Április 23.

„Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében, melynek hét felvonása

A hét kor…” 

(Shakespeare: Ahogy tetszik)

A világirodalom egyik legnagyobb alakja, drámái, költeményei ma is népszerűek. Már személye és élete is több művészt, történészt megihletett. Szerepel a 20 ​rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot című gyerekkönyvben. Rónaszegi Miklós Színház az egész világ címmel jelentette meg monográfiáját róla a Nagy emberek élete sorozatban. Angolul Michael Rosen költő írt munkásságáról. Életrajzi kutatók szerint színházi karrierje az 1580-as években kezdődött. Színdarabjai nyomtatott formában is megjelentek az előadások mellé, így 1598-ra a neve már ismertté vált. Társulata a Temze déli partján megépített Globe színházban lépett fel.

Darabjainak meséit Mary és Charles Lamb írta meg egyszerű formában 1807-ben, azzal a céllal, hogy Shakespeare műveit egyszerű emberek, sőt gyerekek is érthessék és élvezhessék. Magyarra 1910-ben fordították le először. Azóta egyes darabjainak történetei több írót megihletett, a legkülönbözőbb korosztálynak készültek adaptációi.

Verseiből született válogatás – Hogyne ​szeretnélek! címmel – három hangon szólal meg: zseniális és humoros modern átiratban, klasszikus fordításban és eredeti nyelven, Shakespeare, Szabó Lőrinc, Papolczy Péter szövegével.

Magyar nyelven megjelent gyerekkönyvek Shakespeare drámái alapján:

Kindermann, Barbara: Hamlet

Darvay Nagy Adrienne: Hamlet ​neked (Irány a színház)

Mazucco, Melania G: Lear király

Gimesi Dóra, Jeli Viktória: Makrancos ​Kata. Rómeó és Júlia

Tyler, Anne: Az ecetlány : a makrancos hölgy modern változata

Kindermann, Barbara: Romeo ​és Júlia

Kindermann, Barbara : Sok ​hűhó semmiért

Kindermann, Barbara: Szentivánéji ​álom

Mulherin, Jennifer: Szentivánéji ​álom

Fodor Veronika: Szentivánéji álom (Shakespeare műve és Benjamin Britten operája alapján)

Shakespeare nyomán Szabó T. Anna: Téli rege. zene Goldmark Károly (Mesék az operából)

Acsai Roland: A vihar (Irány a színház)

László Noémi: Vízkereszt, vagy amit akartok (Irány a színház)

„Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.” 

(Janikovszky Éva: Kire ​ütött ez a gyerek?)

Pályájáról Komáromi Gabriella írt könyvet. Megjelent naplója is, mely 1938-1944-ig követi életét. 1953-tól lektora volt az Ifjúsági Kiadónak. Első gyermekkönyvét a vizek körforgásáról Csip-csup címmel adta ki 1957-ben, Kispál Éva néven, az akkor már Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Első sikereit lányregényeivel aratta az 1960-as évek elején, először a Pöttyös, majd a Csíkos könyvek sorozatban. (A Pöttyös könyvek sorozat első darabjai 1959-ben jelentek meg, 1962-től a serdülő lányoknak szóló műveket a Csíkos könyvek sorozatban jelentették meg.)

Szenzációs újdonságnak számított Réber Lászlóval alkotott új képeskönyv-típus 1963-ban, melyben a kép és szó egyenrangú elem. A szerzők a kisgyermek szemével láttatják életünket, a felnőtt mondatokat kiforgatva kapjuk vissza. A történeteket Janikovszky Év kisfia ihlette. Az első kötetet – Te is tudod? – további 8 követte, s a serdülőkor bemutatásával ér véget. A műveket harmincöt nyelvre fordították le. A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregényét 1970-ben írta. A mű alapján készült filmet 1979-ben mutatták be óriási sikerrel, Égigérő fű címmel. A Rajz János által mondott szöveg: „Csak az a szép zöld gyep, az fog nekem nagyon hiányozni” a 70-es évek Budapestjének életérzését tükrözte, s szólássá változott. A később kiadott könyv címe is Égigérő fű lett.

1964-1987 között a Móra Kiadó főszerkesztője volt. 1978-tól hazánk is képviseltette magát a nemzetközi gyermekirodalmi szervezetben, az IBBY-ben, Janikovszky Éva a magyar szekció elnöke lett 1995-ig. 1981-től nyugdíjazták, könyveit egy ideig a Minerva Kiadó jelentette meg, de 1983 után újra szerkesztőségi tag lehetett a Mórában.

Népszerűségét az ifjúságnak és a felnőtteknek írt publicisztikájának, humoros írásainak fogadtatása is jelzi. A Mosoly Rend lovagja. A kitüntetést gyerekek adományozzák, olyan felnőtteknek, akik kiemelkednek a gyerekek iránt tanúsított szeretetük, gondoskodásuk és segítségük tekintetében.

Életművének gondozója és a Móra Kiadó jelenlegi igazgatója fia, Janikovszky János.

