Sverák, Zdenek (Zdeněk Svěrák) (Prága, 1936. március 28) cseh író, színész, dalszerző, tanár
„Ha apuka valamivel felbosszantotta anyukát, az mindig a vezetéknevén szólította. Most is ez történt.
– Te, Síma – mondta –, tudod te, mi a mese? A gyermeki léleknek a mese olyan, mint vetésnek a májusi eső. Ezt szülő létedre tudnod kellene.”
(Zdeněk Svěrák: Apukám, ez jól sikerült)
Az egyik legnépszerűbb cseh kulturális személyiség, fergeteges humora miatt sokan szeretik. Első történeteit a gimnáziumban írta, amelyekkel osztálytársait szórakoztatta. 1962-től a cseh rádió munkatársa lett. Írt színdarabokat, filmforgatókönyvet, minioperákat, irodalmi műveket. Többek között Az én kis falum című kultuszfilm szerzője. A kilencvenes évektől kezdett Jan fiával filmet forgatni, vele készült az Általános iskola, valamint a Kolja című Oscar-díjas film, melynek főszerepét Zdenek Sverák játszotta.
Gyermekkönyvei közül az Apukám, ez jól sikerült című jelent meg magyarul.
Vargas Llosa, Mario (Arequipa, 1936. március 28-2025) perui író, szerkesztő, tanár
„Sok minden létezik földön és égen, amit nem uralhat az ész. Számtalan fura, meglepő, hihetetlen és fantasztikus dologgal találkozunk életünk során, és éppen ezeknek köszönhető, hogy a létezésünk nem egyhangú, nem csupán unalmas,
lélekölő taposómalom. Ezek teszik az életet megjósolhatatlan kalanddá. Az én történetem épp ilyen, fiatal barátom.”
(Mario Vargas Llosa: A gyerekek hajója)
A perui irodalom nagy alakja. Regényei nemzetközi sikereket arattak, irodalmi Nobel-díjas. Több műfajban is alkotott. 16 éves volt, mikor az első drámáját bemutatták. A lehetetlen kísértése címmel megírta Victor Hugo életét és A nyomorultak című regény létrejöttét.
Meséje a Fonchito és a Hold. Magyarul A gyerekek hajója című gyerekkönyve jelent meg.
Németh István, Z. (Komárom, 1969. március 28) felvidéki költő, szerkesztő, műfordító, pedagógus
„Lassúság benneteket nem jellemez.
Nem kérdik meg, miféle szerzet ez?
Tojást a homokba nem raktok,
emberekként jól megvagytok.”
(Z. Németh István: Teknő)
1988-tól folyamatosan jelennek meg publikációi. A nyitrai főiskolára járt, diplomamunkájának címe: A szlovákiai magyar gyermeklíra fejlődése 1970 és 1990 között. 1994-től az AB-ART Könyvkiadó szerkesztője volt. Gyerekeknek verseket, meseregényt, hangjátékot, gyermekszínműveket ír.
2000-től a csallóközaranyosi Kóczán Mór Iskola alsó tagozatán tanít. „Az iskolában évről évre nyelvtan kört vezetek az alsó tagozatosoknak. Játszunk a szavakkal, a betűkkel, a mondatokkal, miközben egy nagy rejtvénynek látjuk a világot, bátran megpróbáljuk azt megfejteni, miközben észre sem vesszük, hogy a logikát, a helyesírást és a szókincset fejlesztjük. Van egy csodálatos osztályom, gyakran kedvenc könyvükből csak úgy, önszorgalomból megtanulnak egy kortárs gyermekverset, és azzal kezdődik a tanítás, hogy megkérdezik, elmondhatják-e?”
2012-ben megjelent Zengőrét meséi című meseregényének szereplő az iskola tanulói.
Gyerekkönyvei:
Aranyeső, ezüsthó : új gyerekversek
Égimeszelő : gyerekversek
Epercsutka, fagombóc : gyerekversek
Gyerkőce : gyerekversek
Hemperkőc : gyerekversek
A hencegő óriás és más mesék
Hétre hét, hóra hó : gyerekversek
Hócompóc bohócai : gyermekszínművek
Egy királyficsúr különös kalandjai. A királyficsúr újabb kalandjai : meseregény
Mátyás király Kéménden : mese
Tigrisbukfenc : gyerekversek
Tündérvirág : gyerekversek
Zengőrét meséi : meseregény
Gergely Márta (Barcs, 1913. március 28-1973) író, szerkesztő
„Lehet, hogy a felnőttek azért nem engedik beszélni a gyerekeket, mert akkor olyanokat kérdeznének, amire nem tudnak felelni?”
(Gergely Márta: Házasságból elégséges)
1934-től publikált. 1949–től a Pajtás, 1956-tól a Kisdobos című gyermekújság szerkesztője volt. Legnépszerűbb műve a Szöszi–sorozat (Szöszi, Házasságból elégséges, Iskolatársak), melyben a korabeli Budapest (1950-es évek vége, az 1960-as évek eleje) élete rajzolódik ki a háttérben. Számos nyelvre lefordítottak. Házasságból elégséges c. regényéből filmet forgattak Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula főszereplésével.
