Hugo, Victor (Besancon (Besançon), 1802. február 26-1885) francia író, költő, grafikus
„A lélek segíti a testet, és bizonyos pillanatokban fölemeli. Ez az egyetlen madár, amely fölemeli a maga kalitkáját.”
(Victor Hugo: A nyomorultak)
Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Gyermekkorában kezdett verset írni, melyeket édesanyjának olvasott fel. Önmaga volt legszigorúbb bírája, a verseit újra átírta. 13 éves korából megmaradtak verses füzetei, az egyik végére ezt írta: „Kedves barátom, ki ezt olvasod, ne bírálj dühös gúnnyal, s a versek gyengeségét nézd el zsenge korom miatt”.
Több irodalmi műfajban is nagy művet alkotott. Jelentősek képzőművészeti alkotásai, a fényképezéssel is kísérletezett. Kilenc regényt írt, az elsőt 16, az utolsót 72 évesen. Legismertebbek A notre-dame-i toronyőr és A nyomorultak. Mindkettőből többféle adaptáció is készült, filmek, zenés játékok, képregény. A nyomorultakat Nógrádi Gergely meséli újra fiataloknak.
Fekete Gyula (Mezőkeresztes, 1922. február 26-2010) író
„A mesét akartam menteni, magamnak átmenteni minden eljövendő időkre – a mesét, a menthetetlent.”
(Fekete Gyula)
Fantasztikus és ifjúsági regényeket is írt. Fortélyos félelem igazgat : Magyarország 1919–1945 között címmel jelent meg a Képes történelem sorozatban ismeretterjesztő tanulmánya.
Gyermekirodalmi művei:
A kék sziget : tudományos-fantasztikus regény
Kincskereső Pipitér : ifjúsági regény
Szerelmesek bolygója : tudományos-fantasztikus regény
Esztendőre vagy kettőre : versek, mesék
Verses gyerekszínpad iskolai ünnepségekre, anyák napjára
Hope, Christopher (Johannesburg, 1944. február 26) dél-afrikai író
„Ha a reményt választod, bármi lehetséges.”
(Christopher Hope)
Első verseskötete 1971-ben jelent meg. Bírálta a dél-afrikai apartheid-rendszert, ezért egy ideig Londonban élt. Fia Daniel Hope hegedűművész, felesége, Eleanor Hope Yehudi Menuhin asszisztense volt. Így került kapcsolatba Menuhinnal és írták meg közösen A király, a macska és a hegedű című mesét. A művet Göncz Árpád fordította magyarra. Ágoston Béla zenéjével és Buda Ferenc verseivel készített a Vojtina Bábszínház előadást belőle.
Vercors (eredeti neve Jean Marcel Bruller) (Párizs, 1902. február 26-1991) magyar szárm. francia író, illusztrátor
„…egy szempillantásig, amíg nevetés ráz minket, halhatatlanok vagyunk.”
(Vercors: Sylvia)
Apja, Brüller Lajos 15 évesen emigrált Magyarországról Franciaországba, ahol francia szerzők kiadója lett. Vercors szívesen írt gyerekeknek is. Anyjától népmeséket hallott, s ha beteg volt, lenmaglisztből készített borogatást a számára. Amíg a csípős borogatás égette testét, a mesék segítettek, hogy ne a fájdalmára figyeljen. Visszaemlékezéseiből született meg később a Mesék borogatás közben című mesefüzére.
Ryrych, Katarzyna (Krakkó, 1959. február 26) lengyel író, költő, festő, tanár
„A kiváncsiság a pokol előszobája”
(Ryrych: A Bojtorjánmező lakói)
Az egyik legkedveltebb lengyel gyermekirodalmi szerző. 1981-ben debütált verseskötetével. Munkássága sokszínű, több korosztály számára alkot. Gyermekkönyveiért megkapta az Astrid Lindgren-díjat. Magyarul A Bojtorjánmező lakói című meséje jelent meg.
Zoltán Péter (Nagyvárad, 1923. február 26-2008) író, szerkesztő
Ismeretterjesztő műveket írt a Móra Kiadó számára a legkülönbözőbb témákról:
Egy fekete notesz titkaiból (Budapestről)
A képzelet varázslója : Jules Verne élete
Hogyan készül?
Mesterségek dicsérete
Keller Emese (Kósa Andrásné) (Temesvár, 1950. február 26) erdélyi grafikus
Textil szakon végzett, 1976-ig divattervező volt. A Jóbarát és az Előre című lapok munkatársaként dolgozott. Több, mint 25 könyvet illusztrált. Lap- és könyvillusztrátori tevékenységét nyugdíjba vonulása után is folytatta.