Tandori Dezső (Budapest, 1938. december 8-2019) költő, író, műfordító
„És most lefényképezkedünk,
Hogy mindörökre meglegyünk.”
(Tandori Dezső: Medvék minden mennyiségben)
Nemes Nagy Ágnes írói köréhez tartozott. 1968-ban jelent meg első verseskötete. Kifogyhatatlan ötletű irodalom-újítóként tartották számon, sokféle műfajban publikált. Műfordítói tevékenysége rendkívül jelentős. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A „legmedvésebb” magyar költő. Gyerekeknek az 1970-es évektől írt, kedvenc témái a játékmackók és saját maga nevelte verebei voltak.
Gyerekversei:
Afrika, India, vadállatok őshona
Erdei nagytakarítás
A felhúzható medveorr
Játékmedvék verébdala
Medveálom madárszárnyon
Medvék minden mennyiségben
Medvék minden mennyiségben (és még verebek is)
Medvetavasz és medvenyár
Gyerekregényei:
Madárlátta tollaslabda
Medvetalp és barátai
Mesélj rólam, ha tudsz
Nagy gombfocikönyv
Új nagy gombfocikönyv
A legújabb kis-nagy gombfocikönyv
Tandori Dezső: Medvék minden mennyiségben (és még verebek is). ill. Réber László (#játékmackó, #veréb)
Tótfalusi István (Budapest, 1936. december 8-2020) költő, műfordító, szerkesztő
„A Királylány vagyok.
Azt hinnétek, hogy az életem gyöngyélet,
Értem vetélkednek
Daliák, vitézek!
Herceg, úr és juhászlegény száz próbára kiáll:
A győztesnek engem ígért
Jó atyám, a király.
Úgy ám, csakhogy egymást miért döfik, vágják?
Én kellek-e nékik, avagy
A fele királyság?”
(Tótfalusi István: Meseország lakói)
1959–1980 és 1984–1996 között a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. Verset, prózai és ismeretterjesztő műveket is írt, kézikönyveket állított össze. Nyelvészeti és műfordítói tevékenysége jelentős.
Nagy sikert aratott Lúdanyó meséi című, angol gyermekverseket tartalmazó kötete 1966-ban. Kormos István kérésére tanult meg svédül, megismerkedett a kortárs svéd költőkkel, s fordításaival meghonosította a „svéd típusú gyermekverseket”. Saját gyermekverseit a Meseország lakói című kötet tartalmazza.
Halhatatlan hősök címmel jelent meg mondagyűjteménye. A zenével ismerkedő fiataloknak adta ki az Operamesék és az Új operamesék című könyveket.
Ismeretterjesztő művei:
Ki kicsoda az antik mítoszokban
Ki kicsoda a Bibliában
A könyvek könyve : Ószövetség. Újszövetség
Vallási vademecum
Bábel örökében : nyelvtudomány (Természetbúvárok Könyvespolca)
A forró kutya : nyelvművelő regény
Nyelvi vademecum
Vadmecum : szokatlan szavak szótára
Barátod, a zebra
Irodalmi alakok lexikona
Árkádiában éltem én is : Csokonai Vitéz Mihály (Nagy emberek élete)
Ki kicsoda Shakespeare világában
Barátaink Európában
Svédország közel van
Történelmi vademecum
Hollós Korvin Lajos (Budapest, 1905. december 8-1971) író
Verset és prózai műveket is írt. A Vöröstorony kincse című, nagysikerű történelmi kalandregényét 1954-ben adták ki. Az Alperes nem nyugszik című publicisztika gyűjteményében ír a nevezetes Nemecsek-ügyről, az ál-Nemecsek peréről.
Második felesége Tóth Eszter költő
Bihari Klára, Barát Endréné (Nagyszalonta, 1917. december 8-1997) író
„Vajon milyen a kert? Piros, mint a szikra vagy mint a nap, mikor búcsúzni néz vissza. Piros, mint a remény, mint a szívnek vére, piros, mint a hajnal, mint gyermekarc fénye. Piros, mint az öröm, mint a tűznek lángja, a kert milliónyi, csodás tulipánja.”
(Bihari Klára: A tulipán-kert)
Első mesekönyve 1948-ban jelent meg. Színes mesevilágot alkotott, munkásságáért megkapta a Móra Kiadó nívódíját 1987-ben. Kutyakötelesség címmel diafilmet is írt.
Gyerekkönyvei:
Csillagok pásztora : mesék
A fekete tündér lánya : mesék
A kis tündér : mesék
Lorin és Lillia : meseregény
Új Tündérország : mesék
Thurber, James (Columbus Oh, 1894. december 8-1961) amerikai író, karikaturista
„Sose feledjétek a nevetést, anélkül az örökkévalóság is inkább sok, mint kevés.”
