Április 25.

„Mert sose lehet tudni egy fáról, hogy esetleg nem a családja-e valakinek. Ezért ne vágjátok ki, ha lehet! Harcoljatok minden fáért! Köszi.”

(Vészits Andrea: Agáta ​és a jegenyenyár)

Móra Ferenc dédunokája. Nagyszülei Móra Panka és Vészits Endre voltak, apja a Vadembernek becézett Vészits Ferenc. Dédapja írásait, életének legendáit már gyerekként jól ismerte. Első könyve, az Apapa ​regénye című életrajzi regény róla szól. Filmforgatókönyvei mellett gyerekkönyveket is ír. Az Időfutár-sorozat alkotógárdájának egyik tagja, a Boszorkánysziget ​28 73 című rész az önálló munkája. Agáta és a jegenyegyár című ifjúsági regénye az Abszolút Könyvek sorozatban jelent meg.

„Egyes énekesek és mesemondók egész lelküket beleöntik a szavakba… Más mesterek óvatosabbak, elrejtik a lelküket a kíváncsi tekintetek elől, azt gondolják, hogy csak így van biztonságban. Hogy melyik a helyesebb? Mindenki maga döntse el, senki sem tud más helyett válaszolni.” 

(Sarov: A ​borsószememberke és az együgyű legényke)

Az 1918-as zsidó pogrom során nagyanyja a testével védte meg. 1928-tól publikált, az 1950-es évektől gyerekkönyveket és fantasztikus műveket írt. Meséi gyerekeknek is ismerős környezetben játszódnak, ahol mesebeli lények élnek együtt a hétköznapi emberekkel: varázslók, törpék, beszélő állatok. Magyarul A ​borsószememberke és az együgyű legényke című meseregénye jelent meg.

„Mi a baj a tánccal?”

(Melvin Burgess: Billy ​Elliot)

1990-ben jelent meg első regénye. Ifjúsági műveiben tabu témákat jár körbe, szövegeire a többszólamúság jellemző. A Billy ​Elliot című regény – a szokásostól eltérően – a film megjelenése után született, a filmforgatókönyvet Lee Hall írta. 

Magyar nyelvű ifjúsági könyvei:

Billy ​Elliot

Négykézláb

Nem ​mondod!

„Szürke csacsi ment a réten – Á,

s utának sok göndör bárány – Bé,

a juhász meg a sípját fújta – Cé,

így született e kis Á-Bé-Cé.” 

(Szűcs Imre: ÁBÉCÉ)

1980-tól 1991-ig a Jó Pajtás irodalmi rovatának szerkesztője volt. Emlékére minden évben gyermekvers- és prózamondó versenyt rendeznek szülővárosában.

Gyermekvers kötetei:

Fecskebölcső

Földig ér a felhő lába

Kölyökkerülőben

Papírsárkány

„Halkan, lassúdan jár a hold

Ma színezüst cipellőt hord.

…

S alvó hal remél nyugalmat

Színezüst víztükör alatt.”

(De La Mare: Ezüst)

Az angol gyermekirodalom klasszikusa. 1902-ben jelent meg első gyermekvers kötete, később írt regényeket, meséket, novellákat is. Egyik legnépszerűbb meseregénye A három királyi majom. Magyarul antológiákban szerepelnek művei.

A magyar neoimpresszionizmus képviselője. Kisgyerekkorában szülővárosa jellegzetes figuráiról készített rajzokat iskolába menet, s jövet.  Első művei Münchenben jelentek meg. Munkássága széles kört ölel fel, rengeteg könyvillusztráció, karikatúra és díszletkép fűződik nevéhez. 1930-as években a Szolnoki Művésztelep vezetőjeként működött. Karinthy Frigyes műveinek állandó illusztrátora volt és ő rajzolta meg Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig 1922-es ifjúsági kiadásának képeit.

A legkisebbeknek rajzoló művész. Úgy kezdődött, hogy a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában egyik tanára észrevette: csak úgy unalomból egy egérkét firkál. A történetet Szegedi Katalin mesélte el: „Emez egérke jelentette aztán a mérföldkövet a szárnyait próbálgató leendő illusztrátor számára. Olyannyira, hogy végülis egy egész, teljes mértékben a Kriszta által készített, bibliofil könyv született egérkénk kalandjaiból. És mondhatni innen datálható alkotója számára az elhatározás, hogy ő bizony gyermekkönyv-illusztrátor lesz. … Figuráit áthatja egyfajta meleg, gömbölyű, hajlékony kedvesség, képein egy tőről fakad a melák medve és a bájosan bumfordi királykisasszony.”

A Ha majd hatéves leszek és Gabnai Katalin által összeállított Dünnyögők és dúdolók című antológiák képei megalapozták hírnevét. Bátran használja az erős, markáns színeket és humora miatt az egyik legkedveltebb magyar gyermekkönyv-illusztrátor lett. Több külföldi kiadónak dolgozik, diafilmeket és reklámgrafikákat is készít. A nagy sikerű Mesélj nekem sorozat és a Kerekítő könyvcsalád rajzolója.

.

„Tizenegy éves kislány voltam, amikor Balatonfüreden egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy Ady Endrét és Csinszkát kaptam ceruzavégre…”

1926-tól a Színházi Élet grafikusa volt, portrékarikatúrákat készített. Később ifjúsági lapokban is megjelentek munkái: az Ifjú Sólyomban, Pajtásban, Világ Ifjúságában. Könyvillusztrációval és rajzfilm- és diafilm készítéssel is foglalkozott.