Április 21.

„A figyelő fül oldja meg a mesélő nyelvét.”

(Charlotte Brontë: Jane Eyre)

A három nővérről Taxner-Tóth Ernő írt könyvet A ​Brontë nővérek világa címmel. Angol nyelven több gyermekkönyv született életükről. Charlotte és testvérei, képzeletbeli birodalmakat találtak ki. Gyerekkori érdeklődésük alapozta meg felnőttkori irodalmi munkájukat.

Jane Eyre című regénye nagy sikert aratott, ifjúsági változata A lowoodi árva címen jelent meg.

„A dongók mély hangon húzták: „Verset ír a hóvirág…”, a darazsak tovább zöngicsélték a dallamot: „fehéren fehéret…” A méhecskék, akik legszívesebben a százszorszép szirmára települtek, cérnahangon zümmögték: „Gólyahír meg ibolya…” „…Sárga pöttyöt, kéket” – zárta le a strófát a katicabogárka, és miközben átszállt az Ibolyásdomb felett, azt figyelte, kinyílt-e már a szellőrózsa.”

(Szepesi Attila: Piros ​tojás, tapsifül)

1950-ben költözött családja Budapestre. Nagy hatással volt rá operaénekes keresztanyja, akinél sok időt töltött, s később gyermekverseit is inspirálta. „… a Hieronymi úti ház valóságos múzeum volt. Órákat töltöttem el a műtárgyak és egyéb csecsebecsék számbavételével. … Jó tanuló voltam, „éltanuló”, ahogy akkoriban mondták, de a foci, a verekedés meg egyéb csibészségek sokkal jobban érdekeltek, mint a számtanpéldák. Hétköznap én a belvárosi utcakölykök életét éltem. Jobban vonzottak a káromkodó, enyveskezű játszótéri csibészek, mint ezek a mintagyerekek.”

Első versét 14 éves korában írta, 1968-tól publikált. Esterházy Péter írta róla: „Választékos. Míves. Szépen ír, mer. Tökéletes versíró, ezt nem dicséretként (vagy bírálatként) említem, inkább raritásként. Mondjunk (megint) nagyot: négysoroskirály. És dal és zene és ritmus és bongás. Él nyelvünk (egyik) nagyvonalúságával, amely megengedi a magyar költőnek a rímet.”

Meséket is írt, Furulyás Palkó című mesejátékát 1979-ben mutatták be.

Gyerekkönyvei:

3 ​kópé kalandjai földön, vízen és a levegőben : meseregény

A bohóc seregélyek : versek

Citeraszó : egy év története versben elbeszélve

A ​fülemüle kertje : versek

Harangvölgy : versek

Kilenc bagoly : versek

A ​Mikulás éneke : képeskönyv

A ​Mikulás lámpája : mesék

Piros ​tojás, tapsifül : meseregény

Zöldvári ének : versek

„Mesét egyébként ugyanúgy írok, mint verset. Ami a versnél az induláshoz szükséges kép vagy rímpár, az a mesénél általában egy cím, egy név, valami apró ötlet; az orsó, ami köré a szöveg fonala felcsavarodhat. Szóval, gombhoz a kabátot…”

(Szakács Eszter)

Gyermekkorában igazi könyvmoly volt. Legelső önállóan olvasott könyvtári könyve hétévesen a Kántor nyomoz volt. A mitológia mindig lenyűgözte. Kezdetben verseket írt, a 2010-es évektől publikál gyerekkönyveket. 

Gyerekkönyvei:

Grifflovasok-sorozat : fantasy

Kallantyú ​meséi

Tulipánháború : mesék Habakuk királyfiról

Villámhajigáló ​Diabáz : mesék az ókori görög mitológia alapján

A ​zsémbes királylány

„Minél többet tudunk a világról, annál titokzatosabb.”

(Beney Zsuzsa)

„Elindultam,elindultam
zöld mezőre,
ágas-bogas, szárnyas-árnyas
nagy erdőbe.

