Április 12.

„Úgy látszik, mese nélkül nem lehet élni a nagyoknak se, és mese, ürügy kell ahhoz, hogy egymásnak örömet okozzanak, hogy elhiggyék és elhitessék a karácsonyest szépségét és szeretetének jóságát.”

(Pásztor Árpád: Princesz)

A magyar riportirodalom egyik megteremtője, verseket, meséket, regényeket, útinaplókat, irodalmi életrajzokat is írt. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó említi, hogy Pikler és Neumann (Molnár Ferenc) együtt longamétáztak a Fa téren. 1930-ban jelent meg A Muzi című regénye, melyben megörökítette gyermekkori élményeit és korának Budapestjét. Nevét 1912-ben magyarosította Pásztorra. Többen – tévesen – azonosították A Pál utcai fiúk egyik Pásztor alakjával, de Molnár Erzsébet, Molnár Ferenc húga szerint „a félelmetes Pásztorok valóban léteztek méghozzá saját nevükön. A Múzeumkert rémeit Pásztor Edének és Pásztor Bertalannak hívták, később Nagyváradon lettek újságírók.”

Molnár Ferenc a barátjaként emlegette a lírai lelkű sportembert.

Gyermekkönyvei:

A Muzi : gyerekregény

Princesz : gyerekregény

Szultán Jancsi : egy gorilla története

„Egyes családtagjai azt híresztelték, az első szó, amit kisbabaként kiejtett a száján, a torta volt. Ő ilyenkor azzal védekezett, úgy néz a tortára, mintha valami régi emlékmű volna, amelynek a mélyére kell hatolni, hogy megtudjuk, milyen meséket rejt magában. És azzal belemélyesztette a villáját a tortaszeletébe.” 

(Szalay Zoltán: Rómer ​Flóris, a mesék megmentője)

A magyar régészet „atyjának” tekintik. Családja nyelve a német volt, de beszélt magyarul és szlovákul is, ahogy a 19. századi három nyelvű Pozsonyban ez természetes volt. 1830-ban lett bencés rendi szerzetestanonc Pannonhalmán. Gyermekkorának meséiben, később őstörténeti és helytörténeti kutatásaiban találkozott a sárkányokkal. Maga is kitalált meséket és fontosnak tartotta hazája mesekincsének összegyűjtését.

Életének meséjét Szalay Zoltán írta meg Rómer ​Flóris, a mesék megmentője címmel a Pozsonyi mesék sorozatban.

Feleségével, Biczó Ilonával közösen nyitott képzőművészeti szabadiskolát. Palócföldön kutatott, művészi rajzai szerepelnek Malonyay Dezső népművészeti kötetében. 1919-től a Szombathelyi Képtár vezetője volt.

Faludi útra kél címmel iskoladrámát írt.

Számos történelmi és ifjúsági regény szerzője.

Bodri : egyszerű történet a nagy világégés idejéből az ifjúság számára

A ​fehér sas vagy A legutolsó Delewar hős története : ifjúsági regény

Gábor diák : Zrínyi Miklós török diákja : történelmi regény

Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! : történelmi regény

A ​kis Mozart : életrajzi regény

Különös háború : az afrikai termeszek és vöröshangyák élet-halál-harcának regénye

Az ősemberek völgye : ifjúsági regény Almásy Lászlóról

A Rozmaring-örs kalandjai : cserkésztörténet

Sajkások hadnagya  : történelmi regény

Szilasy Bálint diáksága : történelmi korrajz az ifjúság számára a török időkből

Táborozás a Balatonnál : cserkésztörténet

A vörössipkás diákok : történelmi regény

A ​zöld elefánt : ifjúsági regény

„A cirkuszban nincs vasfüggöny”

(Kristóf Attila: A ​kék bagoly)

1960-tól volt a Magyar Nemzet munkatársa. A publicisztika mellett krimiket és gyerekregényeket írt.

Gyermekkönyvei:

Bikkmakk : regény egy kispuliról és Misu kertjéről

A ​kék bagoly : meseregény

„A tudás keresése … önmagában is méltó cél, nem szorul elismerésre.”

(Jon Krakauer: Út ​a vadonba)

Már nyolcévesen megismerte a hegymászás örömeit. Több könyvet is írt a témáról. Tagja volt az 1996-os Mount Everestet megmászó viharos expedíciónak, mely sok halálos áldozatot követelt. Az Út ​a vadonba című műve sok kérdést vet fel az útkeresésről, túlélésről, ezért a középiskolában ajánlott irodalom. Megírását az alaszkai vadonban töltött élményei alapozták meg. A műből készült filmet 2007-ben mutatták be.

Hon- és népismereti tankönyvek szerzője, több mint ötven publikációja jelent meg. A Színes mesék sorozatban adták ki A ​karácsonyi asztal meséi és a Fürtös ​bárány meséi című műveit. Néprajzi sorozata gyerekeknek a Kerekedő esztendő.

„Anyus ízig-vérig városi törpe. … Legszívesebben naphosszat álmodozna, olvasná a törperegényeket, és persze énekelne. Nem véletlenül lett énektanár!” 

(Horváth Ildi: Irány ​Észak!)

Az egyik legkeresettebb illusztrátorunk és könyvtervező művészünk. A Képzőművészeti Egyetem sokszorosító grafika szakán végzett. Hagyományos technikákat és számítógépes grafikát is használ. 2013 óta illusztrál gyermekkönyveket. Lackfi János négy alapszóval jellemezte Horváth Ildi illusztrációit: „otthonosság, játékosság, gazdagság, világteremtés”. Saját meséket is ír. 

Önálló kötetei:

Irány ​Észak! : egy törpecsalád kalandjai.

Hédi ​és Totó böngészője.

Tacskó, ​vizsla és a többiek

Rácz Olivér író unokája. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult könyvtervezést és szabad grafikát, mesterei Dusan Kállay és Igor Rumansky voltak. Kassán férjével digitális grafikát oktat. Több mint két tucat klasszikus gyermekkönyvet illusztrált, kislánya életéről önálló képeskönyveket írt.

A bukaresti Ifjúsági Kiadó illusztrátora volt és 1965-ig a nagyszebeni népfőiskolán tanított. Később Németországba emigrált, az esseni egyetem művészeti tagozatának dékánja lett. Magyar szerzők műveit is illusztrálta Erdélyben és Magyarországon.