December 12.

„Iszom egy korty fényt.” 

(Zágoni Balázs: A ​Gömb)

1999 óta publikál. A Magyar Film és Média Intézetben tanít kreatív írást, forgatókönyvírást és filmtörténetet.

2002-től rendszeresen közölt meséket a Szivárvány és a Kis Tükör hasábjain. Kisfia világáról mesélt, de a saját gyerekkorából is beleszőtt történeteket. Írásaiból alakult a Barni könyve sorozat, melyben kisfiú hőse ismerkedik tárgyakkal, emberekkel, helyzetekkel, miközben kirajzolódik egy sajátos, gyermeki látásmód szerint formálódó világ.

Kitalálója, szerkesztője és egyik szerzője a 2007-től Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti gyermekkönyvsorozatnak. Köteteiben erdélyi és magyarországi városokat mutatnak be. Hasonló vállalkozása az Erdélyi ​gyermekenciklopédia és a Kolozsvári ​mesék. 2018-tól ifjúsági regényei is megjelennek. 

Gyermek- és ifjúsági művei:

Barni ​könyve

Barni ​Berlinben

Barni ​és a lányok

Barniék ​tele

A ​csillag és a százados

Fekete fény-sorozat

Irány a suli! : régen és ma

Karácsonyi ​kitérő

Kolozsvári mesék

Szamos-parti Hollywood

Erdélyi gyermekenciklopédia : mindennapi életünk 

Kincses képeskönyv sorozat:

Kolozsvár

Marosvásárhely

Nagyvárad

Segesvár

Sepsiszentgyörgy

Székesfehérvár

Visegrád

„Kicsoda SZÁRNYATI GÉZA MALAC,
akivel Bóbita játszik?
S ki fával fűtött régen,
arra mondták, hogy FÁZIK?” 

(Müller Péter Sziámi: Szó, szó, szó)

Nevelőapja Müller Péter író, akit édesapjaként tisztel. A magyar alternatív kultúra egyik meghatározó egyénisége volt. 1984-ben Sziámi néven zenekart alapított. 1992-től a „Sziget” tulajdonosa és kreatív igazgatója.

Gyerekeknek verset ír. Lefordította az Odüsszeia és Iliász adaptációit, Catherine Gilbert Murdock: Fiú ​könyve című fantasy regényét. Rigó Bélával közösen publikálta az Erdőn mezőn kérdezgető és a Házkörüli kérdezgető képeskönyveit. 

Önálló gyerekkönyvei:

Kicsi, nagy, középső : versek tesóknak és egykéknek

Mi a jeled? Óvodások alapkönyve

Csikók, csibék és egyebek : leporello

Kicsiny bocsok és egyebek : leporello

„Hol a koppantó? Hol a pukkantó?
Hol a tegnapi rettenetes haragom?
Hol a kampóvas? Hol a korgó has?
Hol a karimátlan, tetejetlen kalapom? 

Este megvolt, becs’szavamra megvolt, …” 

(Thorbjörn Egner: Semmit se talál az ember)

A norvég gyermekirodalom klasszikusa, Andersen-díjas író. Reklámgrafikusként indult a karrierje. 1951-től szerepelt a norvég gyermekrádióban, ahol történeteket adott elő. 1952-től már saját műveit mesélte. Sorban jelentek meg könyvei saját illusztrációival, zenés albumai és bábfilmjei.

Hazánkban először 1965-ben adta ki a Móra Kiadó A ​három jószívű rabló című meseregényét G. Beke Margit fordításában. 

Gyerekkönyvei:

A ​három jószívű rabló : vidám meseregény

Róka ​Miska megjavul

Káriusz ​és Baktusz : képes mese két fognyűvő manóról

A világirodalom egyik nagy humanista szerzője. Családja nomád életmódot folytatott. 14 éves korában – a 2. világháború idején – a falusi tanács elnöke lett és az adók beszedésével is őt bízták meg. Később állatorvosi diplomát szerzett. 1952-től publikált. Regényeit méltatták külföldön is, műveit több mint száz nyelvre fordították le. 1970-ben jelent meg az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajó című írása, melyben egy hétéves kisfiú keresi a helyét a kirgiz hétköznapok embertelen világában. Gyűjtötte a kirgiz népmeséket, legendákat. Magyarul a Szultanmurat a városba megy című meséjét A kordé, a kucsma meg a tőr című kötet tartalmazza.

Kolozsvárt végezte középiskolai tanulmányait, s élete nagy részét Erdélyben töltötte. Első verse a Cimborában jelent meg középiskolás korában. Példaképe Benedek Elek volt, Elek nagyapó címmel megírta az életrajzát.

Szenvedélyes utazóként nem véletlen, hogy műveiben a szereplők is rengeteget utaznak. Műveinek nagy része az ifjúsághoz szólnak. 

Gyerekkönyvei:

Babvirág az erkélyen : mesejáték

Bambó : egy kis elefánt kalandjai

Csillagfi : ifjúsági regény

Fordított világ : bábjáték

Három kis elefánt : mese

Hegyen, völgyön, tengeren : riportregény Romániában

Jutka a nagyvilágban : riportregény (Svájc, Spanyolország)

Kaland a legendák földjén : Görögországban

Kőországi kisfiú : ifjúsági regény

Mákszemország : mesék

Misimás : elbeszélés gyerekeknek

Négy város meg egy kisfiú : riportregény Ukrajnában

Nehéz kamasznak lenni, avagy Péter és családja : ifjúsági regény

Porcelánkisasszony : ifjúsági regény

A rossz fiú : ifjúsági regény

Szelídke és Szépszál vitéz : verses mese kicsiknek és nagyoknak

Taligás király : mesék

Totyi és Peták, a két világjáró : ifjúsági riportregény Romániáról, Csehszlovákiáról, Norvégiáról

Varázstükör : színjátszás és szereplés az iskolában

Zsóka ​meg a rossz fiú : ifjúsági regény

1982-ben Angliába költözött, hogy vizuális kommunikációt tanuljon. Itt döntötte el, hogy illusztrátor lesz, 1988-tól publikál. Saját képeskönyv-sorozatokat és népmese változatokat is készít.

Magyarul megjelent képeskönyvei:

Bóbis Boci

Bújócska ​a tanyán

Csere-bere ​állatok

Csizmás ​kandúr

A ​dzsungelzenekar

Egy ​nap a farmon

A három kismalac és a farkas

A három kívánság

Kerge ​kecske

Mici ​cica

Mókuspapa, ​gyere haza!

Pipp és Polli-sorozat

Pötyi ​kutya

Expresszionista stílusban festett. Munkásságát a Meet the Artist mutatja be gyerekeknek. A világ egyik leghíresebb festménye az általa készített Sikoly. A kép inspirálta Rémi David papírszínház meséjét, a Nagyi ​nem találja a szavakat.