Február 27.

„Lába nyomát vígan veti,
derűlátón szól a yeti:
– Ha levetem régi énem,
nem lesz abból semmi bajom,
mert cserében
ma is él sok olyan ember,
amelyik már majdnem majom.” 

(Devecseri Gábor: Állatkerti ​útmutató)

Tizenöt éves volt, amikor első, (Karinthy Gáborral közös) verseskötete megjelent. 1945-ben publikálta az Állatkerti útmutató című, gyermekek számára írt, szellemes és eredeti verseskötetét. Kemény Egon zenés mesejátékot írt a műből. Az antik irodalom fordítója, de az ő fordításában ismerjük Stevenson: A kincses sziget című regényét és Milne: Hatévesek lettünk című verseskötetét. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

„Ha a történet nem arról az emberről szól, akinek meséljük, nem fog odafigyelni. És így jöttem rá egy nagy szabályra: az igazi, tartós hatású történet mindenkiről szól, mert különben nem maradandó.” 

(Steinbeck: Az édentől keletre)

Első regénye 1929-ben jelent meg. Témája gyerekkori olvasmányaihoz vezethető vissza: egy Henry Morgan nevű kalóz életéről szól. 1962-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. „realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért, melyek szimpatizáló humorral és éles társadalmi meglátással párosulnak.” Amerikai utazásait kutyájával Csatangolások Charleyval címmel jelentette meg. 

Gyerekeknek szóló írásai:

Arthur ​király

A vörös póni

„Majd válassz olyat a könyvből,
Ami neked kellemes,
És add gyönyörű hangod
A költő rímeihez. 

És zene árad az éjben,
S a nappali búbajok:
Mint ha karaván fölszedi sátrát,
Lopva eloldalog.” 

(Henry Wadsworth Longfellow: A napnak vége)

Az amerikai irodalom klasszikus költője. Epikus verseiben mitológiai és legendás történeteket mutat be. Első versét 13 évesen publikálta.

A Hiawata című indián legendát a Móra adta ki 1958-ban, Fodor András fordításában.

„Szeretek olvasni, király uram, mindig van nálam egy jó regény. Ha éppen késik kicsikét felséged álomszép leánya, előkapok egy könyvet, s remek mód szórakozom.” 

(Dóka Péter: Lila ​királylány)

Felnőtteknek és gyerekeknek is ír, könyvei mellett hangjátékokat, színdarabokat és rajzfilmeket is készít. Első regénye, Az ellopott zsiráf, egy gyerekeknek szóló detektívtörténet, 2003-ban jelent meg. Sajtkirály című színdarabjáért 2015-ben Csukás István-díjat kapott. Írói munkája mellett tizennégy évig a Móra Kiadó szerkesztője, négy évig a főszerkesztője volt. 

Gyermekregényei:

Anima

Az ​ellopott zsiráf

Fekete ​eső

Hogyan ​lettem médiasztár?

Írisz ​és a robotgyár

A ​kék hajú lány

Lila ​királylány

Szupermalac és Űrpatkány-sorozat

„Előbb-utóbb úgyis mindenki belebotlik abba, akivel találkoznia kell. Az életben legalábbis így van, a mesében sincs másként.” 

(Lázár Zsófia: Bogármese)

Édesapja Lázár Ervin író, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész. „Zsófi az a kislány, akit a szanaszét esett családban mindenki szeret – a csodás író apja, a tudós édesanyja, a nagymama –, csak mindenki a maga módján, és pont nem úgy, ahogy az neki jó lenne. Ő az a fiatal felnőtt, akinek majd lesz munkája, macskája, kertje, pánikbetegsége és tehetsége, amivel nem tud mit kezdeni.” – írta róla Saly Noémi. Jelenleg Balin él.

Felnőtteknek és gyerekeknek is megjelentek művei. Ismeretterjesztő mesekönyveket fordított, átdolgozta a Varázsfuvola meséjét. 

Önálló mesekötetei:

Bogármese 1-2.

Téli ​mese

„Komplikált az élet néha,
nem mondom, de
szép is!

Én szeretlek téged, kérlek
feleld rá, hogy:

Én is!” 

(Erdős Virág: Pimpáré ​és Vakvarjúcska)

Első írásai Korniss Péter: Udvarok című fotó-kötetéhez készültek. A legkülönfélébb társművészeti ágakkal szövetkezve megkísérli költészetét kimozdítani az írásbeliség hagyományos keretei közül. Írás mellett fotózással is foglalkozik. Gyerekverseket is ír. Négyeshatos és Aligali című, kézírásos gyerekverskötetét saját rajzai, Szorzótábla-versikék 100 számra című könyvét saját fotói felhasználásával maga tervezte. Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesejátékát kiadták könyvalakban is.

1956-tól publikált. A Korczakowska Odzdrowienie Alapítvány igazgatótanácsának elnökeként irányította a lengyelországi nemzetközi gyermekfalu felépítését.

Magyarul a Dagi és a Kardvirág és oroszlán című regényei olvashatók a Delfin könyvek sorozatban. A hazudós lány című elbeszéléskötetben a Magánbeszélgetés című írása jelent meg.

Gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, és pályaválasztására is hatást gyakorolt. Még gimnazistaként jelent meg első verse. Zenével és képzőművészettel is foglalkozott.

Gyerekekhez szóló művei antológiákban jelentek meg. Így élt József Attila és Szólj költemény címmel két könyvet is írt József Attiláról.

Az amerikai gyermekirodalom klasszikusa. Gyerekeknek írt szinte minden műfajban. Magyarul antológiában jelent meg verse. Az Ele-telefont a Kaláka is megzenésítette.

1973 után fordult a grafikusi szakma felé. 1981-ben az Egyesült Államokba költözött, magazinoknak rajzolt, animációs filmeket készített. A Viking Kiadónál megjelent gyerekkönyvei sikeresek voltak, ahogy korábbi hazai illusztrációi is.

Zoom című könyve több mint 20 országban jelent meg. Az Egyesült Államokban kultusz-könyvvé vált, szavak nélküli műben a titokzatos tájak képről képre változnak, közelítenek és távolodnak valamitől.

„Főleg akvarellel, tintával, kéknyomattal dolgozom, és ha van rá lehetőségem, linómetszetet és a rézkarcot készítek. Szeretek anyagokkal kísérletezni, technikákat kitalálni és egyesíteni, új dolgokat tanulni. … Semmi sem nyűgöz le jobban, mint az emberi történetek.” 

Önálló könyve: a Noé ​bárkája.

1949-től a pozsonyi Képzőművészeti Akadémia díszítőfestészet tanszékét vezette. Nagy hatással volt rá a szlovák népművészet. Munkásságát mutatja be Michal Hvorecký: Maliar a chlapec című albuma. 

Magyarul megjelent könyvei:

Pavol Dobšinský könyvei

Kását ​főz a kisegér : mondóka

Számos népmesekötetet illusztrált, ezek közül Az eladott álom című japán mesegyűjtemény magyarul is megjelent. Képzőművészeti munkáiban különleges technikákat használ, az épületek monumentális falfestményeitől a zománcművességig.

Már középiskolás korától illusztrált a Magyar Cserkész, a Zászlónk és a Jóbarát című lapokban. Az 1920-1930-as évek egyik legnépszerűbb magyar grafikusa, a Regnum Marianum tagja.