December 5.

„és tényleg, ott a papíralagút

Mélyén valami folyton imbolyog:

Elteszünk ezt-azt a lapok közé,

Lepréselni a véletleneket.” 

(Tóth Krisztina: Az egérről)

A magyar gyermekirodalom egyedi hangú, különleges szerzője. Középiskolás kora óta publikál. 1985-ben megnyerte vers kategóriában a Sárvári Diákírók és Diákköltők pályázatát. Gyerekkönyveket – verseket és meséket – kisfia születése után kezdett írni. 2003-ban jelent meg A londoni mackók című versciklusa füzetekben, melyeket papírbőröndben kellett gyűjteni. Irodalmi ​ikerkönyvek címmel tankönyvet írt 5-8. osztályos tanulóknak Valaczka Andrással közösen. A tankönyv érdekessége, hogy más olvasmányokat ajánl fiúknak, illetve lányoknak. Művei feltérképezik a gyerekek mindennapi eseményeit, a nehéz helyzeteket, fontos dolgokra hívják fel a figyelmünket.

Neki köszönhetjük több külföldi mese lefordítását, például a Barbapapa-sorozatot. 

Gyerekkönyvei:

Állatságok : versek fura állatokról

Anyát ​megoperálták

Dalok ​reggeltől estig : versek Gryllus Vilmos előadásában

Felhőmesék

Járványmese

Kígyóuborka : versek

A ​lány, aki nem beszélt : mese az örökbefogadásról

A londoni mackók : versek

Malac és Liba sorozat : mesék 3 éves kortól

Murci ​kandúr világot lát

Orrfújós ​mese

Világpuszi : mesék nehéz helyzetekről

A ​vízisiklók királya : mese

Zseblámpás ​mesék : mesék óvodásoknak

„Petőfi-rajongó voltam kicsi gyerekkoromtól, és olvasó is attól kezdve, hogy egyáltalán olvasni tudtam. […] Komolyabban és tartósabban úgy 17–18 éves korom tájt kezdtem verselni” – írja vallomásában.

Gyerekeknek írt versei képeskönyvekben és antológiákban jelentek meg 1958-tól. 

Képeskönyvei:

A brémai muzsikusok

Kölcsönkenyér visszajár

Misi és Miska

Vidám ABC

Férjével, Czesław Centkiewicz-cel együtt alkotott. Első közös könyvüket 1949-ben adták ki. Főleg sarkvidéki témájú útleírásokat és történeteket írtak. 1970-ben a Mosolyrend lovagjává avatták. Gyerekeknek magyarul a Tumbó ​kalandjai és folytatása, a Tumbó, ​az örök remény fia című regényük jelent meg.

1985 óta publikál, mesét, verset, novellát ír. 1998-ban jelent meg meseregénye Burgonya ​úr és Krumpli úr címmel. Felhőgombolyító című verseskötetét Lázár Ervin ajánlásával publikálta.

1970 óta publikál, gyermekversei és meséi antológiákban és gyereklapokban jelentek meg. Pályája indulásában szülőföldje nagy költője, Váci Mihály segítette. Első gyerekvers kötetét 1996-ban adták ki. Több versét megzenésítették. 

Gyerekkönyvei:

Búvóhelyet az igazságnak : versek, mesék, gyerekversek

A gyémánttollú madár : versek, mesék, gyerekversek

A szeretet hírvivője : versek, mesék, gyerekversek

Tavasz, pacsirtadallal : versek, mesék, gyerekversek

Teremtő poézis : versek, mesék, gyerekversek

A ​tűzgyújtó tündér meséje és más mesék

Volt egyszer egy kismadár : gyermekversek

„Tél-boszorkány bonthatatlan
bűbájában, mint mese,
dér-palástban, néma fagyban
áll a fenyves mozdulatlan
csodacsipke-ligete. 

Halva tán és mégis élve
tűri, szinte álmai
gyönyörétől megigézve,
hogy a hónak már egészen be-
fonják piheláncai. 

Ha nyugatról, ha keletről
a ferde nap rácikáz,
meg se rezdül – mint ijesztő
üvegtűzvész, gyúl az erdő:
káprázatos fényvarázs.” 

(Tyutcsev: Téli Erdő)

Az orosz irodalom, a romantikus és gondolati költészet klasszikusa. Torinóban és Münchenben élt, az orosz irodalmi életben nem vett részt. Első magyar fordítója Szabó Lőrinc.

Művei számos gyermekantológiában szerepelnek.

