Május 18.

„… elalvás előtt szerettem álomba olvasni magamat.”

(Lackfi János: Szerelmi ​nyomozás)

Irodalmi munkássága sokszínű, a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja. 2003 óta publikál gyerekeknek. Nagy családja van, hat gyermek édesapja, legkisebb gyermeke és első unokája 2015-ben születtek meg. Szülei – Oláh János, Mezey Katalin – írók.

A magyar irodalmi élet egyik fontos szervezője, közvetlen kapcsolatot épít olvasóival a közösségi médiában, részt vesz előadásokon, fesztiválokon, kiállításokon is. A kreatív írás program oktatója. A Titkos ​versműhely : kreatív írás ötletek és tippek című könyv szerzője Molnár Krisztina Ritával. A Hogyan írjunk verset? kreatív gyakorlatokat tartalmaznak.

Ismert verses és prózai művek jelentek meg átdolgozásában, például Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című regénye. Vörös Istvánnal klasszikus magyar versek humoros átiratait adták ki Apám kakasa és Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta, slágereket Csavard ​fel a szöveget címmel. Száll ​a kakukk a fészre című könyvében elképzeli ismert személyiségek facebook bejegyzéseit. Az Így ​él Petőfi! című kötetben kommenteket fűz Petőfi Sándor verseihez.

Ijjas Tamással rövid meséket írtak A ​világ legrövidebb meséi és A ​világ leggonoszabb meséi címmel. Tóth Krisztinával és Varró Dániellel közös kötete az ​Állatok a tubusból, melyben festményekhez készültek a költemények.

Műfordításkötete: Az informatikus kutyája : majdnem 120 francia és belga gyerekvers.

Ifjúsági regénye Szerelmi nyomozás címmel jelent meg.

Gyerekverskötetei:

Aranyalma, ​zsák zsizsik : vicces ábécé

Bögre család 1-2.

A buta felnőtt

Élni ​hogy kell? : Kisjuli-versek

Kapjátok ​el Tüdő Gyuszit! : versek felnőttes gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek

Karácsonyváró : verses adventi családi naptár

Kisvakond és a nagy kalandok : verses képeskönyv

Kutyából ​szalonna : Kaláka együttes lemezével

Lézerlámpa : lapozó

Mi ​leszek, ha nagy leszek? : verses ábécé

Nevető családfa

Paradicsomleves ​betűtésztával : etetős versek a menzáról

A részeg elefánt

Robban az iskola : gyerekversek ünnepekre és köznapokra

Százérintő : ölbeli játékok és mondókák. Kerekítő százérintő

Szorzótábla seperc alatt : Malek Andrea dalaival

Törpe és óriás között

Ugrálóház : versek és mondókák kicsiknek

Százérintő : ölbeli játékok és mondókák (Kerekítő) 

Mesék, képeskönyvek:

Átváltozós ​mesék

Belvárosi gyümölcsök

Circus ​Maximus : papírszínház

Csodafogkrém

Domboninneni mesék

Dombontúli mesék

Életem első könyve

Heni ​és a hajmeresztő terv

Igaz ​mese az adventről

Igaz mese a Mikulásról

Igaz ​mese a karácsonyról

Igaz mese a keresztelésről

Igaz ​mese a húsvétról

Jóság ​néni csokija

Karácsonyi ​vándorok

Kövér ​Lajos színre lép. Kövér ​Lajos aranykeze : meseregény

Luther : képregény

Milán ​és a sziázás

Szakimesék

Szemhunyásnyi ​mesék

Szókimondóka ​mesesorozatok

A ​teremtés : mese a világ teremtéséről Haydn oratóriuma alapján

Titokzatos ​történet : papírszínház

Lackfi János gyerekkönyvei

Első írása gyermekkorában, a Dolgozó Nő gyermekmellékletében látott napvilágot, 1946-ban. Kötetei 1962-től jelentek meg. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Gyerekeknek állította össze a Régi ​rejtély – új talány : száz kultúrtörténeti kuriózum című enciklopédiát.

Gyermekvers kötetei:

Bukfencóra

Csudaóra

Harmatjáték

Helipintyő : mesék a pojácakészítőről

A levelek vándorlása

Mekkora a kalapács?

„Hozzád tartozik az árnyékod is, mert te nem tudod elkergetni, csupán a sötét éjszaka, meg a déli idő, hozzád tartozik, mégis mekkora különbség!”

