Május 5.

„Végtelen egyszerűség vett körül és rendkívüli gazdagság, egy életre szóló kincsestár, témáim kiapadhatatlan forrása, ami anyagiakban nem mérhető, mégis mindent jelent, egy mesevilágban élő közösség szókincsét, történeteit, hétköznapi csodáit, hitét, akaratát, tartását.”

(Lázár Ervin)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa. Gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte. A település ma már nem létezik: helyét az öreg Nagyszederfa őrzi. Pécsett kezdett dolgozni újságíróként, itt játszódik a Kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye. Családjával később Pécelre költöztek édesapja és húga közelébe, itt újabb mesehősei születtek. A Négyszögletű Kerek Erdő valójában a péceli „Csúnya”, neve ellenére nagyon is szép erdő és tó. Egy ugrásnyira ott áll a Ráday-kastély. Műveinek centruma mégis mindig Rácpácegres maradt, meséi is visszakanyarodnak a szülőföldhöz, Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotájához, ahonnan csak egy ugrás Meseország. Mágikus világának állít emléket a Csillagmajor című novelláskötete.

Elbeszélései és meséi ugyanabból a költői világból születtek, a meseelemek és realitás, a humor és megrendítő valóság együtt jelenik meg bennük. Családja, gyermekei is inspirálták alkotás közben, szereplőinek egy részét róluk mintázta. Felesége, Vathy Zsuzsa író volt. Nagyobbik lánya, Zsófi is író lett. Kisebb lányának, Fruzsinának dedikálta a Berzsián és Dideki valamint a Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényeit, ebben – a még kislány – alkotótársként jelenik meg. Fia, Zsigmond inspirálta például a Foci, A másik Télapó, a Tüskés varabin című írásait.

Predrag Stepanović: Nyulacska ​huszonöt meséje című művét fordította magyarra.

Gyermekirodalmi művek:

Bab ​Berci kalandjai : mesefüzér

Berzsián ​és Dideki : meseregény

December ​tábornok : mese

Erdei dalnokverseny : Sebő Együttes lemeze (Hangzó Helikon)

A ​fába szorult hernyó : mese

A ​fázóművész : mesék, novellák

Foci : elbeszélés

Hapci ​király : mesék

A ​Hétfejű Tündér : mesék

A ​Hétfejű Tündér : papírszínház

A ​kalapba zárt lány : mese

A ​Kék meg a Sárga : papírszínház

A ​kisfiú meg az oroszlánok : meseregény

Korona ​és kard : magyar mondák, cigány mesék. előzmény: Az ​aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi Lázár Ervin átdolgozásában

A ​legkisebb boszorkány : meseregény

Lovak, ​kutyák, madarak : ismeretterjesztő elbeszélés

Magyar ​mondák. előzménye: Eredeti ​üzenet

A ​manógyár : mesék

A másik télapó. Hóban : mesék

A ​nagyravágyó feketerigó : mese

A ​Négyszögletű Kerek Erdő : mesefüzér. előzményei: Bikfi-bukfenc-bukferenc. Gyere ​haza, Mikkamakka! Dömdö-dömdö-dömdödöm

A ​Nyúl mint tolmács : mese

Öregapó ​madarai : ismeretterjesztő elbeszélés

Százpettyes ​katica : mesék, mesenovellák, kiadatlan írások

Szegény ​Dzsoni és Árnika : meseregény

Tüskés ​varabin : állattörténetek (Öregapó Madarai. Lovak, ​kutyák, madarak)

A zöld lific : mese 

Antológiákban szereplő mesék, történetek

Bartusek Géza, a kutya (Lányok Évkönyve 1968)

A börtönbe zárt Nap… (A víziló, Sziporka és Bamba Géza)

Ló a házban (Nyomozom ​a detektívet)

Mese egy szembejövőről (Nyomozom ​a detektívet)

Metrómese ’86 (Tündérszalag)

Nagypapa bosszúja (Hiszi ​a piszi)

A ring (Fiúk Évkönyve 1968)

Skóbala (Kincskeresők 1974)

A város megmentése (Az aranyág meséi)

Életéről szóló művek:

Jobbladák : Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára

Komáromi Gabriella: Lázár ​Ervin élete és munkássága

Lázár Ervin: a Cimborában (Nyári vakáció : rádióhallgató és tévénéző gyerekek könyve)

Marton Mária: Mese ​Lázár Ervinről

Pompor Zoltán: A ​hétfejű szeretet : Lázár Ervin elbeszélő művészetéről

Lázár Ervin művei

„Ordít a napfényben.
Üstöke bronz, szeme láng.
Csak neki szolgál már
rég a fehér elefánt.”

Radnóti Miklós: Kisfiú (Papírszeletek)

A magyar költészet klasszikusa, tragikus sorsú költőnk. Születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére, 12 éves volt, amikor apja is elment. Gyermekkoráról Ikrek hava című prózai művében írt. Diákkorában kiváló atléta volt, több versenyen is érmet nyert és a labdarúgásban is jeleskedett. 1925-től publikált, munkásságát Sík Sándor támogatta.