Dante Gabriel Rossetti preraffaelita festő nővére, több alkotásán szerepel. Romantikus, vallásos versei mellett gyermekverseket is írt. Az első verseskötetét nagyapja, Gaetano Polidori nyomtatta ki 1847-ben saját nyomdájában. Magyar nyelven antológiákban jelentek meg művei.

„Ragaszkodom hozzá, hogy történetekben gondolkodjunk, ne témákban. A legmagasabb színvonalon, ha kérhetem.” 

(Nikolaus Heidelbach)

Az egyik legismertebb német művész. Első képeskönyve gyerekeknek 1982-ben jelent meg Elefánttalálkozó címmel. Munkáiban a gyerekek érzéseire és megfigyeléseire helyezi a hangsúlyt. Tabunak számító témákat is szívesen ábrázol. Teljesen autonóm vizuális nyelvet hozott létre szürrealista képi elemekkel. Karakterei fantasztikusak és álomszerűek, érzékenyen ábrázolják a traumatikus elemeket. Illusztrációival kibővíti a szövegeket, és további dimenziókat hoz létre. Hazánkban Andersen illusztrációit ismerjük.

.

Férjével, Sami Toivonen grafikussal közösen alkotnak. Saját gyermekkönyveik közül a Tatu és Patu-könyvek a legkeresettebbek, magyarul is megjelent sok kötete. Finnországot és Helsinkit is megjelenítik műveikben. Ők illusztrálták a Nopola szerzőpáros Risto ​Rapper sorozatát.

„Volt egy boszorka, a neve Borka,
erdőben állott a háza:
fekete kívül és fekete belül,
fekete a szőnyeg, a csipke, a tüll,
fekete az asztal, a váza.

Fekete házában nem maga élt Borka,

macskája, a Marci volt még a lakója.” 

(Valerie Thomas-Korky Paul: Borka, a boszorka)

Főleg akvarellel és tollal dolgozik. Első gyermekkönyve 1980-ban jelent meg. Legismertebb képeskönyv sorozatát, a Winnie, a boszorkányt Valerie Thomasszal publikálta. Az eredetileg rövid mese annyira megtetszett neki, hogy jóval több rajzot készített hozzá a tervezettnél. A siker nem maradt el, több díjat kapott és azóta több mint 10 nyelven jelent meg. Magyarra először Tótfalusi István fordította le Borka, a boszorka címen. Később a Winnie, a boszorkány címen adták ki a sorozatot.

Sejtelmes, meseszerű képeket, ceruzarajzokat és rézkarcokat készített. Munkásságában a fantasztikumnak éppúgy szerep jutott, mint a groteszk iránti fogékonyságának és kifogyhatatlan mesélőkedvének. Könyvillusztrálással is foglalkozott. Kormos István első, Az ​égigérő fa című mesekönyvének rajzolója.

Kisgyerekként szeretett rajzolni, egy alkalommal kátrányos spaklival különböző állatokat festett a házuk falára. Emiatt megbüntették, de később kapott ajándékba egy csomag rajzpapírt és pár ceruzát, aminek nagyon örült.

Filmes karrierje a Kansas City-i filmpropaganda vállalatnál indult. Szabadidejében rajzfilm ötletekkel kísérletezett, ezeket „kacagráfoknak” nevezte. Hamarosan saját stúdiót alapított. A sikert Miki egér figurája és hangos, színes rajzfilmjei hozták meg számára. Élete során ő kapta a legtöbb Oscar-díjat. Az ötvenes években felépítette Disneylandet, a világ legnagyobb vidámparkját. A Walt Disney Company ma is a világ egyik legnagyobb média és szórakoztatóipari társasága.

Munkásságának megítélése ellentmondásos, mert sokan úgy látják, hogy történetei túlságosan leegyszerűsítve ábrázolják a világot, mesefilmjei csak a szórakoztatást kínálják. Ugyanakkor a világ legtehetségesebb alkotóit nyerte meg magának. Munkásságáról több gyermekkönyv született. A Banks úr megmentése című, Pamela Travers életéről szóló filmben Tom Hanks alakított Walt Disneyt.

A matematikai ismeretterjesztő kiadványok fontos szerzője. Házitanítóként a Kner-családnál szerezte első ismereteit a könyvkiadásról. 1960-tól nyugdíjazásáig a Közgazdasági és Jogi Kiadóvállalatnál dolgozott. Matematikát és a fizikát népszerűsítő könyvei több kiadásban és fordításban jelentek meg.

Ismeretterjesztő gyerekkönyvei:

Így könnyű a matematika

Játékos ​matematika

Matematikai játékok

Mekkora?

Rajzos matematika

Tarkabarka ​matematika

Tarka-barka fizika

Vidám ​matematika