(Páskándi Géza: A ​szalmabábuk lázadása)

1949-ben jelentek meg első versei, Majtényi Erik figyelt fel rá. 1974-ben települt át Magyarországra. 1991-től a Nemzeti Színház irodalmi tanácsosa lett. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Sokműfajú íróként gyerekeknek mesét, verset, színjátékot, regényt is írt.

Gyerekkönyvei:

A bolhakirály : versek

Csodatopán : mesék

A királylány bajusza : jelenetek (Iskolai színpad)

A legkisebb óriás : nyugat-afrikai népmesék

A Nagy Légyölő meg Szuszóka és Miló : meseregény

A ​szalmabábuk lázadása : regény

A szárnyas bocs : mesék

Szebb a páva, mint a pulyka : versek

Tréfás-pipás-kupakos : versek

Tündérek ​szakácskönyve : versek

Zápfog király nem mosolyog : mesék

„A fürdőbe visszanéz az öreg, tömzsi,
lomha víziló, és kopott agyart villant
a többire: „aki utoljára jön ki,
legyen olyan szíves, oltsa el a villanyt!”

(Kiss Lehel: Víziló)

Gyerekkönyvei:

Babiloni ​történet : Dániel könyve 1-3. : verses elbeszélés

Csak ​egy mosolyt, Komitász! : meseregény

Csakhogy ​itt vagy! : versnapló

Éneklő kövek : harminchárom örmény mese, monda és legenda

A Holdig meg vissza : versek

Meglessük ​a pandát : 12 vers védett állatokról

Örmény ​szőnyeg : versek kicsiknek, nagyoknak

„Mert az álmok is fáradtak,
Néha egészen sápadtak,
Nehéz mindig szépnek lenni,
Senkinek se szégyenkezni.”

(Grecsó Krisztián: Belefér ​egy pici szívbe)

1997-től a Bárka folyóirat munkatársa volt, 2009-től az Élet és Irodalom prózarovatát vezeti. Kamaszkora óta énekli verseit, több formációban hozott létre zenés irodalmi esteket, előadásokat. A Pál utcai fiúk zenés játék szövegkönyvének szerzője. A Belefér egy pici szívbe című gyerekverskötetének megírására kislánya inspirálta.

„…Kérem, szíveskedjék megbocsátani Otto fiam hiányzását. Sajnos, beásta magát a földbe, és csak akkor jön elő, ha néhány tárgyat eltörölnek az iskolában.”

(Uwe Kant: Osztálybuli)

1961-től publikált, az NDK-ban lett sikeres szerző. Az Osztálybuli című regénye 1969-ben jelent meg, később filmet is forgattak a műből. Magyarul 1973-ban adták ki.

Nem ​én vagyok bin Laden! : 2001. szeptember 11. : a nap, mely megrendítette a világot című képeskönyve a gyerekek szemével mutatja be a terrortámadást az Egyesült Államok ellen.

A magyar szecesszió kiemelkedő alakja, a Gödöllői Művésztelep egyik alapítója. Mestere Székely Bertalan volt. Sokoldalú művészként könyvek illusztrálásával is foglalkozott. Műveiben gyakran felbukkan a család, az anya és a gyermek ábrázolása.

Feleségével, Kriesch Laura festővel közösen terveztek gyermekkönyveket is:

Hollók fája és egyéb mesék

Móka bácsi meséi

Tündérvilág a Városligetben

„Ceruzával dolgozom én is, akár a grafikusok.

A grafikus szintén ír.

Megrendít viszontlátnom betűimet

A vonalak nyelvén. …

A teljes igazság mégis az, hogy ezek a vonalak,

„billentések” a falon, megerősítik bennem

azt a nagyon fontos,

talán legfontosabb érzést és reményt,

hogy mindannyian, kivétel nélkül egyek vagyunk.

Nagyon köszönöm Zsolt, 

János” 

(Pilinszky János: Köszönet)

Gyermekkora és ifjúsága emlékeit az Álmom Szeghalom című könyvében írta le. Mesterei Hincz Gyula, Koffán Károly, Barcsay Jenő. Tizenkét éven át a Tankönyvkiadó munkatársa volt, sok tankönyvet és ifjúsági regényt illusztrált.

Egyéni stílusú festőművész, régebben reklámgrafikával foglalkozott. Könyveket is tervezett, fő témái a hajózás, a kikötők és a repülők. Ő rajzolta a Pityke őrmester és a Macskafogó című rajzfilmek hátterét.