Vajda János (Pest, 1827. május 7-1897) költő
„A költőnek, ti többi emberek,
Emelni szobrot ne siessetek.
Mert úgy lehet, még áll a büszke emlék,
Midőn dalát már régen elfeledték.
Halhatlanok bírája az idő.
Csak akkor tudjátok meg, hogy mi ő,
Ha elmerültek hosszú századok,
S hozzá hasonlót még nem láttatok…”
(Vajda János: Tünemények)
A magyar költészet klasszikusa, a szimbolizmus előfutárának tekintik. A Pilvax Kávéház törzsvendégeként a márciusi ifjak egyike volt 1848-ban. Útkereső verseinek hangvétele eltért korának uralkodó ízlésvilágától. Ady Montblanc-embernek nevezte a Húsz év múlva című versében szereplő költői képre utalva.
Gyerekeknek a Csörg a patak, szól a kakukk című képes verseskönyv jelent meg Kass János rajzaival.
Hárs László (Budapest, 1911. május 7-1978) író, költő, szerkesztő, műfordító
„Kis húga pedig nem takarékoskodott sem a dorombolással, sem a kérleléssel, sem a cirógatással, sem a magyarázkodással, sem a szem sarkában megcsillanó könnycseppekkel. Mindezekkel az ősi, hogy ne mondjuk, hagyományos nő fegyverekkel megadásra késztette a nagybácsiját…”
(Hárs László: Biri és Bori)
*
Felesége Sziráky Judith író volt. 1929-től publikált, első ifjúsági regénye 1938-ban jelent meg Mienk az Erzsébet-tér címmel. Elsősorban groteszk humorú meséi váltak népszerűvé. Válogatásában jelent meg az 1970-es évek szerzőinek antológia sorozata: Csupa mese (1974), Csupa új mese (1976), Csupa újdonatúj mese (1978).
Gyerekkönyvei:
10X10=100 mese
Biri és Bori : ifjúsági regény
Buci királyfi összes meséje
Hol voltam, hol nem voltam : Buci királyfi meséje
Nem leszek az unokád! : Buci királyfi meséje
Csacsikönyv : mese
Csupa elalvás előtti mese : képeskönyv
Az égből pottyant nagyapa : meseregény
Az egyetlen tündér : mesék
Ezek a pesti gyerekek : ifjúsági regény
Fordított esztendő : gyerekregény
Győztes kerestetik : gyerekregény
Híresincsi szélmalom : mesék
A hótündér : hó-mesék
Igazán gyerekjáték : ifjúsági regény
Jutka és a cseretündér : meseregény
Levél az erdőből : leporello
Majd a gyerekek : gyermekregény
Mi is voltunk gyerekek : ifjúsági regény
Miénk az Erzsébet-tér : ifjúsági regény
Tététété : ifjúsági regény
Az újsütetű cipó : mesék
Pipapó, gyere velem metrózni : ismeretterjesztő gyerekkönyv
Hárs László: Nem leszek az unokád! : Buci királyfi meséje. ill. Heinzelmann Emma (Már tudok olvasni!)
Hárs László: Csacsikönyv : terv. ill. Lukáts Kató, 1957. Iparművészeti Múzeum (Liliputi könyvtár) (#szamár)
Harcos Bálint (Budapest, 1976. május 7) költő, író
„Ha egy városban egyszer csak felszaltóztak a fákra a mesék, és juszt sem akartak lejönni, vagy valahol a világ legfinomabb palacsintájának megsértődött és világgá ment az íze, akkor a gyerekek mindig őt hívták, hogy segítsen.”
(Harcos Bálint: A halandzsarablók)
1997 óta publikál, verset, verses mesét, prózai műveket is ír. Első gyerekkönyvei 2015-ben jelentek meg.
„…az igazán jó mese világa ellenállhatatlanul beszippantja a gyerekeket, mint a forgószél. Az ilyen mesének saját törvényei vannak, amelyek között a gyerekek biztonságban érzik magukat, és amelyeket az író nem szeghet meg. … a jó mese fittyet hány, felforgat, elragad, megbabonáz. A mesék világából pedig nem kinövünk, hanem inkább kitörpülünk belőlük: ahogy felnövünk, úgy zsugorodunk, zsugorodunk egyre, aztán egyszer csak a legkisebb résen kihullunk a meséből. Persze nem feltétlenül. A szerencsések maradhatnak óriások!” – írja a meséről a szerző.
