Május 17.

„Egy szó: v a r á z s o l.
Minden szóval megmutat
valamit bennem”

(Fodor Ákos)

A Zeneműkiadó zenei szerkesztője volt 20 évig. 1978-túl publikált verseket. A rövid versek és haikuk magyar mestere.  „… a költészet lényege nem egyéb, mint a ritka-drága, tartalmas és eleven csend, amely a legszükségesebb szavak foglalatába helyezve úgy ragyog föl, hogy képes átköltözni befogadójának szemébe-szívébe is.” – vallja.

Gyerekeknek Képtelenkönyv címmel írt verseskötetet.

„Én vagyok a Te távoli
társad és örökös barátod,
kinek kezét sose fogod meg
s igazi arcát sose látod.”

(Dsida Jenő: Tíz parancsolat, 1.)

A magyar költészet klasszikusa, virtuóz technikájú formaművész. Költészetében hangsúlyos a betegségtudata, ennek ellenére verseiben ott bujkál a „játékos verőfény” – a felszabadult életöröm. Gyermekkorát meghatározta az első világháború, majd a román megszállás. Benedek Elek fedezte fel és indította el költői pályáján. Tizenhattól húszéves koráig a Cimbora című folyóirat közölte a legtöbb verse és műfordítása. Gyerekekhez szóló versei és műfordításai antológiákban és folyóiratokban jelentek meg.

1937-től élt Tihanyban, ahol férjével gazdálkodtak. Tragikus balesete után, 58 éves korában kezdett meséket írni. Első kötete 1977-ben jelent meg Illyés Gyula ajánló soraival, A csodakút tündére címmel. Tihanyi otthonában mindenkor szeretettel fogadta a mesére vágyó gyermekeket és felnőtteket. 1998-tól tábla őrzi emlékét a faluban. Somogyi és veszprémi tájakhoz kötődő balladákat, történeteket, meséket és gyermekjátékok leírását hagyta az utókorra. 2012-ben Tihanyban adták ki Vadregényes ​balatoni tündérmesék című kötetét.

Az 1930-as években a Vasárnapi Újság számára illusztrált és Magyarországon az elsők között foglalkozott animációs reklámfilmek készítésével. 1945 után az egyik legszívesebben foglalkoztatott karikaturistánk lett és sok gyermekkönyv illusztrátora.

Egész munkásságára jellemző a megújulásra való képessége, szívesen próbált ki új irányzatokat és ábrázolt elvont témákat is. Mesterei Rudnay Gyula és Vaszary János voltak. Sok gyermekkönyvet illusztrált, többek között Weöres Sándor verseskönyveit.

Tervezőgrafikusként dolgozik, groteszk és szögletes figurái felbukkannak hazai gyermekkönyvek lapjain és amerikai magazinok hasábjai között. Humora közel áll a gyerekek világához. Önálló képeskönyveket és papírszínházat is készít.

„Első nagyobb színpadi munkám a Kék barlang című látványos dráma volt, amely a kilencvenes években József körút 68. III. 17. ajtó alatt, Feiks Jenő barátom nyolc forint értékű házi színpadján került színre szép sikerrel, az általa festett papiros-bábuk kitűnő előadásában, az általam festett díszletekkel.”

(Molnár Ferenc: Önéletrajz)

Testvérével, Feiks Alfréddal együtt művészi pályára készült már gyerekkorától. Münchenben, Párizsban tanult, magyar mestere Hollósy Simon volt. 1926-tól szabadiskolát működtetett a fővárosban. Tagja volt a német művészeti szövetségnek, a berlini Sezession csoportnak és a párizsi Őszi Szalonnak. Több társasági és színházi karikatúrát készített.

Középiskolás kora óta Molnár Ferenc író legjobb barátja volt, aki sokak szerint Feiks Jenőről mintázta Nemecsek Ernő alakját. Feiks Molnár Ferenc premier előtt című cikkében meleg szavakkal emlékezett meg barátjáról és gyermekkorukról, visszaemlékezése szerint együtt játszottak a grundon, a közeli Pál utcában.

Szenes Béla: A Kristóftéri Kolombusz című gyerekkönyvét illusztrálta.