Március 31.

„Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el
minek kérdjem: mért visz el?”

(Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el)

A magyar irodalom és gyermeklíra klasszikusa, a magyar Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Első versei a Nyugat 1920. júniusi számában jelentek meg.

Gyermekei megszületésekor kezdett el gyermekverseket írni: a Lóci- és a Kisklára-verseket, melyekbe belefoglalja az apát, saját magát. Más verseiben saját gyermeki énjét, a gyermeki mesevilágot is megidézi:

„… Örvény – ez a szó

a mesékbe vitt, oda, ahol a jó

tündér lakott, s a gonosz, s a csodás

királylány, s a lángtorkú óriás,

és Isten, s az ördögök-angyalok.

Örvény volt nekem a világ s titok.

Hogy hittem még! –: látóhatáromon

úgy élt a sárkány, mint egy rossz rokon,

épp úgy élt, csak egy kicsit távolabb,

mint mi a Templom-utca 10 alatt. 

(Szabó Lőrinc: Balassagyarmat)

Gyermekvers kötetei:

Egy volt a világ : versek gyermekeknek, fiataloknak

Falusi ​hangverseny  : leporelló

Hörpentő : leporelló

Húz a liba papucsot : képes verseskönyv

Kicsi vagyok én…

Lóci óriás lesz

Országos ​eső : verses képeskönyv

Szél ​hozott, szél visz el : Versek gyerekeknek és felnőtteknek

„Beletelt pár napba, amíg a király visszatért magányából, ahol kimondta, ami a szívét nyomja. Ettől megnyugodott, és jobb kedvre derült; így hát végül hazajött a palotába. De amikor megpillantotta Villót, amint hintaágyán heverészve épp képírással írt egyiptomi verseket fordított franciára az édesanyjának, a király megint kiborult, s módfelett kíméletlen és udvariatlan kifejezéseket használt.”

(Andrew Lang: Maflázia)

Néprajzi tanulmányaiban foglalkozott a mítoszok és mesék emberi szokásokra gyakorolt hatásával. Elemezte a Grimm-meséket. 1889-től a Kék mesekönyvvel indul legendás színekről elnevezett mesegyűjteményeinek kiadása Henry Justice Ford illusztrációival. Ezek a művek inspirálták Benedek Elek szintén színekről elnevezett, a világ legszebb meséinek gyűjteményeit.

Magyarul a Maflázia (eredeti nyelven The chronisles of Pantouflia; Prince Prigio and Prince Ricardo of Pantouflia) című, szarkasztikus humorú meseregénye jelent meg Göncz Árpád zseniális fordításában.

„Hajdanában, nagyon régen, mikor a mese szerint még tündérek jártak a földön, különösen az a szokásuk volt a jó tündéreknek, hogy az újdon-szülött csecsemő bölcsejénél megjelentek és ajándékot hoztak. Az ajándék sokszor nagyon furcsa volt és értéktelennek látszott, de aztán elébb- utóbb kitűnt, hogy nagy áldás rejlik benne.”

(Ágai Adolf: Czirmos ​czicza naplójából és egyéb elbeszélések)

4 éves koráig Orahovicán nevelkedett és csak horvátul beszélt. Pécelre költözve tanult meg magyarul, majd utazásai során a nyugati nyelveket is elsajátította. 1848. március 15-én, 12 évesen tüntetett a forradalmi tömegben, s többször megírta emlékeit a nevezetes napról. 1854-től publikált, 1868-ban ő indította el a Borsszem Jankó című élclapot. 1871-től szerkesztette a Kis Lap című gyermeklapot Forgó bácsi néven. 1912-ben élvezetes stílusú útirajzot írt a nagyvárossá fejlődő Budapestről.

Gyermekkönyvei:

Az arany hegy és a kolibri madár és egyéb apró elbeszélések

Berta és Berti és egyéb elbeszélések. Berti és Berta vagy a hűség és szeretet győzelme : kalandos elbeszélés melynek színhelye két világrész

Czirmos czicza naplójából és egyéb elbeszélések

Diák ismeretek tára

Az én kis világom

Forgó bácsi gyermekszínháza

Forgó bácsi képes könyve

Forgó bácsi könyve

Gyermekhumor : rajzok és jellemző vonások a gyermekvilágból

A ​kakuk óra : egy lyukas hatos története és egyéb elbeszélések

Két karácsony-est és egyéb elbeszélések

A két testvér és egyéb elbeszélések

A kis olvasó : szózat a szülékhez : gyermeklevelek gyűjteménye

Matyi és Peti, vagy az élet egy korallszigeten

Mit ​beszélnek a harangok és egyéb elbeszélések

Rontó Pál viselt dolgai vízen és szárazon

„Hajtsd ide a fejed az én párnámra, és akkor majd te is látod, mit álmodok!”