Erdő mélyén, vad bozótban
eltévedtem,
nagy sokára ezüstpatak,
cérna- patak-partra leltem. …”

(Beney Zsuzsa: Mese)

70 éves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott. Első verseskötete 1972-ben jelent meg Weöres Sándor ajánlásával. Az ifjúsághoz szólnak verselemzései: a Nyitva van az aranykapu és a Jelenits Istvánnal közösen írt Bevezetés ​az irodalomba. Gyerekvers-kötete Cérnahangra címmel jelent meg.

„Volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, még az Óperenciás tengeren is túl. Kidűlt bedűlt kemencének egy csepp oldala se volt, még is ezt a mesét sütötték benne.”

(Gaal György)

Az első magyar mesegyűjtőnk. Az egyetemen Dugonics András író tanítványa volt, 1808-tól Esterházy II. Miklós herceg könyvtárnokaként dolgozott. Mitológiai kézikönyve, világ- és magyar népmesegyűjteményei jelentek meg, először 1822-ben, német nyelven. Három kötetes Gaal ​György magyar népmese-gyűjteménye című munkáját Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc adták ki 1857-ben.

„Azt mondja ez a sok okos koponya, hogy minden döntésünkkel nyitunk egy új dimenziót, mert a világegyetem végtelenségének köszönhetően minden megtörténhet, és minden meg is történik.”

(Bernáth Zsolt: Lemezbolt ​a Szent János utcában)

Írói és filmes munkássága sokrétű. Sherlock Holmes nevében című filmjét a magyar ifjúsági film feltámadásaként üdvözölték 2012-ben. 1996-tól publikál, az Orsi-trilógiát a Cerkabella Kiadó jelentette meg.

„Legtöbbször séta közben meséltem a gyerekeknek mindig épp arról, amit láttunk magunk körül: letört orrú szobrot, kóbor kutyát vagy elveszett cipőt…”

(Both Gabi)

Gyerekirodalmi kutató, szerkesztő, a Meseutca és a WMN munkatársa. Gyermekkönyv-írásra saját gyermekei inspirálták.

Meséi:

A ​hintarabló : lilipótvárosi kalandok

Kakaókatona ​és Tejhercegnő

Palipál, ​a csupaszív lovag

„Bízzál, fiam … az élet nagyon különös dolgokat tud művelni. De nem egyszer megtapasztaltam: a kitartó, nemes szándék végül is megkapja jutalmát.”

(Borbély László: A ​Poseidon titka)

Gyermekkorát Fiumében töltötte. A tenger szeretete, a kaland iránti vágya megmaradt egész életében, sok művét inspirálta. Matrózként eljutott a Földközi-tengerre és Egyiptomba is. 1945-től alig publikálhatott.

Ifjúsági regényei, meséje:

Allah Kerim  : történelmi regény

Egy ​magyar fiú Kongóban : ifjúsági regény

Kincskeresők : ifjúsági regény

A Poseidon titka : ifjúsági regény

A ​Senki-szigeti nagy kaland : ifjúsági regény

A ​tenger hősei : a Novara története : ifjúsági regény

Tengerre magyar! : magyar hajóval Budapesttől Port Saidig : ifjúsági elbeszélés

Vihar ​Bogárország felett : kicsinyeknek mese, nagyoknak tanulság

„Hogy elmondjam, hogy szeretlek,

írtam neked egy verset,

minden évben újrakezdem,

boldog anyák napját!” 

(Marc Cantin gyermekkori verse)

1992 óta publikál, a francia gyermekirodalom népszerű írója. Különféle műfajokban próbálta ki magát: írt regényt, képregényt, bábjátékot, mozi- és tévéfilmet. Magyarul az Állatok ​blogja című gyermekregénye jelent meg.

„Egy szót sem szóltam, megvetésem jeléül egy szelet tejszínhabos csokoládétortát is kértem.”

