Március 27.

„A magyar kultúra régi, rossz hagyománya, hogy mindazt, ami gyerekeknek készül, mellékesnek, másodlagosnak tekinti. Én éppen fordítva. Ezt tartom elsődlegesnek. A gyerekeknek szóló irodalmat. Amely nélkül egyszerűen nem nőnek fel azok az olvasók, akik képesek lennének érteni, élvezni, vagy egyszerűen csak elolvasni a terjedelmes, többrétegű műveket. Az íróknak elemi önérdeke volna, hogy a gyerekek felé forduljanak.”

(Békés Pál)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, Janikovszky Éva felfedezettje. 1979-től publikál. 1994-2000 között a Magyar Televízió stúdióvezetője, irodalmi és színházi műsorainak szerkesztője, 2000-től az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanács) magyar bizottságának elnöke volt. Kritikákat, esszéket írt a gyermekirodalomról.

2005-ben az ő ötlete alapján rendezték meg a Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalmat és versenyt, melynek során mindenki szavazhatott kedvenc könyvére. A művekből versenyfilmeket forgattak, csapatok vitatkoztak és érveltek értékeikről. Magyarország Nagy Könyve Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye lett.

2009-ben Békés Pál, az IBBY magyar bizottsága a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen tervezte a Mese útja című, egy évig tartó országos rendezvénysorozatát. Minden hónap kapott egy meseszereplő nevet, melyek köré foglalkozásokat szerveztek. Így lett Medve, Boszorkány, Tündér, Vándor, Királykisasszony, Sárkány, Ördög, Lovag, Erdő, Manó, Óriás hava.

Nagy mesélő volt: „Számomra magától értetődő, természetes kettősség, hogy gyerekeknek és felnőtteknek is írok. „– vallotta. Békés Pál egész írói munkásságára jellemző az irónia és a játékos humor. Műveiben a mesei keveredik a gyerekek nagyon is reális valóságával, problémáival. Színdarabokat és filmforgatókönyveket, rádiójátékokat is írt. A nagy sikerű Kipling-adaptáció, A dzsungel könyve című zenés játék szövegkönyv írója. Sue Townsend: Adran Mole-regényeit fordította le gyerekek számára.

Gyermekeknek írt művei:

BÁLDOR : novellaciklus a szerző gyermekeiről és az elvált szüleikről

Borz a sámlin : mesefüzér

A Bölcs Hiánypótló : meseregény

Doktor Minorka Vidor nagy napja : meseregény

A ​Félőlény :  szörnyológia, meseregény

A Hókirálynő bálja : mese (A víziló, Sziporka és Bamba Géza)

A kétbalkezes varázsló : meseregény

Lomtalanítás a Fehérlófia utcában : képes mese

Viola violával : mesék

„Vannak emberek, akik első látásra felkeltik érdeklődésünket.”

(Rudo Moric: A ​Magas-Tátra ormain)

A szlovák gyermekirodalom klasszikusa és szervezője. 1946-tól az Okienko Záhoria című gyermeklapot szerkesztette. Később a Filmiskola dramaturgja és a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa, 1959-től a Mladé letá nevű szlovákai gyermekkönyvkiadó igazgatója volt. 1968-ban indította újra a Slniečka (Nap) című gyermeklapot.

Magyar nyelvű gyerekkönyvei:

A ​csillagpettyes őzike : állatmesék

A ​hegyek titka : regény

Hogyan ​veszett el és került elő Kuci hercegnő : állatmesék

A ​kakukk meséje : állatmesék

A ​kincses vadásztarisznya : elbeszélések

Medvekeresztelő : állatmesék

Mesék ​az orchideák szigetéről : kubai mesék

Az ​Oktávia százzal megy : meseregény

Az ​öreg erdő meséiből  : állatmesék

A ​pórul járt vipera : állatmesék

A dán gyermekirodalom klasszikusa. Már gyerekként elkezdett írni. 1955-től publikált, első gyermekkönyve 1967-ben jelent meg. Műveiben a mítosz és a valóság erőteljesen összekapcsolódik.  Egyik legsikeresebb, 14 kötetből álló könyvsorozata a Silas és a fekete kanca, filmet is forgattak belőle. 1976-ban Andersen-díjat kapott. Magyarul A ​szellemleopárd című regényét adták ki.

1945-ben a Cirkusz című verses meséjével mutatkozott be, mint szerző. Verses és prózai meséket írt.

Magyarul a Hamm és pajtásai : nem egészen igaz történet (de mesének sem egészen igazi) című meseregénye jelent meg. Vojtech Kubasta: Gulliver Lilliputban című pop-up képeskönyvének szerkesztője.

Kmetty János, Pór Bertalan és Barcsay Jenő voltak a mesterei. A tudományos-fantasztikus képzőművészet nemzetközileg is elismert művelője, a Galaktika és fantasztikus könyvek illusztrátora. Fantasztikus utazás címmel filmet is készített.

Mesterei Ladislav Čemický, Vincent Hložník voltak. Pedagógusként is dolgozott az 1990-es években. Lírai, álomszerű képeket fest és rajzol.

Nagyenyedi „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Történelemtanára, Herepei Ádám szerettette meg Csoma Sándorral a magyarok őstörténetét. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei keleti hazáját. Utazásai alkalmával felvette a Szkander ​bég nevet. A nyelvek is érdekelték, csaknem 20 nyelven írt és/vagy olvasott. Keleti útja, kutatásai fontos forrás az orientalisztika (keletkutatás) számára.

Gyerekeknek szóló könyvek életéről:

Boldizsár Ildikó: A ​fiú, aki felfedező akart lenni

Dávid Antal: A ​szolgadiák : regény

Szilágyi Ferenc: Így ​élt Kőrösi Csoma Sándor

„Cum Deo pro patria et libertate!” 

(II. Rákóczi Ferenc)

Fejedelmi családban nőtt fel, később őt is Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. Rákóczi hároméves korában már lovagolni tanult és ötéves volt, amikor anyja, Zrínyi Ilona – felügyelete mellett –, neveltetését hét évre férfiak gondjára bízta. A Rákóczi-házzal összeköttetésben álló előkelő családok gyermekeiből játszó- és tanulótársakat válogattak mellé. 12 évesen anyjával együtt védte Munkács várát az osztrák seregektől. A vár elestekor Rákóczi Ferenc I. Lipót gyámsága alá került, s jezsuiták nevelték.

A Rákóczi-szabadságharc vezetője volt 1703-tól, melynek célja az állami függetlenség kivívása Magyarország számára a Habsburg Birodalomban. A Szatmári békekötés után a közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, önkéntes száműzetésbe vonult. Életét az emlékirataiban jegyezte le. Gyermekirodalmi művek sora szól a Rákóczi szabadságharcról.

Kalandos életét megjelenítő művek:

Dánielné Lengyel Laura: A ​gyermek Rákóczi

Hegedüs Géza: A ​menekülő herceg : történelmi regény

Tallián Mariann: A ​szegények fejedelme : II. Rákóczi Ferenc : történelmi regény

Solymár József: Fejedelmi örökség : Rákóczi Ferkó munkácsi évei

Várkonyi Ágnes, R.: A fejedelem gyermekkora

II. Rákóczi Ferenc emlékiratai (Osiris diákkönyvtár)

Száva István, Vámos Magda: Így ​élt II. Rákóczi Ferenc

Száva István: A ​nagyságos fejedelem (Nagy emberek élete)

Várkonyi Ágnes, R. : Két ​pogány közt : a Rákóczi-szabadságharc története  (Képes történelem)