(Kornyej Csukovszkij: Portré a gyermekről)

Az orosz irodalom klasszikusa. Meseírói pályáját tulajdonképpen Gorkijnak köszönheti, mert az ő unszolására és bátorítására írta meg 1916-ban első mesegyűjteményét Jolka címmel és a Krokodil című meséjét. Tagja volt a Murzilka című szovjet gyermeklap szerkesztőbizottságának. Tanulmányozta a gyermeknyelvet és a gyermeklélektant, s könyvet írt a gyerekek verbális kreativitásáról Járni ​tanul a szó címmel. A gyerekek is kedvelték és hivatalosan is elismerték műveit: „Oxfordi doktor” rangot kapott tőlük.

1924-ben megrázta, hogy tuberkulózisban meghalt a kislánya, akinek a Csodafalu című meséjét dedikálta. Talán épp ezért élete végéig gyerekekkel vette magát körül és mesélt nekik. 1968-ban kiadta a Gyermekbibliát, amely korlátozott példányszámban jelenhetett csak meg. Fia, Nyikolaj Csukovszkij szintén író lett, műfordítóként egy sor klasszikus magyar szerző műveit ültette át orosz nyelvre.

Magyar nyelvű mesekönyvei

Doktor Hű de Fáy (megjelent Jajdefák doktor és Jújdefáj doktor bácsi címmel is) : Hugh Lofting regényének adaptációja

Az ezüstcímer : regény

A kiscsibe története : képes mese

A telefon : képes mese

„… a szavannán az a mondás járja, hogy iszonyú nagy bajt jelent, ha egy négylábú kétlábúvá kíván lenni és fordítva.” 

(Pándy Lajos: Kumari, ​a repülő kiselefánt)

Közismert színész volt, dolgozott a rádióban, írt a színházról, hangjátékokat, színházi adaptációkat is készített. Kevésbé köztudott, hogy mesekönyvek szerzője. 

Gyermekkönyvei:

A ​csodálatos nagykendő : perbetei népmesék

Kumari, ​a repülő kiselefánt

Olimpia ​Hetedhétországban

„Palackba zárt szellem? Ugyan már! A mi modern korunkban egy szellem (a keleti mesevilág szelleme, vagyis egy dzsinn) csakis sörösdobozból bújhat elő!”

(Robert Leeson: A ​neveletlen dzsinn)

Az angol ifjúsági irodalom klasszikusa. Írt történelmi- és kalandregényeket, fanatasyt, sci-fit, meseregényt. Foglalkozott a gyermekirodalom elméletével is.

Tanulmánykötetei a témáról:

Gyermekkönyvek és társadalom,

Olvasás és korrekció : az ifjúsági irodalom múltja, jelene és jövője

Magyar nyelvű regényei:

A ​harmadosztályú dzsinn; folytatása: A ​neveletlen dzsinn

Rabszolgahajón

Újra ​a kincses szigeten : Stevenson: A Kincses sziget című regényének a folytatása

A zenével először négyévesen került kapcsolatba, amikor megtanították orgonálni. 10 éves korára mindkét szülőjét elvesztette, a bátyja nevelte őt és fiútestvérüket. Tanulmányai során zenéje kiteljesedett, korának legműveltebb muzsikusa lett, a barokk zene kiemelkedő egyénisége. Ma is nagy hatást gyakorol a művészeti életre. Életéről és munkásságáról több gyermekkönyv jelent meg.

Magyar nyelvű életrajzok:

Gaál Zsuzsa: Az én zeneszerzőm : J. ​S. Bach

Láng György: A Tamás-templom karnagya : Johann Sebastian Bach életének regénye

Johler, Jens: A ​világ hangolása : Bach ifjúsága

Zeneszerzők nyomában : Johann ​Sebastian Bach

A bécsi klasszikus zene mestere. Már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Hainburgban figyeltek fel a jó hangú fiúra, így került a bécsi Szent István székesegyház kórusiskolájába. Mutálása után komponálni kezdett. 1761-től az Esterházy Miklós herceg karnagya lett. 1790-től Londonban koncertezett, utolsó éveit Bécsben töltötte, itt írta a Teremtés című oratóriumát.

Több gyermekkönyv született életéről, zenéiről.  Magyarul Gál Zsuzsa írta meg életrajzát Az én zeneszerzőm sorozatban. Lackfi János: A ​teremtés : mese a világ teremtéséről című művét Haydn zenéje inspirálta. Steven Isserlis: Miért ​hordott póthajat Haydn hajdanán? című könyvében zeneszerzők humoros történeteit meséli el.