Mondókáival jelent meg Kőszeghy Csilla: Bumburi és a tanya állatai című kötete.
Gyerekkönyvei:
A boszorkánycica : verses mese
A csupaszín oroszlán : verses lapozó
Dorka és az elgurult gomb : mesék az elalvásról
Felhőcukrászda : verses mese
A halandzsarablók : tizenkét rövid mese
A medve, aki karácsonyfában lakott : mese
Petya és Tulipán : meseregény
Szinbád : verses mese
Szofi-sorozat. Szofi nagy képeskönyve : mesék
A Tigris és a Mótyó : verses mese
Harcos Bálint: Felhőcukrászda : verses mese, ill. Bognár Éva Katinka (#pók, #denevér, #kígyó, #patkány)
Rosen, Michael (Harrow, 1946. május 7) angol költő, író, tanár
„Azok a legfantasztikusabb szülők, akik gyermekeikkel olvasnak és könyvekkel töltik meg az otthonukat.”
(Michael Rosen)
Az angol gyermekköltészet egyik legjelentősebb művésze. Vonzódását az irodalomhoz gyermekkorában így jellemzi: „Tizenkét és tizenhárom éves korom körül már szerettem írni, kipróbáltam többféle műfajt. Szatirikus verseket költöttem az ismerőseimről.” Pályafutását a BBC-nél kezdte. Első kötete gyerekeknek 1974-ben jelent meg. Verseiben az ifjúság által használt hétköznapi nyelven szólal meg. Több olvasásnépszerűsítő műsort készített, s az iskolákban tartott előadásait a költészetéről lelkesen hallgatják (és vesznek részt benne) a gyerekek. Az élet legsúlyosabb dolgairól ír humorral és a remény szellemében. Versei mellett történeteket és ismeretterjesztő könyveket, tanulmányokat is publikál.
Magyar nyelven A banánfüles fiú című verseskötete jelent meg Szabó T. Anna fordításában. Versei szerepelnek a Tavirózsa kisasszony című antológiában, melyeket Tótfalusi István fordította le.
Horváth Péter (Budapest, 1951. május 7) író, rendező, színész
1969-től publikál. Színházi karrierje a Bartók Gyermekszínházban indult, később több színháznál dolgozott dramaturgként és rendezőként. Szerelem első vérig című regényéből nagysikerű film készült. A Daráló című rádióműsor és regény egyik szerzője.
Gyermek- és ifjúsági művei:
A fekete kéz visszavág : ifjúsági regény
Kamarambó, a Senki Fia : : meseregény
Kedves Isten : ifjúsági regény
A sárga táltos : meseregény
Szerelem első vérig : ifjúsági regény
Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7-1836) költő
„Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.”
(Berzsenyi Dániel: A Balaton)
A magyar költészet klasszikusa. Tizenkét évesen íratták be a Soproni Líceumba. Itt alapítótagja volt a nemes Magyar Társaságnak, az első magyar nyelvű diák önképzőkörnek. Az iskola rendjéhez azonban nehezen tudott alkalmazkodni, 1793-ban megszökött. Verseit sokáig rejtegette, keresztapja küldte el Kazinczynak, akitől biztatást kapott. Több mint harminc évig élt a Somogy megyei Niklán, ahol földbirtokosként gazdálkodott. Tudományos kérdésekkel is foglalkozott, 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia őt választotta első vidéki rendes tagjává.
Versei megjelentek a Matúra klasszikusok és az Európa diákkönyvtár sorozatokban. Alakja szerepel a 25 szelfi a felvilágosodás korából című humoros ismeretterjesztő műben.
Földes Péter (Budapest, 1916. május 7-2005) író, rendező
1967 és 1990 között az Írószövetség gyermek- és ifjúsági szakosztályának titkára volt. Gyerekeknek írt történelmi regényeket és ismeretterjesztő műveket. Kedvelt témái: a magyar őstörténet, a XX. század magyar és szovjet eseményei. Ifjúsági regénye Mókuli, fantasztikus regénye Az ibolyaszínű fény címmel jelent meg.