Gyerekkönyvei:
Meghívó az Állatkertbe : verses lapozó
U-gu : meseregény
Zebulonból mackó lesz : Mackó bácsi legújabb utazása : meseregény
Többsincs osztály : ifjúsági regény
Sanyi : ifjúsági regény
Kicsi a bors : úttörőregény
A mi tanítónk : úttörőregény
Gorkij, Makszim (Alekszej Peskov) (Nyizsnyij Novgorod, 1868. március 28-1936) orosz író, műfordító
„Ahhoz, hogy az ember jól megértsen valamit, nem kell sietve hinnie benne: a megismerés ereje a kételkedésben rejlik.”
(Gorkij: Klim Szamgin élete)
Az orosz irodalom klasszikusa. Apja korán meghalt, nagyapja nevelte fel. Önéletrajzi regényének első kötetében, a Gyermekkoromban festi le a korszakot, amelyben felnőtt. Az Ilja gyermekkora című elbeszéléskötete is megrendítően mutatja be a kicsik sorsát.
A szovjet hatalommal való kapcsolata ellentmondásos volt, az irodalmi élet pezsgett a tevékenysége alatt, bár szüntelenül támadták. Többször emigrációba kényszerült, és halála körülményeit is vitatják.
Gyerekekhez szól az Ahogy én tanultam című elbeszélése és Bolondoska Ivanuska című meséje.
Lengyel Laura, Dánielné (Dániel Miklósné) (Újfehértó, 1874. március 28-1954) író
Népszerű történelmi regényeket, novellákat és lányregényeket írt a 20. század elején. Néhány színművét is játszották. Történelmi hősei többek között II. Rákóczi Ferenc, Viktória királynő, Bessenyei György, Bornemisza Anna, Rhédey Claudina.
Lánya, Dániel Anna író.
Molnár Jacqueline (Budapest, 1973. március 28) illusztrátor
A kortárs magyar gyerekkönyv-illusztráció egyik legeredetibb alkotója. Több mint 40 gyermekirodalmi könyvet adtak ki rajzaival különböző országokban. Rajzfilmet készít és bábszínházakkal is dolgozik. Részt vesz különböző múzeumok workshopjain, például a Mit vinnél magaddal -projektet a Picasso Múzeum részére dolgozták ki, melyben kreatív tevékenységekkel vonták be a résztvevőket. Munkáit az élénk színek használata és a részletek pontossága jellemzi. Barcelonában él.
Önálló képeskönyvei:
Bújócska
Robotok
Molnár Jacqueline ill. Az informatikus kutyája : majdnem 120 francia és belga gyerekvers / ford. Lackfi János
Csala Sándor (Szekszárd, 1975. március 28) festő, grafikus
Munkáira jellemző a festői látásmód, a kollázstechnika használata. Plakátokat, illusztrációkat, festményeket készít. Többek között a Történetek Naszreddin hodzsáról című mesegyűjtemény illusztrátora.
Fodor Kata (Katarína Fodorová) (Losonc, 1959. március 28-2009) felvidéki festő
„Itt bolyongsz alaktalanul is köztünk
Kezedben napsugár ecseted
Lelkükbe lopott színfoltjaid összemosódnak
Figurák, képek
Mosolyod melenget szívünkben, érzem
Szivárvány-béke lesz már a múlt
Mozdulatlanul is Te mozdulsz mozdulatomban
Amikor lépek”
(Földessy László: Figurák, képek : Fodor Kati halálhírére)
Mestere Orest Dubay volt. A festészet mellett illusztrációkat készített. Zenével is foglalkozott, főleg a népzene gyakorolt rá nagy hatást.
Raffaello (Raffaello Sanzio / Santi) (Urbino, 1483. március 28-1520) itáliai festő, építész
A reneszánsz kor egyik kiemelkedő itáliai alkotója. 11 évesen árva maradt, ekkor került Pietro Vannucci mesterhez festőinasnak Perugiába. Később Firenzében és a Vatikánban is alkotott. Életéről több mesekönyv született.
Comenius (Jan Amos Komenský) (Nivnice, 1592. március 28-1670) cseh-morva pedagógus, író
„… a tanítás ne a dolgok szóbeli elbeszélésével vegye kezdetét, hanem a reális megfigyeléssel. És végül miután megmutattuk a dolgot, jöhet a bővebb magyarázat.”
(Comenius: Nagy oktatástan)
Őt tekintik az első haladó szellemű európai pedagógusnak. 1650-1654 között tanított a Sárospataki Református Kollégiumban is. Itt írta meg híres Orbis sensualium Pictus (A látható világ képekben) című művét. Több nyelven számtalan kiadást ért meg. A kor kisdiákjai ebből a műből szerezték átfogó ismereteiket a világról. Kidolgozott egy enciklopédikus ismeretrendszert, melynek célja az volt, hogy ennek révén segítse a társadalmi a fejlődést és az egyént abban, hogy megtalálja helyét a világban.
Életéről Renáta Fucíková készített többnyelvű képeskönyvet.