(Thurber: A 13 falióra)
Humoreszkeket, karikatúrákat, humoros gyerekmeséket és felnőtteknek szóló tanmeséket írt, műveinek egy részét maga rajzolta. 1927-től a New Yorker című folyóirat szerkesztője volt. A legjobb amerikai szerzőket nyerte meg a lapnak Fitzgeraldtól Hemingwayig, de később itt publikálhatott Molnár Ferenc is. Az utolsó virág című háborúellenes képeskönyve 1939-ben jelent meg. Magyarul A 13 falióra című meseparódiáját és A fehér szarvas című művét adták ki.
Horatius Flaccus, Quintus (Venusia, Kr.e. 65. december 8-Kr.e. 8) ókori római költő
„Merj gondolkozni!”
(Horatius: Episztolák)
Apja felszabadított rabszolga volt, de elég vagyona, hogy fiát taníttassa. Brutus köréhez tartozott. A híres művészetpártoló, Maecenas támogatta, kis birtokot kapott tőle Róma mellett. Legszebb versei A világirodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg.
Haraszti Mária (Alsószeli, 1959. december 8) felvidéki író, költő, szerkesztő
Gyerekkorától vonzotta színpad, a pozsonyi egyetemen Zsebszínház néven társulatot alapított. Volgográdi cserediák-élményeit a Maty Rógyina nagylábbujja című kötetében foglalta össze. Később szerkesztői munkái mellett Pejkó Színpad néven többszörösen díjazott gyermekszínjátszó csoportot vezetett Alsószeliben. Szerkesztett játékai kötetben is napvilágot láttak. 1989-től a Csehszlovák Rádió magyar adásának munkatársa, 1994-től az AB-ART kiadó művészeti igazgatója volt. Verseket, jeleneteket, prózai műveket is írt. Első mesekönyve Buborék címmel 1993-ban jelent meg.
Gyerekkönyvei:
Buborék. Buborék a szigeten : mesék
Csupa főszerep : színpadi művek kisiskolások számára
Manókönyv : mesék
A Piros rét meséi
Rónay Mária (Rónai) (Budapest, 1899. december 8–1968) író, műfordító, szerkesztő
1926-tól publikált, ifjúsági regényei közkedveltek voltak. Élettársa Supka Géza művészettörténész, író, az Ünnepi Könyvhét kezdeményezője.
Ifjúsági művei:
A drága iskola : Mimi naplója : ifjúsági regény
Pillangók : mesék
Repülő sárkány : ifjúsági regény
Országjáró sorozat
Országjáró V. b. a Felvidéken és a Kárpátalján
Erdélyi kaland : országjáró VI. b.
Nyári élmény : országjáró VII. b. a Dunántúlon
Érettségi után : országjáró VIII. b. Budapesten
Tóth Kálmán (Budapest, 1907. december 8-1985) író
1940-től Kolozsváron élt. Főleg a természetről publikált.
Ifjúsági művei:
Gergő : ifjúsági regény
Kagur, a farkas
Kaland a pisztrángos völgyben
Poncsó, a vadmalac : állatregény
Szelek barlangja : Bagaméri Béla barlangászról
Monchaux, Marie-Claude (Saintonge, 1933. december 8-2021) francia illusztrátor, szerző
Főleg gyerekekről írt és rajzolt képeskönyveket. Sorozatot adott ki a francia nemzetiségek életmódjáról és a történelmi korokról.
A sehány éves kislány című, születésről szóló könyvét Rónay György fordította le magyarra. A Nekem két születésnapom van című képeskönyv az örökbefogadásról mesél.
Bárdos József (Szeged, 1949. december 8) irodalomtörténész, író, tanár, műfordító, szerkesztő
15 évig a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán irodalomelméletet oktatott, több korosztályt is tanított. Novellákat, regényt, paródiákat írt. Saját meséi Dómaci és más mesék címmel jelent meg.
Gyermekirodalommal és mesével foglalkozó tanulmányai:
Család a tündérmesékben
Az élet értelme a tündérmesékben
Fejezetek a gyermekirodalomból
Kalandozások és közelítések a (gyermek)irodalomban
A klasszikus tündérmesék korszerűsége
Másik világok, másik világi lények a tündérmesékben
Piroska és a vegetáriánus farkas : kalandozások a kortárs gyermekirodalomban
Túlélő gyermekirodalmi műfajok
Bárdos József: Az élet értelme a tündérmesékben : tanulmányok, cikkek, recenziók a gyermekkultúra világából
Bárdos József: Piroska és a vegetáriánus farkas : kalandozások a kortárs gyermekirodalomban (#gyermekirodalom-elmélet)