Történelmi regényei gyerekeknek:
Árpád után : Zolta korának regénye
A delfin lovasa
A karvalyos zászló
A Margaréta-ügy
Az ősidők regénye
Ismeretterjesztő művei:
Ha az ősi krónikák igazat mondanak
Így élt Stromfeld Aurél
A Nagy Október (Képes történelem)
Szót kérnek az ősidők tanúi
Vallanak az ősi krónikák
Földes Péter: A karvalyos zászló : Álmos és Árpád. ill. Győry Miklós (#honfoglalás kora, #Árpád-ház kora)
Földes Péter: Árpád után : Zolta korának regénye : történelmi regény. ill. Győry Miklós (#honfoglalás kora, #Árpád-ház kora)
Kauter, Kurt (Limburg an der Lahn, 1913. május 7-2002) német író, geológus
Geológusként az olajlelőhelyeket kutatta Dél-Amerikában. Az indián kultúra szeretete inspirálta gyermek- és ifjúsági könyveinek megírására. Magyarul a Hogyan lett király a kondorkeselyű című mesegyűjteménye jelent meg.
Ilgaz, Rıfat (Cide, 1911. május 7-1993) török író, költő, tanár
„Az Április Elsejét Előkészítő öttagú bizottság a vécében gyűlt össze.”
(Rifat Ilgaz: Kopasz Mahmut diákjai)
A XX. századi török irodalom meghatározó alakja és gyermekirodalmi klasszikusa. Általános iskolás évei alatt kezdett a költészettel foglalkozni. Sokféle műfajban alkotott, humora hamar népszerűvé tette. Diákregényei világszerte sikert arattak.
Magyarul megjelent könyvei:
Árva pipi
Kopasz Mahmut diákjai
Tagore, Rabindranáth (Kalkutta, 1861. május 7-1941) indiai-bengáli költő, polihisztor
„Szeretnék egy zugot gyermekem szívének tündérvilágában. Tudom, hogy a csillagokkal beszélget, és az ég lehajol hozzá, hogy megsimogassa: szelíd felhők és szivárványok szórakoztatják.”
(Tagore: A gyermek világa)
India klasszikus művésze. Prózájában és verseiben elfordult a merev formáktól, a köznapi nyelv használatát vezette be a bengáli irodalomban. 1913-ban munkásságáért Nobel-díjat kapott. Magyarországon is járt, Balatonfüreden szívpanaszait kezelték. Versei gyerekantológiákban is megjelentek.
Csajkovszkij, Pjotr (1840. május 7-1893) orosz zeneszerző
A zenetörténet kiemelkedő művésze, az orosz romantika alkotója. Munkásságáról több mesekönyv jelent meg gyerekek számára.
Balettművei alapján született gyerekkönyvek magyarul:
Acsai Roland: Csipkerózsika : zenei részletekkel
Buda Ferenc: Diótörő
Flint, Katy: A diótörő (Klasszikus zenemesék)
Fontey, Margot: A hattyúk tava
A hattyúk tava : a New York City Ballet előadása nyomán
Hattyúk tava : Szigfrid herceg és a hattyúkirálynő története
Tarbay Ede: A hattyúk tava : zenei részletekkel
Hattyúk tava : Szigfrid herceg és a hattyúkirálynő története / Csajkovszkij balettműve. ill. Ludmila Jirincová (#balett, #hattyú)
Hattyúk tava / Csajkovszkij balettműve alapján Ji-yeong Lee. ill. Gabriel Pacheco (#balett, #hattyú)
A hattyúk tava / Csajkovszkij balettműve alapján Margot Fonteyn. ill. Trina Schart Hyman (#balett, #hattyú)
Tarbay Ede: A hattyúk tava. Csajkovszkij balettműve alapján. ill. Gyöngyösi Adrienn (Mesék az Operából) (#balett, #hattyú)
Brahms, Johannes (Hamburg, 1833. május 7-1897) német zeneszerző
A bécsi klasszikus zene híve volt, dallamvilága alapvetően a német népművészetre támaszkodott. Közeli kapcsolatok fűzték a magyar zenei élethez. Gyűjtötte a magyaros dallamokat, melyeket Magyar táncain kívül más műveiben is feldolgozott. Portréját Steven Isserlis rajzolja meg Miért csapott Beethoven a lecsóba? : történetek híres zeneszerzőkről című gyerekkönyvében.
























