December 10.

Az angol gyermekirodalom klasszikusa. A második világháborúban New Yorkban dolgozott, ekkor kezdett el írni. 1944-ben jelent meg első regénye A varázslatos ágygomb, Magyarországon a folytatással együtt Rézgomb ​és seprűnyél címen adták ki. A műből filmes és színházi változat is készült. 2007-ben, a Carnegie-érem 70. évfordulóján a Kölcsöncsenők – magyarul Elvitte ​a manó – című meseregényét minden idők kedvencének választották tíz másik művel együtt.

Középiskolai tanára, Bodor Aladár költő fedezte fel tehetségét. Minden műfajban alkotott. 1921-ben jelent meg első verseskötete. 1925-től publikált a Nyugatban. A háború után tanárként dolgozott, 1956-tól az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett. Az 1960-as években több ifjúságnak szóló versantológia összeállításában vett részt. 

Gyermekkönyvei:

A kincsőrző fa : zsidó mesék és elbeszélések

Mese Élijáhuról : Komlós Aladár és Vihar Béla zsidó népmese-feldolgozásai

Római ​kaland : a Curiatius-szövetség hőstettei : ifjúsági regény Augustus idejéből

„Nem kell hősnek lenned

Csak őrizd ezt a fényt

Hogy dallá váljon benned

És űzze el az éjt!” 

(MacDonald: A hercegnő és a kobold)

A modern fantasy irodalom egyik úttörőjének tekintik. Meseregényei népmesei elemekből építkeznek – elmélkedésekkel kiegészítve. Lewis Carroll író mentora volt, de allegorikus művei más későbbi szerzőket is inspirált. Amerikai útján nagysikerű előadásokat tartott, s a viharos kezdet után szoros barátságot kötött Mark Twainnel.

A hercegnő és a kobold című meséjéből magyar-japán-amerikai koprodukcióval rajzfilm készült Gémes József rendezésében. 

Magyar nyelvű meséi:

A ​királykisasszony és a manó

A ​királykisasszony és Lóci

A ​súlytalan királylány

„Olvass – és légy kíváncsi!” 

(Cornelia Funke)

Világszerte elismert szerző. Karrierjét könyvek illusztrálásával kezdte. Az 1980-as években kezdett fantasy regényeket írni, amelyeket azok a hátrányos helyzetű gyermekek inspiráltak, akiket szociális munkásként megismert. Legismertebb műve a Tintavilág-trilógia. Műveiből több filmes adaptáció készült. 

Magyar nyelvű művei:

Kísértetvadászok-sorozat

Sárkánylovasok

Tintavilág-sorozat

A ​tolvajok ura

Az amerikai költészet klasszikusa. Versei egyediek voltak a saját korában – elvont témái, írásmódja és rímei miatt: ferde rímet (asszonáncot) használt. Halála után húga, Lavinia találta meg versgyűjteményét és sokat tett megjelentetéséért. Teljes verseskötete először 1955-ben vált elérhetővé. Első magyar fordítója Károlyi Amy volt, kötete 1978-ban jelent meg. Gyerekeknek antológiákban közölték műveit. Angol nyelven gyermekkoráról, munkásságáról adtak ki mesekönyveket és gyermekvers-válogatást.

Az orosz költészet klasszikusa. Igazi műfaja a poéma (verses elbeszélő mű) volt. Verses meséje Mazáj apó és a nyulak címmel jelent meg Lator László fordításában.

Építészként dolgozva, szabadidejében kezdett gyermekkönyveket írni és illusztrálni. Végül a gyermekirodalmi karrier mellett döntött. Pop up képeskönyveket is tervez. Magyarul a Vakondok és barátai sorozata jelent meg.

Az angol gyermekkönyv-illusztráció klasszikusa, Milne alkotótársa. 1906-ban már sikeres művész volt, a Punch Magazin állandó karikaturistája. Rajzait 1923-ban ajánlották Milne figyelmébe az Amikor ​még kicsik voltunk című verseskötet tervezésekor. Az olvasók annyira szerették, hogy később ragaszkodott hozzá, hogy a Micimackó köteteket is ő illusztrálja. Micimackót nem Christopher Robin híres játékmedvéjéről, hanem saját – Growler nevű – plüssmackójáról mintázta a grafikus. Az író elismerte, hogy a karakterek sikeréhez Shepard képei nagyban hozzájárultak, s verset is írt hozzá: 

„Ha majd elmegyek,

Shepard díszítse fel a síromat,
És tegyen (ha van hely)
Két képet a kőre:
Malackát a száztizedik oldalról,
És Micimackót Malackával sétálva (157) …
És Péter, azt gondolván, hogy ők hozzám tartoznak,
Befogadnak a Mennyországba.” 

Magyarországon Milne könyveiben jelentek meg az illusztrációi.

„Réber Lászlótól tanultam, hogy a grafika akkor izgalmas, ha többrétegű, s ha a karaktervonások alapján rögtön felismerhető az alkotója.” 

(Tettamanti Béla)

1975-től jelentek meg rajzai lapokban, 1981-től rendszeresen illusztrált irodalmi műveket, gyerekkönyveket. Alkotásaiban a felszín mögé látott, kedvelte a szatírát és a groteszk rajzokat. Szinte minden életrajzába beírta: „2046. december 10-én leszek százéves”.