December 13.

„Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép, szelíd.
Elnézlek, és szívemhez
a bánat közelít. 

Kezem véd könyörögve,
meghallgat tán az ég:
ilyen maradj örökre,
ily kedves, tiszta, szép.” 

(Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy)

A romantikus líra klasszikusa. A német köznyelvet műveiben irodalmi nyelvvé változtatta. Útirajzai hatással voltak Petőfi hasonló jellegű prózai írásaira. Verseit neves zeneszerzők zenésítették meg.

A Móra Kiadó Csokonai Attila szerkesztésében jelentette meg Heine legszebb verseit és több gyermekantológia is válogat műveiből.

A német gyermekirodalom klasszikusa, meseregényeket és gyermekdarabokat ír. Nagyapja nagy hatással volt rá. Ő mutatta meg, hogyan lehet egy eseményt narratívává alakítani, ösztönözte, hogy saját történeteit írja le egy jegyzetfüzetbe. Egyik kedvenc olvasmánya Twain: Tom Sawyer kalandjai című regény volt. Gyermekkorát – Kästnerhez hasonlóan – visszaemlékezés kötetében mutatta be. Gyermekeinek kezdett mesét írni. Első könyve 1968-ban jelent meg, s sikerei után maga illusztrálta műveit. Magyar fordítója Bosnyák Viktória. 

Magyarul megjelent művei:

Felbukkan ​egy szombóc

Lippel ​álma

Tessék ​engem megmenteni!

„… a mesék írása egészen közel áll a költészethez: ritmikusnak, zeneinek kell lennie, és sokkal több lehetőség van benne a képzelet számára.” 

(Riport Vytautė Žilinskaitėval: Újraolvastam, amit írtam, és – szikével…) 

A litván gyermekirodalom klasszikusa. 1958-ig a litván röplabdacsapat tagja volt. Első kötete 1961-ben jelent meg. Gyerekeknek novellát, mesét, verset és gyerekdarabot írt, művei bekerültek a litván szerzők 100 legjelentősebb gyermek- és ifjúsági könyvei közé. Írásai több ponton hasonlítanak Andersen világára. Szereti a különös helyszíneket és szereplőket, az ellentmondásos érzések bemutatását, megszólaltatja a tárgyakat. Művében a rovarok társadalma hasonlít az emberi társadalomra. Magyarul A ​robot és a pillangó című mesegyűjteményét adták ki.

Alkalmazott grafikusként dolgozott, az egyik legkedveltebb bélyegtervezőink egyike. Az 1960-as években megjelent mese témájú bélyegsorozatok egyik tervezője. Munkásságáról 1995-ben jelent meg album.  Meseillusztrációkat is készített, gyakran alkotott közösen Gábor Éva grafikussal és Wessely Ferenc íróval.

Bernáth Aurél tanítványa. 1997-től nyugdíjazásáig tanított a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. Festményei titokzatos szimbolikájú, szürrealisztikus képek. Illusztrációkat is készített. Tarbay Ede átdolgozásában megjelent A kék madár című képeskönyv grafikusa.

Mestere Albín Brunovský volt. Kritikusai szerint színei úgy vannak hangolva, hogy kifejezzék az ember belső világának változó állapotát. Képei fantáziadús ötletekkel, mítoszokkal és legendákkal van teli. Több mint száz könyvet illusztrált. Magyarul a Hetedhét ország újabb meséi című mesegyűjtemény jelent meg rajzaival.

15 évesen elvesztette a korábban meghalt apja után édesanyját is, így lánytestvéreivel nagyapjukhoz kerültek. Apai nagynénje, Beniczky Teréz ismertette meg a pesti közéletet és irodalmat a serdülő lányokkal. Itt találkozott későbbi férjével, Nógrád megye főjegyzőjével, Veres Pállal. 1841-ben született lányuk, Szilárda, akinek nevelése indította el a nők taníttatásának gondolatát. Rettenetesnek találta, hogy a lányoknak nincs semmilyen iskola, mint a fiúknak, ahol megfelelő műveltségre tehetnének szert. Cikkeket jelentetett meg, megalapította a Nőképző Egyesületet és 1869-ben megnyitotta iskoláját lányoknak – a saját tantervével. 1882-ben saját épületet vásárolt és felavatták a Zöldfa utcai intézet.

Életéről Kertész Erzsébet írt regényt Zöldfa ​utcza 38 : Veres Pálné regényes élete címmel, és szerepel az 50 ​elszánt magyar nő című antológiában.