Gyermek- és ifjúsági könyvei:

Bertalan és Barnabás : képes mese

Cvikkedli : elbeszélés

Csip-Csup : ismeretterjesztő képeskönyv

Málnaszörp és szalmaszál / Égigérő fű : gyerekregény

A nagy zuhé : elbeszélés

Már ​óvodás vagyok / Már ​iskolás vagyok : gyerektörténetek

Te ​ezt még úgysem érted : elbeszélés

A tükör előtt : egy kamasz monológja

Zoli tortája : elbeszélés

Szalmaláng : lányregény

Aranyeső : lányregény

Réber Lászlóval készített gyerektörténetei:

Akár ​hiszed, akár nem

Az ​úgy volt…

Felelj ​szépen, ha kérdeznek!

Ha ​én felnőtt volnék

Jó ​nekem!

Már ​megint

Te is tudod?

Velem ​mindig történik valami

Kire ​ütött ez a gyerek?

Legjobb műfordítóink egyike, többek között Travers, Dahl, Durrell, Webster, Ransome, Singer, Kästner, Pennypacker fordítója. Az Európa Kiadó szerkesztője volt 40 évig. A fordítás humoros oldalát Így ​irtunk mi, avagy a műfordító sem fenékig tejfel című könyve illusztrálja.

Gyerekként átélt világháborús élményei inspirálták a Tél ​Budán című ifjúsági regényét. Mesét is írt Ciróka-Maróka címmel.

„… az igazi fölény akkor mutatkozik meg, ha tudunk nevetni önmagunkon.”

(Maurice Druon: Zeusz ​emlékiratai)

A francia irodalom klasszikusa. Első írása 18 éves korában jelent meg. Magyarországon a történelmi regényei a legismertebbek. Meseregényét Tistou ​és a virágok címmel adták ki.

A művészi bábjáték magyarországi meghonosítója. 1941-ben – mindenfajta anyagi támogatás nélkül, saját összegyűjtött pénzéből – megteremtette állandó bábszínházát Nemzeti Bábszínjáték néven. A mívesen faragott Rév-bábuknak szeme-szája is mozgott. Első bemutatója Arany János: Toldi című műve volt és páratlan sikerszériát ért meg. A művész 1950-ben teljesen megvakult, ezekben az években meséket diktált.

Meseregénye Szilajka : mese egy kiscsikóról címmel jelent meg.

A svájci gyermekirodalom kedvelt szerzője. Az 1950-es évektől publikált, több mint 50 könyvet adott ki, amelyeket 20 nyelvre fordítottak le. Novellái képeskönyvekben jelentek meg. A Bibliából több adaptációt készített. Magyarul a Manómese című műve jelent meg.

A Holland Fesztivál igazgatója volt. Gyermekregényeinek helyszíne főként Amszterdam. Magyarul a Góliát ​orra című műve jelent meg Feleki Ingrid fordításában 1977-ben. Az izgalmas könyv ifjú főszereplője éjszaka tör be az amszterdami Történeti Múzeumba…

Pedagógiai munkái és cikkei mellett tankönyveket, népmesegyűjteményt, mondákat, ifjúsági regényeket is kiadott. 1893-ban lefordította Robinson Crusoe történetét.

Gyermekkönyvei:

Csalimese : magyar gyermek- és népmesék

Magyar ​gyermek- és népmesék 1-2.

Magyar népmondák az ifjúság számára

Erzsébet királyné emlékezete

Gróf ​Benyovszky Móric élete és kalandjai

Ujváry ​Miklós, a magyar Robinson : ifjúsági regény

Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában

Publicisztikája mellett gyermekregényt is írt Talpasok unokái címmel.

„Kinyílnak az álom meleg rózsái
a gyerekszobákban.”

(Christine Busta: Éjszaka)

1946-tól publikált verseket, később meséket és gyerekverseket is írt. Magyarul antológiákban jelentek meg művei.

A cseh gyermekillusztráció klasszikusa, Andersen-díjas. A videóművészet megalapítója Csehországban. A Večerníček című gyerekműsorhoz mintegy negyven mesét készített. Magyarországon a Rumcajsz-sorozat rajzolójaként ismerjük.

A pozsonyi Képzőművészeti Akadémia rektora volt. Alkalmazott grafikákat is készített, ex librist, bélyeget tervezett, könyvet illusztrált.

A 19. századi romantikus tájképfestés kiemelkedő képviselője. Sok későbbi művészre volt hatással. Anyja meghalt, amikor még kicsi volt. Csak rövid ideig járt iskolába, otthon tanult meg olvasni, ezen kívül csak a művészettel foglalkozott. 13 évesen készített rajzait apja a fodrászüzletének kirakatába tette ki, s megpróbálta eladni. 15 éves volt, amikor első művét beválogatták a Királyi Művészeti Akadémiára, később saját stúdiót nyitott. Munkásságáról több gyermekkönyv készült.

A 20. századi komolyzene klasszikusa. Ötéves korában zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1921-ben mutatták be a chicagói opera megrendelésére írott operáját, A három narancs szerelmesét. Mesék ihlették a Hamupipőke és A kővirág című balettzenéit. A Péter és a farkas című szimfonikus meséje több képeskönyvben megjelent.