December 1.

„Ember vagyunk,

a föld s az ég fia.

Lelkünk a szárny,

mely ég felé viszen.” 

(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

Klasszikus nagy költőnk, a reformkor irodalmi életének egyik szervezője. Elsőként használt önálló szimbólumrendszert a verseiben. Hírnevét a Zalán futása című eposza alapozta meg. Lefordította az Ezeregyéjszaka meséit. Munkásságáról Bertók László költő ír az Így ​élt Vörösmarty Mihály című kötetben.

A Csongor és Tünde című színjátékát 1830-ban írta, de nem mutathatták be életében. Az első teljes előadása 1879. december 1-jén, a Nemzeti Színházban volt. Gondozott szövege a Matúra klasszikusok sorozatban jelent meg. Tündéri ​küldetés címmel Dargay Attila készített rajzfilmet és képeskönyvet a műből.

Vörösmarty Petike című és Kaffka Margit Petike jár című versét egy kötetben adták ki.

„Az életben eljön az idő, amikor nem marad más hátra, mint hogy a saját utunkat járjuk. Az az idő, amikor meg kell valósítanunk álmainkat. Az az idő, amikor végre ki kell állnunk a saját meggyőződésünkért.” 

(Bambaren: Delfinálom)

Nemzetközi hírnevet szerzett író. Művei a természet szépségét, az óceán bölcsességét tárják fel, arra ösztönzi az olvasóit, hogy kövessék a szívüket, és fedezzék fel újra a természettel való kapcsolatukat. Bambaren előadásokat tart a tengerek védelméről és a műanyagszennyezés csökkentését tűzte ki célul.

Legismertebb regénye a Delfinálom, melyet több mint 40 nyelvre fordítottak le. Portugália partjainál kötött barátságot egy magányos delfinnel, ő inspirálta könyve megírására. A műből animációs film is készült.

1833-tól publikált, verseket és prózai műveket is írt. A Nyugatban jelent meg Radnóti Miklós kritikája az Árkon, bokron át című kötetéről. Az Ifjúsági Kiadó állandó szerzője volt az 1950-es évektől. 

Gyerekkönyvei:

Dalos Pista : tündérmese

Futball és egy pár cugos cipő : elbeszélések

Hegyen-völgyön : versek

A mi erdőnk : verses képeskönyv

Repülő levélke : verses leporello

Város, falu, erdő : versek

1804-ben jelentek meg első versei. A reformkor irodalmi életének egyik alakítója, a történelem szó megalkotója. Kicsiknek szóló abc-könyve 1829-ben jelent meg Pali és Minka olvasni tanul : betűk ismeretére és olvasására tanító abéczés könyv címmel. Ugyanebben az évben adta ki A kis Gyula könyve, vagy fiú- és leánygyermekek számára irt elbeszélések című művét Barabás Miklós táblaképével.

Bár életműve majdnem ötven kötetnyi, gyermekeknek csak a Fram, a jegesmedve című regényét írta 1932-ben. A történetet Fridtjof Nansen, híres sarkkutató naplója inspirálta, aki két évet bolyongott a jégmezőkön. Hajója neve Fram volt, így nevezte el az író az ő medvéjét, s nem véletlenül. A cirkusz világát bemutató mű a román gyermekirodalom kedvelt alkotása lett, több nyelvre lefordították, magyarra Réz Pál ültette át.

Korondon nőtt fel. A középiskolában kezdett el verselni. Gyermekverseit a Napsugár című, kolozsvári lap jelentette meg. 1992-ben ifjúsági lapot indított Tini-koktél címen, s ő szerkesztette a Diákabrak című ifjúsági magazint. Első gyermekvers kötetét 1967-ben publikálta. 

Gyerekkönyvei:

Akkor én, Alajos

Csigahívogató

Udvaromban vén diófa

Ötévesen elvesztette apját, anyja egy magyar hadifogolyhoz ment férjhez. 1920-ban a család Hódmezővásárhelyre költözött. Itt kapta nevelőapja, Kovalcsik András után előbb a Kovalcsik nevet, ezt magyarosítva lett Kovai és keresztneve magyarra fordításával Lőrinc. 

Gyerekeknek történelmi regényeket írt:

A ​hét géppuskás

Parker ​matróz igazsága

Vaskapu

„Újra értelmezem a régi formákat.”

(Herpai Zoltán)

A meseszerű, a képtelenségek, az álom, a monda, a mitológia Herpai Zoltán festőművész világa. Alkalmazott grafikával is foglalkozott és animációs filmet készített. Ágai Ágnes NEMzedék című verseskötetének tervezője.