Április 15.

„Van szavam, de nincs hangom,
Nem aluszom, nem eszem;
Mégis hogy ha kedved tartja,
Jól mulathatsz én velem.”

(Bezerédj Amália: Talányok: a Könyv)

A reformkor pedagógiai írója, az első magyar gyermekkönyv: a Flóri könyve szerzője. Édesanyja betegeskedése miatt Amália már nyolcévesen tevékenyen részt vállalt kisebb húgai tanításában. 1821-ben férjhez ment Bezerédj Istvánhoz, akinek birtokán, Hidján laktak. A reformkor pezsgő kulturális életének meghatározó alakja volt férjével együtt, aki az országgyűlésben Tolna vármegyét képviselte. 1834-ben kisgyermeknevelési intézmény alapítását kezdeményezte Szekszárdon.

1835-ben jelent meg első, nevelésről szóló tanulmánya a Szemlélőkben. A Flóri könyve kézirata 1836-ban készült el, kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írta. Benedek Elek az „első igazi” gyermekkönyvünknek nevezte, mert szándékoltan gyermekeknek készült. A mű amolyan mindenes könyv: tankönyv és irodalom: ábécé, versek, mesék, imádságok, ismeretterjesztés a természetről, a világról is szerepelnek benne. A 19. század gyermekirodalmának sikerkönyve lett, 1927-ig tizenhat kiadásban jelent meg.

Amália Alakja megjelenik Wéber Anikó: Luca és Máté régi körhintája című gyermekkönyvében.

„Egyféle az emberi jóság, és egyféle az emberi gonoszság, bár az emberek bőrének színe különböző. De mindenki egyforma. Felkel, mint a nap, és lenyugszik a sírba, megjelenik a földön, mint a tavasz, és pihenőre tér, mint a tél.”

(Hosszú Toll: A ​Sós Sziklák Völgye)

Kanadai indián faluban született, édesapja Leoo-karko-ono-nak (Magas Sas) a sóni törzs egyik törzsfőnöke volt. Később felvette a Stanislaw Suplatowicz nevet lengyel édesanyja neve alapján. (Többen megkérdőjelezték indián származását). 1940-ben német fogságba esett, a Gestapo az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba szállította, de útközben sikerült megszöknie. A lengyel partizánokkal harcolt a megszállók ellen. 38 éves korában kezdett el írni, első novellái indián gyökereiről szóltak.

Emlékiratait kalandregényes formában A sós sziklák völgye című regényében írta meg. A ​törzsfőnök titka című regénye a cseroki indiánok rezervátumba zárásáról szól.

„Azt hiszed, hogy azokban az emberekben, akik egy fedél alatt élnek, esznek, alusznak, sok minden közös? Tévedsz. Néha EGYÁLTALÁN semmi közös sincs bennük. … Előfordulhat egy családon belül Darth Vader és Miki egér. Ilyen furák a családok.”

(Emma Thompson: A ​Varázsdada és a nagy bumm)

Világszerte népszerű Oscar-díjas színésznő. A Nanny McPhee című mesefilm forgatókönyv-írója és főszereplője. Szerepelt a Harry Potter-sorozatban is. A Banks úr megmentése című filmben Pamela Traverst (a Mary Poppins szerzőjét) alakítja.

Magyarul megjelent gyermekkönyvei:

Jim ​káprázatos karácsonya

Nyúl ​Péter további kalandjai

A ​Varázsdada és a nagy bumm

„Volt egy ember, fekete
Feje, lába, tenyere.
Kéményt sepert egész nap,
Estére már elfáradt.
Akkor ő is hazament,
De mielőtt lepihent,
Jól megmosdott, úgy, mint te,
Nem is maradt fekete.”

(Drégely László: Kéményseprő)

Film- és színházi díszleteket készített, többek között a Hahó a tenger! című film alkotó csapatához tartozott. 1958-1979 között a Magyar Televízió díszlettervezője volt. Illusztrációs munkái mellett verseket is írt, melyek egy részéhez felesége, Witz Éva készített rajzokat.

Gyerekvers kötetei:

Babafarsang

A bűvös zsák

Csodakút

Kati és Jutka két kicsi fruska : leporello

Vár ​a víz alatt

Virágszekéren

„Ha nem állhatok szóba
idegenekkel, akkor honnan
lesznek új barátaim?
És ha én idegen vagyok
másoknak, ki fog majd
szóba állni velem?”

