Fehér Klára (Budapest, 1919. május 21-1996) író

Arghezi, Tudor (Bukarest, 1880. május 21-1967) román költő

Herke Rózsa (Óbesenyő, 1914. május 21-?) író, költő

Lászlóffy Csaba (Torda, 1939. május 21-2015) erdélyi költő

Réber László (Budapest, 1920. május 21-2001) grafikus, illusztrátor

Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21-2015) festő, költő, író

Rousseau, Henri (Laval, 1844. május 21-1910) francia festő

Dürer, Albrecht (Nürnberg, 1471. május 21-1528) magyar szárm. német festő

Fehér Klára (Budapest, 1919. május 21-1996) író

„Nemcsak a te anyukád szemében van varázslat. Minden gyerek anyukájának a szemében ott a varázslat.”

(Fehér Klára: Mi, ​szemüvegesek)

1949-től jelentek meg első könyvei, főként propaganda irodalom. 1956-tól egészen más szellemben írt, együttérzéssel ábrázolta az emberi sorsokat. Humora és mély emberismerete tették népszerűvé. A Fele királyságom és a Mi szemüvegesek című regényeiből film is készült.

Gyerekkönyvei:

Bezzeg az én időmben : ifjúsági regény

De ​igazán tud repülni a karosszék! : gyerekregény

Én sose kapok levelet : gyerekregény

Fele királyságom : meseregény

A ​földrengések szigete : fantasztikus regény

Gilly, a halacska : gyerekregény

Hetedhét tengeren : gyerekregény

Az indián kertje : gyerekregény

Lesz nekem egy szigetem : gyerekregény

Mi, szemüvegesek : gyerekregény

Négyen meg a béka : gyerekregény

Oxygénia : fantasztikus regény

Tevekönyv : mese (Liliputi könyvtár) 

Arghezi, Tudor (Bukarest, 1880. május 21-1967) román költő

„Építs, Uram, néki kunyhót
egy eldugott, napos helyre,
gyönge virágszáron nyugvót,
kicsit, mint a virág kelyhe.

Csöppnyi tavon, ereszében,
gyufatutaj töltse kedvét,
és megférjen benne szépen
eged és a végtelenség.”

(Arghezi: Altatódal Micurának)

A román költészet klasszikusa. 1896-tól publikált, verseket és prózai műveket is írt. Gyerekeknek szóló verseit Kányádi Sándor és Majtényi Erik fordította magyarra.

Magyar nyelvű gyerekkönyvei:

Egy mozdony és egy állomás

Az első csalódás : mese

A kócparipa

A méhesben

A nyúl és a ponty

A világ szája

Herke Rózsa (Óbesenyő, 1914. május 21-?) író, költő

„Mi van veletek, hogy ilyen jók vagytok?”

(Herke Rózsa: Ördög)

Az 1970-es évektől publikált, verseket, meséket írt a legkisebbeknek. 

Gyerekkönyvei:

Boriska és az apró tündérek : verses mese és kifestő

A gólyacsalád : képeskönyv

Hápi és Hepp, a két kamasz kacsa : mese és kifestő

A ​kisautó : pop up képeskönyv

Napsugarak : verses mese, kifestő

Ördög : egy pulikutya önéletrajza

Ördög nagykutya lett : állatregény

A sündisznócskák viharos éjszakája : verses mese

Lászlóffy Csaba (Torda, 1939. május 21-2015) erdélyi költő

Lászlóffy Aladár költő öccse. 1957-től publikált, gyermekversei antológiákban jelentek meg.

Réber László (Budapest, 1920. május 21-2001) grafikus, illusztrátor

A magyar gyermekirodalom klasszikusa. Gerelyhajító sportolóként indult a karrierje. Az orosz hadifogságban kezdett rajzolni. 1953-tól a Ludas Matyi munkatársa lett és könyveket illusztrált. Autonóm grafikai alkotásokat is készített.

Grafikái a gyermekek világlátását követi. Pár vonallal képes elmesélni a történeteket, humorral jellemezni a szereplőket, helyzeteket. Janikovszky Évával önálló képeskönyv típust alkottak. Munkásságáról lánya, Widengard Krisztina írt könyvet Réber antológia címmel. Állandó kiállítása, gyűjteménye a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeumban található.

Önálló képkönyvei:

Hideg? ​Meleg?

Jobb? ​Bal?

Kicsi? ​Nagy?

Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21-2015) festő, költő, író, műfordító, művészetpedagógus, szerkesztő

1974-től a Corvina kiadó szerkesztőjeként dolgozott. Az írás és festés mellett több művet – köztük gyerekkönyvet – illusztrált.

Gyerekeknek (is) szóló ismeretterjesztő művei:

Így ​élt Leonardo da Vinci

A ​festés mestersége (Műhelytitkok)

Miért ​fest az ember (Műhelytitkok

Rousseau, Henri (Laval, 1844. május 21-1910) francia festő

Az egyik legismertebb naiv festő, technikai tudását, a színek meglepő kezelését már saját korában is sokan elismerték. 1891-ben mutatta be első dzsungelképét, Surpris! (Meglepő!) címen, amely egy tigrist ábrázolt. A téma haláláig foglalkoztatta. Életét, munkásságát több gyerekkönyv bemutatja. Magyarul Zsivajgó pálmafán : Henri Rousseau képeskönyve címmel jelent meg gyerekeknek Tótfalusi István válogatása a képeihez illő versekkel, Cifka Péter elemzéseivel.

Dürer, Albrecht (Nürnberg, 1471. május 21-1528) magyar szárm. német festő

A német reneszánsz kiemelkedő művésze. Már gyermekkori portréi páratlan rajztehetségről árulkodnak. Kilencéves korában alkotott tanulmányai elvesztek, de 13 éves önarcképe ma is látható. 1510-ben festette meg Zsigmond király portréját. 1515-ben részt vett az első tudományos csillagtérkép elkészítésében. 1509-ben vásárolt háza, egyben műhelye, ma múzeumként látogatható Nürnbergben. A város jelképe Dürer nyúl tanulmánya, melyet szoborként is felállítottak.

Birgit Osten írt mesekönyvet Dürerről.

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját