Február 25.

„A gyermekek születésükkor és utána művészi világban élnek. A gyerekek felnőve elveszítik a bölcsességüket és a mesében való hitüket. A jó az volna, ha a felnőtt a gyermeki bölcsességet megtartva lehetne okos. Így kiismerné magát a tárgyi és a művészet világában egyaránt.” 

(Török Sándor)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa. 1939-ban adták ki Kököjszi és Bobojsza című meseregényét. 1945-ben a Magyar Rádió külső munkatársa lett, önálló műsora volt az Ünnepi levelek, melyben a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. Körkérdéseire – bár sokan nem hittek a sikerében – kb. 300 válaszlevél érkezett, többek között George Bernard Shaw, Albert Einstein is válaszoltak. Ezt a műsort később betiltották. 1950. január 1-én megalakult a rádió ifjúsági osztálya, ide hívták szerzőnek. 1953-tól A Csilicsala csodái című folytatásos rádiójáték országos népszerűséget biztosított számára. 1951-től a Tankönyvkiadó, 1959-től a Család és Iskola című lap szerkesztője lett. 1958-ban adták ki A két Lottit, melyet Tóth Eszterrel fordított magyarra.

Könyvei és filmjei is nagy sikert arattak, a filmforgatókönyveket ő maga írta, a rendező Palásthy György volt. 1969-ben A Csilicsala csodáiból készült A varázsló. A Hahó, Öcsi-ben megjelenik Kököjszi és Bobojsza, a két manó. A filmet 1971-ben forgatták, könyvalakja 1973-ban jelent meg. Hasonlóképpen történt a mű folytatásánál, a Hahó a tenger című film után megjelent a filmforgatókönyv könyvalakban is.

Munkásságáért 1980-ban Andersen-diplomát kapott. „Legszebb műveiben bölcs és közben mégis vagány tanító volt, mesepedagógus és mesefilozófus. Varázsló, aki dolga végeztén, a felnőttkor kezdetén, eltöri pálcáját.” – írták róla. 

Könyvei gyerekeknek:

Csilicsala csodái : gyerekregény. filmforgatókönyve A varázsló címen jelent meg

Falatka királysága : mese

A felsült óriás és a 9 csoda : mesék

Gilikoti : meseregény

Hahó, Öcsi! : filmforgatókönyv

Hahó, a tenger! : filmforgatókönyv

Jó ​kisfiú – rossz kisfiú : képeskönyv

Kököjszi és Bobojsza : meseregény

„Vigye el magát az ördög! Mindent olvasott már és így alig lehet valamivel meglepni magát.” 

(Karl May: Old ​Shatterhand)

Népszerűségét mutatja hazánkban: ahogy Verne Gyulaként, magyar névvel ismerjük a francia kalandregény szerzőt, így May Károlyként az indiánregények szász íróját. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Bár járt Amerikában, a Vadnyugatot nem ismerte, ennek hiányát képzeletével és olvasással, kutatásokkal pótolta. Az indiánokat hősként ábrázolta. Több sikeres filmes adaptáció készült regényeiből. Egyes állítások szerint Old Shatterhand alakját Xantus Jánosról mintázta. Magyarra az indián regények ifjúsági változatait Szinnai Tivadar fordította le. Megjelentek más helyszíneken zajló művei is.

Radebeuli házát múzeummá alakították. 

Ifjúsági művei:

Winnetou 1-4.

Az ​Ezüst-tó kincse

A ​Medveölő fia

Az ​olajkirály

A ​sivatag szelleme

A ​szenteste (Karácsony címmel is megjelent)

A ​sivatag haramiája : novellák

Az ​inka öröksége

Vitzliputzli ​professzor

A ​szerencsét hozó almásderes

„Ott, ​ahol az égbenyúló gránitszikla meredek,
Élt egy medve, úgy hívták, hogy Irgum-Burgum Benedek.
Művelt mackó, tudta róla rég az egész falu már:
Járt neki egy képesújság, úgy hívták, hogy Napsugár.” 

(Veress Zoltán: Irgum-Burgum Benedek)

Gyermekverseket először Tollas Júlia gyermekrajz-köteteihez írt, majd a kolozsvári Napsugár című gyermeklapnak lett egyik főmunkatársa, verses meséi itt jelentek meg. Lefordította Alexandru Mitru meséit és Vasile Alecsandri: Világszép Ilonka és Árva Jancsi című tündérjátékát. 1986-tól Svédországban élt. 

Gyermekvers kötetei:

Füvek, fák, csillagok. Veress Zoltán gyermekversei;

Hány óra?

Irgum-burgum Benedek : összegyűjtött verses mesék

Kikindai mese

Mese a búgócsigáról

Mesél a kifli

Rend, óh jöjj segítségül!

Rongy Elek a példakép, Pinduri a kis csuri

Sárgalábú ​Tóbiás és Kendermagos Kelemen

Szárnyaskerék 

Tóbiás és Kelemen. Veszedelmes Jeromos. Irgum-Burgum Benedek

Veress Zoltán vidám verses meséi

Munkássága az 1960-as évek cseh illusztrációjának lírai áramlatára épül, amelyet jellegzetes technikákkal és gazdag képi kompozícióval egészít ki. Illusztrációiban álmodozó tájakat és jeleneteket alkot, költői jelképeket használ. Az 1966-os bécsi ifjúsági kiállítása nyitott kaput a nemzetközi siker felé, ekkor kezdett dolgozni más országok kiadóival. Gyakran dolgozik együtt feleségével, Libuse Palecková költővel.

A Magyar Képregény Akadémia tagja, Alfabéta-díjas képregény rajzoló. 1994 óta publikál. 2005-ben szerepelt a New York-i The Society of Illustrators (Illusztrátorok Társasága) The Art of Storyboard című kiállításán. 2007 óta készít illusztrációkat is.

„A Föld az istenek paradicsoma: ezt akarom megfesteni.” 

(Pïerre-Auguste Renoir)

A nagy francia impresszionista festők egyike. Örömet okozott számára a színek játéka, életvidám képei népszerűek voltak. Életéről film készült Gilles Bourdos rendezésében. Munkásságáról több gyermekkönyv született.

„Ha tündérkeresztmama lennék, minden gyereknek a kíváncsiság lenne az ajándékom.” 

(Jeanne Bendick)

Ismeretterjesztő műveket írt és rajzolt. A nagyapja tanította rajzolni. Sokszor elvitte a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumba, amely nagy hatással volt rá. Könyveire jellemző, hogy könnyen érthetővé teszi a legbonyolultabb témákat is. „Amikor rajzolok és írok, igyekszem a gyerekek szemével nézni a világot.” 

Magyarul megjelent:

Kellemes kanyarót!

Modern varázstudomány – az elektronika (Búvár könyvek)

Mit ​mutat a nagyító? : felfedező úton a parányi dolgok izgalmas világában (Búvár könyvek)