy nyereg miatt, holott lovatok sincs hozzá?” 

(Grimm: A doboslegény)

Wilhelm Grimm teljesen más jellemű ember volt, mint bátyja. Nagyon szerette a zenét és figyelemre méltóan tudott mesélni. Jacob inkább nyelvészettel foglalkozott. Élete és munkássága mégis szorosan összekapcsolódott bátyjáéval. 1806-tól közösen kezdték gyűjteni a meséket. 1813-tól a Régi német erdők címmel újságot adtak ki. Legismertebb művük a kétkötetes mesegyűjtemény (Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, 1812–1815). Wilhelm Grimm kutatta a középkori költészetet és a német hősi legendákat. Első könyve régi dán meséket tartalmazott, fő műve a német hősi eposz, 1829-ben jelent meg. 1814 és 1829 között titkárként dolgozott a kasseli könyvtárban, 1931-től a göttingeni egyetem könyvtárosa.

1841-ben közösen Berlinbe költöztek, haláláig a berlini egyetemen tanított és Jacobbal együtt a német szótárukon dolgoztak. Életükről Günter Grass írt regényt Grimms Wörter címmel.

1854-től megjelentek meséik első magyar ponyvafordításai. Számos Grimm-mese népszerűségét mutatja az a folklorizációs folyamat, amelynek során a magyar népmesekincs részévé váltak.

„S ott volt még ebben a kertben a szél is. A szél szeret a fákkal beszélgetni, mert hát kivel is beszélgetne? Mindig átadta a dió üdvözletét az almának, s az almáét a diónak. Vagy zöld csókot vitt egyiknek a másiktól.” 

(Ludvík Askenazy: Egy karácsonyfán)

Csehszlovákia szovjet inváziója után 1968-ban emigrált, Münchenben majd Bolzanoban élt. 1977-ben német gyermekirodalmi díjat kapott a Wo die Füchse Blockflöte spielen című művéért.

Egyik kritikusa szerint a fejükre állítja a figuráit, hogy megkérdezze tőlük: nem éppen így állnak-e a lábukon. Meséiben is a humor és az irónia hangsúlyos. Magyarul Az ellopott hold című mesekönyve és az Emberke című gyermek-etűdei jelentek meg.

„Álmodozásban jó vagyok. „

(Turbuly Lilla: Pestre ​fel!)

Sokáig bíróként dolgozott. 2008-tól szabadfoglalkozású író. A Plázafoglyok többkezes regény és a Találj ​ki-sorozat egyik írója. Egyszer együtt vacsorázott hét ifjúsági író, sokan ott találkoztak először személyesen. Eredményeképpen megszületett a Plázafoglyok cselekményváza. Mindegyikük kapott egy karaktert, és szereplője bőrébe bújva írta meg a történetét, majd egy izgalmas pontnál megszakítva továbbadta a stafétát szerzőtársának. Így lett írónként öt fejezet, öt kör, öt szédületesen jó, tökéletes plázakör. 

Gyermekkönyvei:

A Károlyi-kert nyuszija : mese

Kész cirkusz! Titti és Milla a porondon

Kosársuli : ifjúsági regény. folytatása: Viszlát, kosársuli!

Locsolókannából elefánt : mese

Pestre ​fel! : ifjúsági regény

Talált szív : mese

Titkosírás : gyerekversek

Első könyve 1982-ben jelent meg. Az irodalmi munkássága mellett különösen foglalkoztatta a színház, egy ideig a komáromi Jókai Színház dramaturgja volt, de maga is írt drámákat. 

Gyermekeknek szánt művei:

ABC : versek

Gergő vitéz Lápországban : mesefüzér

Tarisznyás meséi

„…egyszer csak a kérdőjel kezdett az agyamban kiegyenesedni.” 

(Mocsár Gábor: Csöngetésre ​vakkants!)

Első regényei 1956-ban jelentek meg. Művei részben Debrecenhez kapcsolódnak, kisregényei, novellái, szociográfiái a magyar vidék életét ábrázolják.

Ifjúsági regényei:

Csöngetésre ​vakkants! : ifjúsági regény

Nagy erdő, kis fiú : ifjúsági regény

„A mese, mint minden műalkotás, egy teljes világ.” 

