Február 26.

„A lélek segíti a testet, és bizonyos pillanatokban fölemeli. Ez az egyetlen madár, amely fölemeli a maga kalitkáját.” 

(Victor Hugo: A ​nyomorultak)

Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Gyermekkorában kezdett verset írni, melyeket édesanyjának olvasott fel. Önmaga volt legszigorúbb bírája, a verseit újra átírta. 13 éves korából megmaradtak verses füzetei, az egyik végére ezt írta: „Kedves barátom, ki ezt olvasod, ne bírálj dühös gúnnyal, s a versek gyengeségét nézd el zsenge korom miatt”.

Több irodalmi műfajban is nagy művet alkotott. Jelentősek képzőművészeti alkotásai, a fényképezéssel is kísérletezett. Kilenc regényt írt, az elsőt 16, az utolsót 72 évesen. Legismertebbek A notre-dame-i toronyőr és A nyomorultak. Mindkettőből többféle adaptáció is készült, filmek, zenés játékok, képregény. A nyomorultakat Nógrádi Gergely meséli újra fiataloknak.

„A mesét akartam menteni, magamnak átmenteni minden eljövendő időkre – a mesét, a menthetetlent.” 

(Fekete Gyula)

Fantasztikus és ifjúsági regényeket is írt. Fortélyos ​félelem igazgat : Magyarország 1919–1945 között címmel jelent meg a Képes történelem sorozatban ismeretterjesztő tanulmánya.

Gyermekirodalmi művei:

A kék sziget : tudományos-fantasztikus regény

Kincskereső Pipitér : ifjúsági regény

Szerelmesek bolygója : tudományos-fantasztikus regény

Esztendőre ​vagy kettőre : versek, mesék

Verses gyerekszínpad iskolai ünnepségekre, anyák napjára

„Ha a reményt választod, bármi lehetséges.” 

(Christopher Hope)

Első verseskötete 1971-ben jelent meg. Bírálta a dél-afrikai apartheid-rendszert, ezért egy ideig Londonban élt. Fia Daniel Hope hegedűművész, felesége, Eleanor Hope Yehudi Menuhin asszisztense volt. Így került kapcsolatba Menuhinnal és írták meg közösen A ​király, a macska és a hegedű című mesét. A művet Göncz Árpád fordította magyarra. Ágoston Béla zenéjével és Buda Ferenc verseivel készített a Vojtina Bábszínház előadást belőle.

„…egy szempillantásig, amíg nevetés ráz minket, halhatatlanok vagyunk.” 

(Vercors: Sylvia)

Apja, Brüller Lajos 15 évesen emigrált Magyarországról Franciaországba, ahol francia szerzők kiadója lett. Vercors szívesen írt gyerekeknek is. Anyjától népmeséket hallott, s ha beteg volt, lenmaglisztből készített borogatást a számára. Amíg a csípős borogatás égette testét, a mesék segítettek, hogy ne a fájdalmára figyeljen. Visszaemlékezéseiből született meg később a Mesék ​borogatás közben című mesefüzére.

„A kiváncsiság a pokol előszobája” 

(Ryrych: A Bojtorjánmező lakói)

Az egyik legkedveltebb lengyel gyermekirodalmi szerző. 1981-ben debütált verseskötetével. Munkássága sokszínű, több korosztály számára alkot. Gyermekkönyveiért megkapta az Astrid Lindgren-díjat. Magyarul A Bojtorjánmező lakói című meséje jelent meg.

Ismeretterjesztő műveket írt a Móra Kiadó számára a legkülönbözőbb témákról:

Egy ​fekete notesz titkaiból (Budapestről)

A ​képzelet varázslója : Jules Verne élete

Hogyan ​készül?

Mesterségek ​dicsérete

Textil szakon végzett, 1976-ig divattervező volt. A Jóbarát és az Előre című lapok munkatársaként dolgozott. Több, mint 25 könyvet illusztrált. Lap- és könyvillusztrátori tevékenységét nyugdíjba vonulása után is folytatta.