Aszlányi Károly (Ada Kaleh, 1908. április 22-1938) író
„Ha apró földi dolgok mérgesítik, mindig olvasson el gyorsan egy csillagászati szakkönyvet.”
(Aszlányi Károly: Hét pofon)
Jókai Mór Aranyember című regényéből ismert „Senki szigetén”, Ada Kalehen született. Tizenöt évesen név nélkül küldte be novelláit a Pesti Napló szerkesztőségébe, melyeket azért nem írt alá, mert félt, hogy nem veszik komolyan a fiatal kora miatt. 1927-ben A hóember című írásával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. Regényeket, színművet és filmforgatókönyvet is írt. Tősgyökeres pesti humorában ötvözte az angol humor és az amerikai burleszk stílusát. A Sporthírlap tudósítója volt. Rajongott a labdarúgásért az autósportért, az ökölvívásért és szerette a sakkot. Maga is sportemberként élt, szerette a sebességet. Ez okozta halálát is: Topolino autója vezetés közben megcsúszott és fának ütközött.
Gyerekregényei:
Az Északi Park felfedezése
Kalandos vakáció
A rejtélyes konflis
Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április 22-1989) író
„Menekülhet az ember önmagába?”
(Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb)
Thury Zoltán író lánya, Ördögtánc című regényében örökítette meg apja alakját és gyermekkorát. 1921-től publikált. Elbeszélései a XX. század belső, emberi történéseinek pillanatképei, akár önéletrajzi regényként is egybeolvashatóak. Sikeres író volt, a kritika figyelemre méltónak találta realizmusát, szereplőinek lélektani ábrázolását. Hatásának titkát a személyesség varázsában látták.
Ifjúsági- és gyermekregényei:
Az amerikai nagynéni
Angéla : egy zalai nyár története
Apollónia kisasszony vendégei
Bányai Júlia : történelmi regény
Buksi a repülőgépen
A francia kislány
Mostohatestvérek
Ördögtánc : történetek egy családról
Szökés karácsonykor
A tűzpiros üveggömb
Koch Valéria (Szederkény, 1949. április 22-1998) költő, író, műfordító, szerkesztő, tanár
Német anyanyelvű családban nőtt fel szülőfalujában. Magyartanára figyelt fel rá és támogatta pályáján. Életműve a tudatosan vállalt irodalmi kétnyelvűség egyedülálló kísérlete. A herceg és a rózsa című meseregénye Antoine de Saint-Exupéry meséjének, A kis hercegnek a folytatása.
Gyermekkönyvei:
A herceg és a rózsa : meseregény
Az időfa : gyerekversek
Fox, Paula (New York, 1923. április 22-2017) amerikai író, tanár
„Amikor olvasol egy gyereknek, vagy könyvet adsz a kezébe, akkor megtanítod neki, hogy az élet milyen sokszínű. Felrázod.”
(Paula Fox)
Az amerikai gyermekirodalom klasszikusa. 1966-tól publikált. 1978-ban Andersen-díjat kapott A táncos rabszolga és A kis disznópásztor és más mesék című műveiért. 2011-ben bekerült New York állam Írói Hírességek Csarnokába. Magyarul a Majomsziget című regénye jelent meg az Andersen-díjas írók sorozatban.
Lundberg Hahn, Kerstin (Tavelsjö, 1962. április 22) svéd író, tanár
„Mondd ki a leghőbb kívánságod, és teljesülni fog.”
(Kerstin Lundberg Hahn: Szerencsesüti)
.
Irodalmi pályája 2000-ben indult a Kajsáról és Johanról szóló detektívtörténetekkel. Meseműhelyében gyerekekkel közösen alkot meséket kreatív módszerekkel, amelynek célja a gyerekek nyelvi készségeinek fejlesztése. A műhely anyaga kézikönyv formában is megjelent. Magyarul a Szerencsesüti és a Mandulaszív című gyerekregényeit adták ki.
Petrov, Valeri (Szófia, 1920. április 22–2014) bolgár költő, író, műfordító
A bolgár irodalom népszerű klasszikusa. 15 évesen publikálta először verseit. Nemzetközi sikerét az Öt tündérmese című könyvével aratta, sok nyelvre lefordították. 1978-ban gyermekmusicalt írt Álomgomb címmel, Georgi Genkov zenéjével. Műfordítói tevékenysége jelentős, bolgárra átültette Shakespeare, Kipling, Rodari és mások műveit. Magyar gyermekkönyve Hófehér mese címmel jelent meg.
Mass, Wendy (Livinston Nj, 1967. április 22) amerikai író, szerkesztő
„Soha nem alhattam másoknál, és a mobilomban is van egy GPS-követő, ami az ő számítógépéhez van kötve. Anyu megígérte, hogy csak akkor aktiválja, ha eltűnök, de amikor a múlt hónapban megálltam rágógumit venni, küldött egy SMS-t, hogy vigyek haza tejet.”
(Wendy Mass: 13 ajándék)
Gyerekként versengett a barátaival, hogy ki tud több könyvet elolvasni. Olvasás iránti rajongása segítette az íráskészség fejlesztésében. Könyvsorozatai népszerűek, körülbelül 29 regényt jelentetett meg gyerekeknek és tinédzsereknek, többek között A szépség és a szörnyeteg, az Aranyhaj és a Csikerózsika átiratait. Jeremy Fink és az élet értelme című művéből filmadaptáció készült. Magyarul a Fűzlak-sorozatot adták ki.
Leiner Laura (Budapest, 1985. április 22) író
Első regényét 18 éves korában írta Remek! címmel. A népszerűségét A Szent Johanna gimi ifjúsági naplóregény-sorozat hozta meg számára. A többezer facebook-barátot számláló sorozat valóságos kultusszá nőtt a lányregények kedvelői körében.
Richter Ilona (Környe, 1928. április 22) grafikus, író
„Furcsa, ahogy az emberben megmozdul egy gondolat, ami réges-rég benne szunnyad, mint földben a mag.”
(Richter Ilona: A megelégedés fája)
Tudományos illusztrátorként dolgozott a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a nápolyi Zoológiai állomás, a Szegedi Egyetem növénytani tanszékének munkatársaként. Mestere Konecsni György volt. Gyermekkönyvekhez és idegen nyelvű tudományos könyvekhez készített illusztrációkat. Önálló képeskönyveiben rövid lírai szépségű szövegeket írt, vagy novelláihoz, verseihez készített rajzokat. 1988-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat.
Gyermekkönyvei:
Pandi : képes mese
A Barangoló sorozatban jelent meg a Virágok és a Termések című képes ismeretterjesztő művei.
Egy cseppben a tenger : ismeretterjesztő mesekönyv
Úton-útfélen : virágok, gondolatok
Homokország : képeskönyv gyermekkorának világáról, Soltvadkertről
„Egy király, akinek az udvarában hegedülnek, többet ér, mint egy király, akinek a bankban sok pénze van”
(Menuhin-Hope: A király, a macska és a hegedű)
Hároméves korában kezdte a hegedülést, hétévesen mutatkozott be a közönség előtt. Sikeres muzsikusként az új zenészgeneráció támogatásának is elkötelezettje volt. Azt vallotta: a zene univerzális nyelv, maga a hit és a gyógyító szeretet. Örökségét a Nemzetközi Yehudi Menuhin Alapítvány gondozza. Christopher Hope íróval közösen alkották A király, a macska és a hegedű című könyvet, melynek lényege a zene gyógyító ereje. A mesét Menuhin tanácsai egészítik ki a hegedülés szerelmeseinek.






















