Március 26.

„A szeretet nem jégkrém, amit az ember betesz a frizsiderbe. Nem áll el. A szeretetet gyakorolni kell.”

(Varga Katalin: Legyél ​te is Bonca!)

1975-1988 között a Szépirodalmi Kiadó főszerkesztője, gondozta a határainkon túli magyar nyelvű könyvek megjelentetését. Első verseskötetét 1960-ban adták ki. A Gőgös Gúnár Gedeon című művét eredetileg nem kiadásra szánta. Nagyobbik fia dyslexiás volt, neki állított össze könnyen olvasható anyagokat, és ezt egyik kollégája mutatta meg a Móra Kiadónak, ahol önálló kötetet szerkesztettek belőle Lukáts Kató képeivel. A történetek és karakterek kidolgozásában támaszkodott saját és más gyerekektől szerzett óvodai és iskolai élményeire. 1962 karácsonyára jelent meg, folytatása – a Mosó Masa mosodája, mely a helyesírás fejlesztését célozta – 1968-ban. Nagyobbaknak írta, és a nyelvtan tanulásában segít az Én, ​te, ő : kalandok a szófajok birodalmában című segédkönyv. A művek népszerűsége azóta is töretlen, az olvasástanítás segédkönyveivé váltak.

További gyermekkönyvei:

Béka-járvány : verses mese

Bonca. Barátom, Bonca. Legyél te is Bonca! : gyermekregény

Cérna ​Peti : ismeretterjesztő mesekönyv

Az égig érő karácsonyfa : képes mese

Karácsony hava. Hófehérke karácsonya : képes mese

A ​kesztyű : képes mese

Kisbence : gyermekregény

Kisbence ​vasárnapja : verses mese

Kislányom, ​édesem : ifjúsági regény

Kiugrott ​a gombóc… : képeskönyv

Madzag ​és cimborái. Madzag ​és a világ : meseregény

Mágnespatkó : mesék

Micsoda esztendő! : gyermekregény

Piskóta : gyermekregény

A ​rossz-csont felhő és a nap : lapozó

Segítek anyunak : ismeretterjesztő képeskönyv

Tündérek éjszakája : meselovagregény

Tündérforgó : meseregény

Utazz velünk : verses képeskönyv

Vadállatok : verses, zenés képeskönyv

A ​zöld torony : ifjúsági regény

„Tanulmányt akartál írni az indián filmek, a Winnetou-sorozat zenéjéről. Arról az emlékről, amikor a főcím alatt megszólalt, és sokadszori nézés után is ugyanaz az izgalom fogott el, mintha először látnád, hallanád.”

(Jász Attila: Tücskök villanyfényben)

1989 óta publikál. 1991–1994 között a Nevelési Tanácsadó Intézet csoportvezetője volt. Műveit az indián életérzés hatja át, ezért lett, Cseh Tamás előtt tisztelegve, alteregója Csendes Toll.

Gyermekvers kötetei:

Angyalfogó

Hétköznapi királyságok

Az amerikai költészet klasszikusa, népszerűségét mutatja, hogy hegyet neveztek el róla. Verseire a természet valósághű ábrázolása, gondolatainak a tájba foglalása, drámaisága és az amerikai köznyelv használata jellemző. Első versét gimnáziuma folyóiratában közölte.

Történetei számos nyelven megjelentek. Főként történelmi fantasykat ír.

A magyarul is megjelent Deresvölgy ​legendája egy kísértetjárta angol kastélyban játszódik.

Az Égi ​tolvaj az első léghajózás kalandos története.

„… mindenen túl él egy tiszta, bensőséges humánum, s életünk legiszonyúbb pillanataiban is tele van humorral, bizalommal, regénnyel és szépséggel.”

(Thurzó Gábor)

A budapesti Piarista Gimnáziumban Sík Sándor volt az osztályfőnöke és magyartanára. Írói és dramaturgi munkái mellett jelentős a műfordítói tevékenysége is, többek között a nevéhez fűződik Büchner: Leonce és Léna és Eric Knight: Lassie hazatér című művének fordítása.

Ifjúsági regényei:

Akár a vízözön

A ​Moll lányok

„A járásban gyógyerő rejlik.”

(Süskind: A galamb)

1981-ben aratta első nagyobb sikerét A nagybőgő című színdarabbal, melyet Magyarországon is játszottak. A Sommer ​úr története című regényéről írta Tandori Dezső, a mű fordítója:

„A bűvöletes, feledhetetlen könyvecskék mindig nagyon egyszerűek. Holott ki ne tudná, a gyerekkor megíratlanul is ilyen. Jó esetben! Még jobb esetben fényei, mókái, könnyei és fanyar szomorúságai vannak, melyeket a mesteri toll úgy örökít meg, mint itt Patrick Süskind.”

Mestere Kornyej Csukovszkij volt. Első meséi a Murzilka című folyóiratban jelentek meg, 1957-től publikált könyveket. Gyermekrádió-műsorokban és a szovjet televízióban is dolgozott, könyvtárakban lépett fel. Több mint két tucat rajzfilmet készített, bábdarabokat írt. A Nagy akarok lenni című előadását a II. Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon mutatták be Magyarországon 1970-ben.

Képes mesekönyve 1981-ben jelent meg magyarul Mi ​legyen a kiselefánt? címmel.

Az NDK elismert szerzője volt. Az Ali és bandája című ifjúsági regényét 1955-ben írta, magyarul 1960-ban jelent meg.

Egyik alapítója volt az Aurora Művészegyüttesnek. Később a Bábszínház tervezője lett, 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, 1995-től művészeti vezetője. Művészi hitvallásában a gyerekeknek szánt bábszínházi előadásokat tekintette a legigényesebbeknek és a legfontosabbaknak. Munkásságáról Passuth Krisztina írt könyvet.

Bábfilmeket is készített, a legendás Mekk Elek, az ezermester figurájának és díszleteinek alkotója.

Lengyel Pál: Színházasdi című könyvét illusztrálta.

A XX. század egyik legjelentősebb matematikusa. Számelméleti, illetve kombinatorikai kutatásaival ún. magyar iskolát teremtett. Művészi szintre fejlesztette a fontos problémák meglátásának képességét. Kisbolygót neveztek el róla. Deborah Heiligman írt gyermekkönyvet életéről A ​fiú, aki imádta a matekot : Erdős Pál hihetetlen élete címmel. (#matematika)

A Kistehén zenekar énekese, dalszerzője. 2002-ben a Sziget fesztivál reklámjaként vált népszerűvé a Kistehén figurája, ezután vette fel az együttes a mai nevét.

A zenélés mellett rövidfilmeket, reklámokat, klipeket rendez. 2014-ben jelent meg mesekönyve Felhős címmel.