(Vanna Cercená: Tükörnapló)

Az olasz gyermekirodalom klasszikusa. 2015-ben Andersen-díjat kapott. Magyarul a Tükörnapló című gyerekregénye jelent meg.

A romániai magyar gyermekirodalom egyik jeles képviselője. 1969-től óta publikál. A bukaresti Ifjúsági Kiadó szerkesztője, 1990 és 1992 között a Cimbora című gyermeklap főszerkesztője volt. Elek apó Cimborája címmel antológiát szerkesztett a folyóirat legszebb írásaiból. Szerkesztői, újságírói tevékenysége mellett karcolatfüzéreket, meséket, verseket és ismeretterjesztő műveket is írt.

Meséi, mondafeldolgozásai:

Álomfestő Bíborka – A Kása-barlang titka : meseregény

Kaktusztövis : karcolatfüzér

Mókus ​Pali vándorúton : meseregény

Turpi ​meséi; Turpi ​és Világjáró Kópé; Turpi ​lak : mesék

9 ​bolygó meg 1 nap : történetek a görög mitológiából

Odüsszeusz, a vándor : eposz-átdolgozás

Csillagregék : 12 állatövi csillagkép meséje

Itt ​járt Mátyás király : kis történetek a nagy királyról

A ​forrás titka : mesékbe ültetett eposzok és széphistóriák

„csoda kéne ide, kérem …” 

(Marcello Venturi: Virágosdomb)

Nobel-díjas olasz író, aki 1956-os magyar forradalom eseményeinek hatására otthagyta állását a L’Unità című újságnál, és kilépett az olasz kommunista pártból. A Virágosdomb című mesekönyvét a Móra Kiadó jelentette meg 1986-ban a Már tudok olvasni sorozatban.

Politikai és írói tevékenysége miatt 1945 után börtönbüntetésre ítélték, írásai csak 1967-től jelenhettek meg újra. Meséi és mesefeldolgozásai a Nagyapó mesefája-sorozatban, meseregényét Jumbó ​nem felejt címmel adták ki.

Rajzai mellett filmeket is készít. 2009-ben megalapította a Fool Moon produkciós céget. Mimi és Liza történetét könyvben és több rajzfilmen is megörökítette.

1984-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán. A minták mint kifejező eszközök különösen érdekelték. A rézkarctól a pasztellig sokféle technikát használ. Környezetvédelmi témában rendezett önálló kiállítást és köztéri munkái is vannak. 1985-től készít könyvillusztrációkat.

Publicisztikai munkássága mellett játéktörténettel foglalkozott. Megkapta a Kiss Áron Játéktársaság Pro Ludo-díját, ő lett az első „ludi magister”. Részt vett a leghíresebb magyar játék, a „bűvös kocka” sikerére alapított nemzetközi magazin, a Rubik’s szerkesztésében. Alapító tagja a Szent István játékos társaságnak, mely nevét az egyik első irodalmi feladvány alapján kapta. Önéletrajzát Világjáték címmel írta meg.

Játékos könyvei:

Bábel tornya : művelődéstörténeti kalandozás Bruegel festménye nyomán

Elmés játékok, játékos elmék : irodalmi játékszoba

Gyermekjátékok azaz Idősebb Pieter Brueghel mester négyszáz esztendős híres-neves festménye nyomán készült képeskönyv

id. Pieter Brueghel : flamand közmondások

Játszd ​újra! : a világ 100 alapjátéka

Kiment a ház az ablakon : költészet és játék

Népek játékai

Az 1848. március 15-i események egyik hőseként tartják számon. Életét, munkásságát Gerencsér Miklós: Így ​élt Táncsics Mihály című könyve foglalja össze. Nyelvészeti tanulmányokat és tankönyveket írt az ifjúságnak. Lefordította és átdolgozta Raff ​György természethistóriája gyermekek számára című művét 1846-ban.