Április 10.

„Az ember önmagában egy egész világ – erről van szó.” 

(Eric Knight: Légy ​hű magadhoz)

15 éves korától Amerikában élt. 1934-től hollywoodi forgatókönyvíróként dolgozott. A Lassie hazatér című regényét 1940-ben írta. Maga is skót juhászkutyák tenyésztésével foglalkozott, Toots nevű kutyája volt a kedvence, mindenhová vitte magával, s az állat odaadó hűsége, szeretete teljesen magával ragadta. Ez inspirálta a Lassie megírását, amely megjelenése után nem sokkal az olvasók, majd – a filmfeldolgozások jóvoltából – a nézők kedvencévé is vált. Magyarul először 1946-ban jelent meg Thurzó Gábor fordításában. Bibliográfusai szerint Örkény István a publikálási tilalom idején újra lefordította, de 1962-ben csak Thurzó neve alatt jelenhetett meg. A regény történetét Hélene Commin folytatta Lassie kölyke címmel.

A Sam ​Small csodálatos élete című humoros novellafüzérét 1942-ben adták ki. Magyarra Szerb Antal ültette át.

„Ezt a históriát … Többnyire olyankor írtam, amikor honvágy gyötört vagy rosszkedvű és reményvesztett voltam, és fel akartam egy kicsit vidulni… Amikor kicsi voltam, sok történetet hallottam Sam Smallról. Mesebeli alak lett, mintegy kivonata mindannak, ami Yorkshire.” – vallotta a szerző.

„Karácsony előtt az égbolt közelebb van, mint máskor, a levegő megtelik vaníliaillattal és titkokkal.”

 (Ota Hofman: A ​kék elefántok órája)

1945-től publikált. Filmművészetet tanult, majd dramaturgként dolgozott. Számos munkája nagy népszerűségnek örvend világszerte, könyveit 15 nyelvre fordították le. 1988-tól a cseh Gyermekkönyv Szövetség elnöke volt. Legismertebb filmes munkája a Tau bácsi-sorozat, melyet hazánkban is vetítettek. 

Gyerekkönyvei magyarul:

A ​kék elefántok órája : gyerekregény

Látogatók : fantasztikus regény

Szökésben : ifjúsági regény

„Meg se moccantam, nehogy megtörjem a csöndet: a kő beszédét, a nagy hegyek emberivé finomodott hangját.” 

(Majtényi Zoltán: Utolsó ítélet)

1957-től a Móra Kiadó szerkesztője volt. 1978–1989 között a Népszabadság ifjúsági rovatának irodalmi anyagát szerkesztette és részben írta. Jelentős műfordítói tevékenysége mellett életrajzi és történelmi regényeket írt. 

Gyerekkönyvei:

A ​furfangos Thyl : Charles de Coster regényének ifjúsági átdolgozása

Istennő ​szépséges fia! : Aineiász története

Királyi ​földönfutó : történelmi regény

Utolsó ​ítélet : Michelangelo élete

1931-ben kizárták szülővárosa gimnáziumából, mert militaristaellenes verset jelentetett meg. 1936-tól az Egyesült Államokban élt. 1949-től – a baloldali érzelmű értelmiségiek és művészek elleni kampány idején – már nem érezte jól magát, ezért az Kelet-Németországban telepedett le. Szabad szellemű műveit azonban itt nem engedték megjelenni, 1979-ben kizárták az NDK írószövetségéből. 1988-tól publikálhatott újra.

Stefan Heym hét élete címmel grafic novel (képregénykönyv) jelent meg ellentmondásos életéről. Gyerekeknek meséket is írt. Magyarul a Mi történt Piroskával azután, hogy a farkas hasából kiszabadult? című szatirikus meséje jelent meg a Boszorkabál című kötetben.

„Talán nem is olyan gonoszak ezek a gyerekek, talán egészen pici erő átbillentheti őket a másik oldalra, s akkor féktelen tettvágyukat, kifogyhatatlan energiájukat a jó ügy szolgálatába állíthatják.” 

(Hankiss János: A ​kiskakas története)

Hankiss János professzor az orvoslás mellett a szépirodalomban is jelentőset alkotott. Ezt a tevékenységét „kiegészítő sportnak” tekintette. Gimnazista korában a fotózás volt a hobbija, de akkor kezdődött „íráskényszere” is.  Kezdeményezésére 1975-ben az Orvostörténeti Társaság keretében megalakult a Magyar Orvos Író és Képzőművész Kör.

A ​kiskakas története című gyerekregénye 1987-ben jelent meg.

„Megrögzött híve vagyok a valódi képeskönyveknek, amelyek nagyon jól fejlesztik a vizuális intelligenciát, tükrözik a kor aktuális látványvilágát, és kétszer is fontossá válnak egy kisgyerek életében: először, amikor a könyvekkel ismerkedik, két-három évesen, másodszor pedig, amikor megtanul olvasni, és éppen ilyen kép-szöveg arányt tud kényelmesen befogadni az önálló olvasás során.” 

(Paulovkin Boglárka)

Alapítója az Aranyvackor gyerekkönyvíró és illusztrátor versenynek, amelynek célja új tehetségek felfedezése a magyar gyerekkönyvkiadás számára. Számos magyar könyvkiadónál tervezett, illusztrált gyerekkönyveket.

Népzenekutatóként a Mátra-vidék zenei életét vizsgálta; a summások dalait, népi gyermekmondókákat, énekes játékokat gyűjtött. Dobszay László: A ​magyar dal könyve című művében a népi gyermekjátékokról, mondókákról szóló fejezetet írta. 

Gyerekkönyvei:

Cinege, cinege, kismadár : népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek

Fürdik, fürdik a libám : népi mondókák : leporelló