(Krusovszky Dénes: Idegen)

Középiskolásként kezdett verseket írni, első publikációi 2004-ben jelentek meg.

Gyermekvers kötetei:

Azóta őzike

Mindenhol ott vagyok

Többféle műfajban alkotott. Szász Endre festő életéről és munkásságáról több művet írt.

Gyerekkönyvei:

Bohóka a pajkos napsugár : mesék

Éjjel a rengetegben : kalandregény gyerekeknek

Az ​én meséim : nyolc olyan mese, amelyeket az író nem fejezett be …

A ​fészekfosztogató : ifjúsági regény

Az ​oroszlán barátai : mesék

Papírház : ifjúsági regény

„Ha egyszer megízlelted a repülést,
utána úgy fogsz járni a földön,
hogy szemed az eget fürkészi,
mert ott voltál fent, és oda vágysz vissza.” 

(Leonardo da Vinci)

A reneszánsz Itália művésze és tudósa. Az 1460-as években családjával Firenzébe költözött, 14-15 éves korában Verrocchio műhelyében lett gyakornok. 1478-ban itt nyitotta meg saját műhelyét. Már pályája elején érdekelték a műszaki kérdések. A művészetek mellett matematikával, geológiával és repüléssel is foglalkozott. Megtervezte repülő gépét: a Nagy Sárkányt. Hozzájárult szinte minden tudományághoz.

Meséi:

A kő és a kovakő (Bodzaanyóka)

Leonardo da Vinci meséi

Magyar nyelvű életrajzok, mesék, rejtvények Leonardóról:

Domenico Laurenza et al.: Da ​Vinci, a feltaláló : elmés szerkezetek Leonardo hagyatékából

Karátson Gábor: Így ​élt Leonardo da Vinci

Eischner, Géraldine: A kisbárány meg a találmány

Romei, Francesca: Leonardo ​da Vinci : reneszánsz művész, feltaláló és tudós (A művészet mesterei)

Harrison, Paul : Leonardo ​da Vinci 30 másodpercben

Morosinotto, Davide: Leonardo ​da Vinci az időtlen zseni (Nagymenők)

Leonardo és a toll, amely megrajzolta a jövőt ill. Luca Novelli (Isteni szikrák)

Lenk, Fabian: Leonardo da Vinci és az árulók ill. Almud Kunert (Idődetektívek)

A ​Leonardo da Vinci-rejtvénykódex : rejtvények, fejtörők

Jusseax, Patrick : Leonardo ​da Vinci nyomában (A történelem nagyjai)

Raffaitin, Vincent: Leonardo ​da Vinci titka : játékkönyv

Visconti, Giudo : A repülő masina, a furfangos Hold és Leonardo. ford. Lázár Zsófia. ill. Bimba Landmann

Laferrère, Sylvie: Volt ​egyszer egy Leonardo da Vinci (Musée en Herbe)

A magyar art deco kiemelkedő alkotója, díszítő munkáiba beépítette a magyar népművészeti ornamentikát. Az alkalmazott grafika szinte minden területén dolgozott: plakátokat, csomagolást, kisnyomtatványokat és más iparművészeti tárgyakat tervezett. Férjével, Kaesz Gyulával és jó barátjukkal, Kozma Lajossal közös munkákat is készített. Illusztrációs munkássága jelentős a magyar gyermekirodalomban. A Móra Kiadó állandó munkatársa volt. Hagyatékát a budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi.

A 20. századi gyermekkönyv-művészet egyik legismertebb alkotója. Már a luganói középiskolában díjat nyert munkáival. 1932-ben saját reklámgrafikai műtermet nyitott. 1936-ban Olaszországba, Comoba költözött a családjával, ahol több kiadó illusztrátoraként dolgozott. Az 1960-as évektől vált nemzetközi szinten is ismertté. Rajzai hozzájárultak A Pál utcai fiúk külföldi sikeréhez. Magyarországon Andersen illusztrációi tették ismertté.

Hincz Gyula és Ék Sándor tanítványa volt. Grafikai munkássága mellett több művet illusztrált és ex libriseket is készített. Sok művéhez használta a rézkarc technikát.

1962-től rajzol a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokba és illusztrál gyerekkönyveket.