December 9.

„Az igazságot sokszor akkor a legnehezebb felismerni, ha saját magadról van szó. Mert ha nem akarod igazán megtudni, mindent meg is fogsz tenni, hogy elrejtsd.” 

(Sara Pennypacker: Pax)

Izgalmas hangú amerikai szerző, az 1990-es évektől publikál gyermekkönyveket. Megjelentek képeskönyvei, gyermekkönyv sorozatai és ifjúsági regényei. Vallomása szerint vonzzák azok a történetek, amelyekben az igazságtalan dolgokat ki lehet javítani.

Első regénye, a Dumbstruck, egy izgalmas nyomozás, amelyben az árva Ivy az eltűnt szüleit keresi. Legsikeresebb műve Pax és folytatása Úton hazafelé címen jelent meg, bennük egy róka és ifjú gazdája szemszögéből látjuk a háború hatását a mindennapokra. 

Magyar nyelvű könyvei:

Klementin-sorozat

Pax : ifjúsági regény

Pax : úton hazafelé : ifjúsági regény

Walter-sorozat

A gyermekirodalom klasszikusa, a legkisebbekhez szóló Babar-történetei világszerte sikert arattak. Eredetileg a felesége, Cécile mesélt gyerekeiknek egy kis elefántól. Látva fiai lelkesedését, Jean életre keltette Babart 1931-ben.

Nagyon fiatalon elhunyt, így testvére Michel de Brunhoff, a Vogue főszerkesztője vitte tovább a mesesorozat kiadásait. 1946-tól fia, Laurent de Brunhoff folytatta a történeteket.

Magyarul 1947-ben jelent meg első kötete Babár, a csodálatos elefánt címmel.

Életrajzírója szerint gyerekkorában „kiemelkedő tanulmányi eredménnyel és iskolakerülési szokással rendelkezett”. Szeretett olvasni, de leginkább tréfáiról ismerték a környéken. Ezzel palástolta félénkségét és bizonytalanságát vörös haja, ír származása és törvénytelen születése miatt. 14 évesen inasnak állt a The Countryman újsághoz, itt publikálta első írásait. Mestere ültetvényein megismerte a rabszolgaszállásokat, s mivel kívülállónak érezte magát, bensőséges kapcsolatot tudott kialakítani a néger munkásokkal. A tőlük hallott afroamerikai állatmesék váltak saját történeteinek alapjává. Rémusz bácsi kitalált szereplő, Harris népmesegyűjteményének narrátora. Főhőse, a Nyúl, szeretetreméltó csínytevő, aki folyton bajba kerül főleg a Rókával szemben, de mindig kivágja magát. A nyúl már az afrikai népi történetekben is kedvelt, eszes lényként jelenik meg.

Rémusz ​bácsi meséi címmel Vázsonyi Endre adaptációja jelent meg először Magyarországon 1963-ban. 1967-ben készült el a 13 részes bábfilmsorozata, melynek az epizódjait élőszereplős előjáték vezette be, illetve zárta le.

Rémusz ​bácsi színes meséi címmel Varró Zsuzsa fordította újra.

„Folk tales are punk.” 

(Dunajcsik Mátyás)

Izlandon és Németországban él. Első könyve 2007-ben jelent meg. Izlandi élményei inspirálták gyermekregényét, A szemüveges szirént. Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret című regényének magyar fordítója és újra fordította Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjét, valamint Joan Sfar Kis herceg–adaptációját.

Elismert francia író, 1999 óta publikál. Nagysikerű 35 ​kiló remény című ifjúsági regényét diákjai inspirálták, nyilatkozata szerint így „tiszteleg azok előtt, akik balekok az iskolában, de egyébként fantasztikus emberek”.

Az 1920-as évektől publikált, német nyelven. A fasizmus elől Párizsba emigrált. Magyarra 1974-től fordították le műveit. Gyerekeknek a Mai mese című írása jelent meg az Ámuel-Bámuel ​Sámuel című antológiában.