1944-ben Abda környékén gyilkolták meg a visszavonulást vezénylő keretlegények. Utolsó verseit a bori táborban írta. Noteszét a kabátja zsebében találták meg, s Bori notesz címmel adták ki. Életét Dienes András író kutatta, akitől 1962 nyarán a vonaton ellopták a táskáját, benne a Radnóti halálának körülményeiről szóló kutatás teljes anyagával. Ez a mai napig nem került elő.

Gyerekeknek Z. Szabó László állította össze a Radnótitól ​Radnótiról című kötetet, valamint Matyasovszki József írt az életéről. Esti ​mosolygás címmel adták ki versválogatását és versei több gyermekantológiában is megjelentek. Népzerű a Naptár című versfüzére. Sokat fordított, többek között La Fontaine meséit. Cervantes Don Quijote című művét átdolgozta az ifjúság számára.

„Úgy látszik, a legérdekesebb dolgok a felnőttek gyerekkorában történtek.”

(Halasi Mária: Kölcsönkért ​szülők)

Regényei a nehéz helyzetű gyerekek kapcsolatainak bemutatását helyezi előtérbe. Legismertebb műve Az utolsó padban című, egy cigány kislány beilleszkedési problémáiról szól; problémafelvetése miatt nagy sikert aratott. A regényből rádiójáték és film is készült. 

Ifjúsági regényei:

Egyszer ​csak csöngetnek

Kölcsönkért ​szülők

A ​lépcsőháztól balra

Az ​utolsó padban

A lengyel irodalom klasszikusa, munkásságért irodalmi Nobel-díjat kapott 1905-ben. Ifjúsági kalandregénye, az Afrikában játszódó Sivatagon és vadonban „gyermekeink iránti szeretetemből és úti emlékeimből született meg” – vallotta könyvéről a szerző.

Játékokkal foglalkozott, bridzsvezető volt. A szerencse titkai című kötete iránt az érdeklődés különösen akkor ugrott meg, amikor a szerző elméleti módszerét megvalósítva néhány kalandor kifosztotta a londoni Ritz szálló kaszinóját.

A ​kriminális hetedik bé című könyvében a történeteket megoldandó logikai feladatok követik.

„Beszélni boldogság.”

(Zemlényi Zoltán: Hoppárézimi!)

1985-ben elütötte egy autó, ezért több műtéten is átesett. Újra meg kellett tanulnia beszélni és járni. Naplója alapján készült a legendás Hoppárézimi című könyve, melyben gyógyulásáért és környezete elfogadásért vívott harcáról ír. Tévéfilmet és színdarabot is készítettek a műből. 1988-ban indította a ZZ Tour nevű országjáró show-műsorát, amelynek során, több mint 220 helyen, főként iskolákban szerepelt egészen 2004-ig.

„Már nem virágszirmok vagytok, hanem egyetlen virág.”

(Luigi Garlando: Kezdőrúgás)

Focirajongóként nőtt fel, mint az Inter szurkolója. A középiskolában csapatkapitányi posztot töltött be, később tudósítóként részt vett a futball világbajnokságokon. Az irodalom iránti érdeklődését magyartanárának köszönheti. Sikeres gyerekkönyveket is ír: ifjúsági- és gyerekregényt, történelmi fantasyt. Magyarul a foci témájú, Gól című, 12 részes sorozata jelent meg.

Gyermek- és ifjúsági műveket, történelmi- és kalandregényeket, rádiójátékot írt. Hó ​és parázs című gyerekregénye magyarul 1969-ben jelent meg Fazekas Anna fordításában. A háborúban sokat szenvedett gyerekek életét vizsgálja: elhamvadhat-e az idegenekkel szembeni gyűlölet parazsa szívükben.

Az 1930-as és 1940-es évek népszerű gyermekirodalmi szerzője. Michka mackója a francia gyerekek kedvence ma is. Magyarul a Hópacsirta című karácsonyi története jelent meg.

Az 1930-as években lett sikeres író, ekkor írta a magyarul is megjelenő Riadalom ​a Kovács utcában című ifjúsági regényét. Gyermekvers köteteit Josef Lada és Josef Capek illusztrálta. 1940-től a Lidové noviny gyermekrovatát szerkesztette. 1956-ban a pozsonyi Szlovák Szépirodalmi Kiadó kiadta a Hurrá fiúk, utána! című könyvét magyar nyelven is.

Kötöny-pusztán nőtt fel, kedvelte a pusztai emberek nyílt szókimondását, álmodozásra késztették a betyárlegendák és szívesen hallgatta a varázslóasszonyokról szóló történeteket. Családja közeli rokonságban állt Thorma János festővel.

A hatvanas évek végétől a történetmesélő ábrázolás felé fordult. Monumentális műveket alkotott és illusztrálással is foglalkozott.