(Szász Ilona)

1976-2013-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa. A budapesti Térszínház tagja volt, dramatikus játszóház vezetéssel is foglalkozott. Író-dramaturgként bábszínházi előadások létrehozásában működött közre, Szombathelytől Békéscsabáig valamennyi jelentős társulattal dolgozott. „Mivel klasszikus meséken nőttem fel és sokáig foglalkoztam a magyar népmesékkel, korai történeteimben ezek inspiráltak. A könyvalakban megjelent meséim dédanyáink idejében játszódnak, azok tárgyi kultúráját elevenítik meg, ugyanakkor a tündérmesék elemei sem hiányoznak belőlük.” 

Könyvei:

Álomszövő ​Pendula

Cókmók, ​a morgolódó szekrénymanó

A ​Mindentvarró Tű

„A matrjoska baba olyan, mint mi emberek vagyunk: a bensőnkben ott van minden korábbi énünk, egészen pici korunktól kezdve.” 

(Ben Miller: Amikor ​megmentettem a karácsonyt)

Fizikából írta doktori disszertációját Cambridge-ben, mégis inkább a komikusi pályát választotta. Színészi karrierje mellett regényeket kezdett írni, először 2012-ben megjelent az It’s ​Not Rocket Science című sci-fije.

Magyarul megjelent könyvei:

Amikor ​megmentettem a karácsonyt

Egy ​karácsonyi manó naplója

Egy ​karácsonyi manó titkai

Hogyan ​lettem mesehős?

Hogyan ​lettem Éjfél, a kutya

„A jó könyveket kétszer, háromszor is el lehet olvasni. Például a Robinsont. Vagy a Grant kapitány gyermekeit.” 

(Uri Orlev: Sziget ​a romok között)

Több mint 30 könyvet adott ki, amelyek gyakran életrajzi jellegűek, s a holokausztot a gyerekek szemszögéből mutatja be. 1996-ban Andersen-díjat kapott. Magyar nyelven a Sziget ​a romok között című regénye jelent meg.

Több mint 150 könyvet publikált. Magyarul a Sevillai altatódal című kötetben olvasható írása.

Gyermekkorában a fiatal Jirí szeretett fából készült bábokat faragni, és kis műsorokat rendezett barátainak. Később Josef Skupa, a Hurvínek bábfigurák alkotója lett a mentora. Hírneve miatt Kelet-Európa Walt Disney-jének nevezték, annak ellenére, hogy nagy különbség van munkásságuk között. Grafikusként 1937-ben mutatkozott be. Élete során 130 irodalmi művet illusztrált, többnyire gyerekeknek. Néhány esetben rajzolói munkája szülte az ötleteket animációs film készítéséhez. 1968-ban Andersen-díjas lett.

1975 óta foglalkozik gyermekkönyvek illusztrálásával német és külföldi gyermekkönyvkiadók számára. Grimm legszebb meséit és Ende varázslóiskola című könyvét adták ki hazánkban a rajzaival.

“Irányítani szeretném a nézést, hogy miközben figyelünk, az legyen egy cselekedet, mint amikor valakit kézen fogva végigvezetnek az ösvények hálózatán…” 

(Kovács Gabriella)

 Az Ákom, bákom, berkenye című népköltészeti antológiát illusztrálta gyerekeknek. 

Édesanyja is tehetséges festő volt, ő tanította először fiát, s egész életükben szoros kapcsolatban voltak.  Illusztrátorként kezdte a pályafutását, majd saját stúdiót nyitott. Fontos témája volt a gyerekek élete, játékaik és a tenger.  Munkásságát a Meet the Artist-sorozatban mutatják be gyerekeknek, és Robert Burleigh írt róla könyvet Hullámtörés címmel.

„A világ: tükör. Amilyen arccal belenézel, olyat mutat vissza. Amennyit te adsz, annyit kapsz vissza.” 

(Jászai Mari)

A magyar színjátszás kiemelkedő művésze, az egyik legnagyobb magyar tragika. Életéről Földes Anna írt könyvet Így ​élt Jászai Mari címmel. Gyermekkoráról vall a Múlhatatlan ​gyerekkor című antológiában (részlet Kegyetlen évek című visszaemlékezéséből). Szerepel a Magyar ​mesék lázadó lányoknak című antológiában is.

A magyar színjátszás kiemelkedő művésze, az egyik legnagyobb magyar tragika. Életéről Földes Anna írt könyvet Így ​élt Jászai Mari címmel. Gyermekkoráról vall a Múlhatatlan ​gyerekkor című antológiában (részlet Kegyetlen évek című visszaemlékezéséből). Szerepel a Magyar ​mesék lázadó lányoknak című antológiában is.