Április 9.

„Én mindig először megszagolom a könyvet,
beszívom a képeket és a betűket,
aztán úgy érzem: én vagyok a mese
és a könyv az olvasó.”

(Ágai Ágnes: A ​titkokat az ujjaimnak mondom el)

1957-től publikált. 1970-től 1989-ig a Móra Kiadó szerkesztője volt. Lírája hol a kisgyermek hangján, hol a serdülőén, hol a felnőttek szemszögéből közelíti meg kora életérzéseit, problémáit. Művei a svéd gyermekversek őszinte, érzékeny hangvételéhez hasonlítható. Műfordítóként az orosz gyermekirodalom kincseit tolmácsolta.

Gyermekvers kötetei:

A titkokat az ujjaimnak mondom el

Kamaszságok

NEMzedék, 1989

„Madárfészek
van a postaládában.
Ne dobjanak bele semmit!”

(Benkő Attila: Nincs levél)

1979-től a Tankönyvkiadó szerkesztője volt. Gyermekvers kötete Madarak a futballpályán címmel jelent meg.

A lengyel kultúra szerelmeseként többször élt Lengyelországban. A varsói egyetemen doktorált. Egész életében szemben állt a meglévő hatalommal. Szerencsésen túlélte a holokausztot, az ötvenes évek nyomasztó éveit, de utána is megfigyelték. 1984 őszén autóbaleset érte, melynek következtében fél év múlva meghalt. Temetésére többszázan mentek el, az esemény egyben ellenzéki tüntetés is volt.

Gyerekek számára lengyel meséket, regényeket, verseket fordított. Saját műve a Semese – a Csupa újdonatúj mese című antológiában jelent meg.

„A gondjaid legyenek a tanáraid.”

(Ralph Helfer: Elefántok ​elefántja)

Több állatparkot létrehozott, melyek helyszínül szolgáltak hollywoodi filmek forgatásához. Könyveinek főszereplői is állatok. Magyarul az Elefántok ​elefántja című regénye jelent meg.

Első gyermekverseit Szegeden írta és 1882-ben létrehozta a Jó Barát című ifjúsági lapot.

Pestre kerülve Benedek Elekkel szerkesztette az Én újságomat, melynek első száma 1889. december 15-én jelent meg Pósa Lajos beköszöntő versével:

„Itt van, itt az én újságom!

Csakhogy itt van, régen várom.

Napkeletről tündér hozta,

Ez aztán a kedves posta”

A folyóirat a kor legjobb szerzőit foglalkoztatta, művészi illusztrációkkal és játékokkal adták ki, így a századforduló gyermekirodalmának katalizátorává vált. Pósa Lajos az egyik legismertebb személyiség volt, tartotta a kapcsolatot a közönséggel az Én újságom rendezvényközpontjában. Rendkívüli népszerűségre tettek szert a kicsiknek szóló gyermekversei és történetei.

Életéről Praznovszky Mihály: Pósa ​Lajos, a szelíd költő és Kun Miklós Jenő Albumlapok ​Pósa Lajosnak címmel  írtak könyvet.

Gyerekkönyvei:

Altató : leporello

Arany ABC

Arany kert : gyermekversek

Arany liget : versek

Arany ​mesekönyv

Azt a dalolja a kismadár : Pósa Lajos énekelt versei Dinnyés József előadásában

Cicaiskola : versek

Dalok, ​regék az ifjúság számára

A didergő baglyok : gyermekversek

Egyszer egy királyfi… : verses mese

Én ​Istenem, jó Istenem… : imádságok

Ezüst Mesekönyv

A ​fenyőfa álma : Pósa bácsi verse

Gyermekversek : sok képpel

Hahó, ​hahó! Esik a hó : téli mesekönyv versikékkel és színes képekkel

Három ​szép pillangó : mese

Haza és szabadság : hazafias költemények és szavalatok

Hol van Lackó? : leporello

Imádságok ​és köszöntők gyermekeknek

Játékos ​könyv : játékok, tréfák, találós mesék, közmondások

Karácsonykor : versek

A ​kisbalta : verses mese

Macska ​mondja : lapozó

Madaras ​könyv : versek

Mariska ​mesél

Mese ​a kis kanászról és más történetek

Mesék

Mondókák, ​készségfejlesztő versikék

Nagyapó meséskönyve

Pósa ​bácsi legszebb gyermekversei

Pósa ​bácsi legszebb téli versei karácsonyra

Pósa ​bácsi legszebb verses meséi

Pósa ​Bácsi meséi

Pósa ​bácsi meséskönyve

Pósa ​bácsi nagy meséskönyve

Pósa ​Lajos válogatott meséi

Ringatók, altatók, tipegők : a legkisebbeknek

Rózsabokor : képeskönyv jó gyermekek számára

Tanító mesék Mátyás királyról

Tréfás ​versek, mulatságos mesék

A ​tulipántos láda : mesék

Világszép ​Nádszál kisasszony : mese

10 évig a beregszászi gyermekkönyvtár vezetője volt. Írásai az Irkában, a Barangolóban, a Bóbita-füzetekben és a Tücsök című gyereklapokban jelent meg. Elsősorban gyermekíróként tartják számon, verseket és meséket, más kisprózákat is ír. 

Önálló gyermekkönyvei:

Cirkuszvarázs : versek és mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak

Csillagszületés : versek és mesés történetek kisgyermekeknek

Ecset nélkül fest a nap : versek, találós kérdések, gyermekszáj-történetek

Az én titkoss naplóm : (B. Öcsi, a zukrán isk. 4-ik. osztájos tan.)

Ezüst barka gömbölyödik : versek és mesés történetek gyerekeknek

Hajnalt ébreszt a rigó : versek, mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak

Hegyek tánca : versek, mesék

Kunkorodó kutyahang : versek, mesék iskolásoknak

A legszebb ajándék : versek és mesék

Pöttyös labdi útra kél : versek és mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak

Táncbahívogató : versek, mesék

Tündérlesen : versek, mesék gyermekeknek

„Templom a természet: élő oszlopai
időnkint szavakat mormolnak összesúgva;
jelképek erdején át visz az ember útja,
s a vendéget szemük barátként figyeli.

Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.”

(Baudelaire: Kapcsolatok)

A szimbolista költészet jelentős művésze, a francia líra klasszikusa. Gyerekekhez is szóló magyar nyelvű versei antológiákban jelentek meg.

A Magyar Televízió gyermekműsorait szerkesztette 1970-2007 között. Ismeretterjesztő sorozatokat és játékfilmeket egyaránt készített. 1986-ban mutatták be a Nagy Katalin regényéből készült A világ legrosszabb gyereke című játékfilmjét. Író-rendezője volt az 1990-es évek népszerű sorozatának, a Kölyökidőnek (Kamaszodó Kamaszadó), melyben a gyerekek magánélete állt a középpontban. Nyugdíjba vonulását követően a Gyermekszínházi Portál internetes újság főszerkesztője volt 2007–2013 között.

A Volt egyszer egy gyerektelevízió című tanulmánya foglalja össze munkásságát. A Tízen túliak könyve : rádióhallgató és tévénéző gyerekeknek című antológiát Egyed Lászlóval állította össze.